A Fidesz nélkül fogadta el hétfőn az Országgyűlés a jövő évi költségvetési javaslatot. A nagyobb ellenzéki párt a PSZÁF-törvény módosítása után vonult ki a teremből.
Az Országgyűlés 197 igen szavazattal, 14 ellenében, egy tartózkodás mellett elfogadta a 2004-es költségvetési törvényjavaslatot. A törvény a költségvetés bevételi főösszegét 5481,5 milliárd forintban, kiadási főösszegét 6132,4 milliárd forintban, hiányát 650,9 milliárd forintban, a költségvetés általános tartalékát pedig 31,3 milliárd forintban határozza meg.
A büdzsé eredeti előterjesztése 6092,9 milliárdos kiadási, 5484,4 milliárdos bevételi főösszeggel és 608,5 milliárd forintos hiánnyal számolt, a főszámok a módosító javaslatokról való döntéshozatal után változtak meg.
A voksolásnál a fideszes képviselők nem tartózkodtak az ülésteremben, mert az úgynevezett PSZÁF-törvény elfogadása után kivonultak. A kormánypárti igen szavazatokkal szemben így az MDF-frakció elutasítása állt, az egy tartózkodó voks, Csampa Zsolté is tőlük származik.
László Csaba pénzügyminiszter arra helyezte a hangsúlyt, hogy az európai uniós számbavételi rendszer alapján változatlan, 3,8 százalékos államháztartási hiánnyal fogadta el a főszámokat az Országgyűlés, ezzel szemben ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy az államháztartási hiány összességében több mint 50 milliárd forinttal nőtt az eredeti előterjesztéshez képest.
A kormánypártok a 2004-es költségvetés általános vitájában azt hangsúlyozták, hogy ez lesz Magyarország első európai uniós költségvetése, és a törvény segítségével a jövő évben fenntartható növekedési pályára állhat a magyar gazdaság.
Az ellenzéki képviselők a költségvetés általános és részletes vitája során mindvégig azt szorgalmazták, hogy a kormány vonja vissza a javaslatot és még az idén nyújtson be újat.
A kormányoldal által „az építkezés”, az ellenzék által viszont „a leépítés” költségvetésének nevezett törvényjavaslat tárgyalása során az egyik legvitatottabb kérdés az önkormányzatok támogatása volt. A több ezer módosító indítvány jó része ezt a szférát érintette, többlettámogatást javasolva a helyhatóságoknak. Az önkormányzatoknak szánt központi támogatást a koalíciós pártok is kevesellték, így a módosítások nyomán az önkormányzatok forrásai összesen 43 milliárd forinttal emelkedtek.
Ebből 16,5 milliárd forint fordítható bérekre, de további mintegy 5 milliárd forint szabad felhasználású forrás keletkezik a településeken, ami ugyancsak képezheti a béremelések fedezetét. A lakhatással kapcsolatos segélyezésre, azaz az energiaár-emelések kompenzációjára 3 milliárd forint többlettámogatás jut.
Az eredeti tervekhez képest 5 milliárd forinttal több forrás lesz az adóerőképesség-mutató egyenetlenségeinek kiegyenlítésére, 2 milliárddal emelkedik a fővárosi földutak aszfaltozására fordítható összeg és 1 milliárd forinttal több jut a községek általános támogatására. Emelkedik a lakhatási támogatás (0,2 milliárd forinttal), a cél- és címzett támogatások összege (0,35 milliárd), a tűzoltóságok támogatása (1,43 milliárd), valamint a bölcsődei támogatás (0,3 milliárd) is.
Fontosabb változás volt az eredeti előterjesztéshez képest, hogy a kormány által támogatott egyik módosító indítvány alapján 70 százalék marad a táppénz. Az arra való jogosultság a munkaviszony megszűnését követően 90 napra csökken a korábbi 180 napról; az eredeti törvényjavaslatban 30 nap szerepelt.
A parlament döntése alapján 10 milliárd forinttal nő a közszolgálati média részvénytársaságok struktúraátalakítására szolgáló előirányzat, amelynek felosztásáról és felhasználásáról azonban az Országgyűlés – illetékes bizottságának javaslatára – határoz.
„Göncz Árpád leült velem beszélgetni, akkor szembesültem az igazsággal, hogy apu nincs többé”
Szilágyi Júliával szürreális gyerekkorról, szőnyegbe csavart gyerekekről és eltévedt tankokról beszélgettünk, de az is kiderült, miért fél '89 óta Orbán Viktortól.
