Minden tizedik magyar felnőtt törleszt valamilyen hitelt. Ez a szám ugyanannyi, mint hat évvel ezelőtt. Amíg viszont korábban a személyi kölcsön dominált, addig most sokan élnek a bankok kiszélesedett hitelkínálatával. Lakásra és autóra többen vettek fel kölcsönt, és a folyószámlájuk hitelkeretét is többen használják ki – derül ki a GfK Piackutató Intézet negyedévenkénti kutatása a lakossági pénzpiacról.
Kevesebb személyi kölcsön
A személyi kölcsönnel rendelkezők aránya kilenc százalékról háromra csökkent hat év alatt. Ugyanakkor nőtt viszont a folyószámlás hitelkeretet használók aránya egyről három százalékra, a lakáshitelt igénybe vevőké szintén egyről négyre. A hitelre autót vásárlók aránya korábban a statisztikailag érzékelhető határ alatt maradt, múlt évben viszont elérte a két százalékot.
A lakossági hitelek szerkezete tükrözi azt a változást is, hogy alacsonyabb az általában rövidebb időre szóló személyi kölcsönt, de főleg folyószámla hitelkeretet igénybe vevők aránya. Viszont többen választják a hosszabb távú törlesztést lakás, illetve autó vásárlására.
Fiataloké a lakáshitel
Lakáshitelt előszeretettel vesznek fel a 20-40 évesek. Ez a korosztály teszi ki a lakáshitellel rendelkezők 61 százalékát. Jövedelem szerint nem a legmagasabb kategóriába tartozók, hanem a 100 ezer és 200 ezer forint közötti havi nettó jövedelemmel rendelkező háztartásban élők vesznek fel leggyakrabban lakáshitelt. Az országos átlagtól regionálisan Közép- és Dél-Dunántúl, valamint Budapest marad el.
A hitel-helyzet egyik érdekessége, hogy amíg 1998-ban egy felnőtt legtöbbször egy áruvásárlási kölcsönt vett igénybe, addig 2003-ban egy személyre már átlagosan 1,3 áruvásárlási kölcsön jut. A személyi kölcsön csökkenése közvetlenül a folyószámla hitelkeret terjedése nyomán bekövetkezett növekedéssel függ össze.
A lakáshitel főleg az állami támogatás miatt növekedett. Az autóhitelt és az áruvásárlási kölcsönt első sorban a piac befolyásolja. A jövőben a bankok szolgáltatásai közül az ügyfelek legnagyobb része forint számlát bankkártyával és hitelt szándékozik igénybe venni. Az adatokat a felnőtt lakosságot fontos szempontok szerint reprezentáló 4 000 fő személyes megkérdezésével, évenként négy hullámban tárja fel a GfK Piackutató Intézet.
Mászás közben bontotta meg a via ferrátát a vasalt út üzemeltetője
Áprilisban, a tatabányai via ferratán elmérgesedett a helyzet, amit másképp lát a rendőrség és a mászószövetség. Utóbbi szerint „egy tudottan kezdőkből álló csoport előtt, akik már benne vannak az útban, megbontani az életük védelmére felszerelt, személyes biztonságukat garantáló vasalt utat, az jócskán túlmutat a vélt sérelmen”, az ügyben történt feljelentést azonban a hatóság elutasította. Két mászóbizniszben érdekelt tatabányai férfi csatája dióhéjban.
