Üzleti tippek

Kész a a jövő évi büdzsé

admin
admin

2003. 12. 16. 00:00

A Fidesz nélkül fogadta el hétfőn az Országgyűlés a jövő évi költségvetési javaslatot. A nagyobb ellenzéki párt a PSZÁF-törvény módosítása után vonult ki a teremből.

Az Országgyűlés 197 igen szavazattal, 14 ellenében, egy tartózkodás mellett elfogadta a 2004-es költségvetési törvényjavaslatot. A törvény a költségvetés bevételi főösszegét 5481,5 milliárd forintban, kiadási főösszegét 6132,4 milliárd forintban, hiányát 650,9 milliárd forintban, a költségvetés általános tartalékát pedig 31,3 milliárd forintban határozza meg.

A büdzsé eredeti előterjesztése 6092,9 milliárdos kiadási, 5484,4 milliárdos bevételi főösszeggel és 608,5 milliárd forintos hiánnyal számolt, a főszámok a módosító javaslatokról való döntéshozatal után változtak meg.

A voksolásnál a fideszes képviselők nem tartózkodtak az ülésteremben, mert az úgynevezett PSZÁF-törvény elfogadása után kivonultak. A kormánypárti igen szavazatokkal szemben így az MDF-frakció elutasítása állt, az egy tartózkodó voks, Csampa Zsolté is tőlük származik.
László Csaba pénzügyminiszter arra helyezte a hangsúlyt, hogy az európai uniós számbavételi rendszer alapján változatlan, 3,8 százalékos államháztartási hiánnyal fogadta el a főszámokat az Országgyűlés, ezzel szemben ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy az államháztartási hiány összességében több mint 50 milliárd forinttal nőtt az eredeti előterjesztéshez képest.

A kormánypártok a 2004-es költségvetés általános vitájában azt hangsúlyozták, hogy ez lesz Magyarország első európai uniós költségvetése, és a törvény segítségével a jövő évben fenntartható növekedési pályára állhat a magyar gazdaság.
Az ellenzéki képviselők a költségvetés általános és részletes vitája során mindvégig azt szorgalmazták, hogy a kormány vonja vissza a javaslatot és még az idén nyújtson be újat.

A kormányoldal által “az építkezés”, az ellenzék által viszont “a leépítés” költségvetésének nevezett törvényjavaslat tárgyalása során az egyik legvitatottabb kérdés az önkormányzatok támogatása volt. A több ezer módosító indítvány jó része ezt a szférát érintette, többlettámogatást javasolva a helyhatóságoknak. Az önkormányzatoknak szánt központi támogatást a koalíciós pártok is kevesellték, így a módosítások nyomán az önkormányzatok forrásai összesen 43 milliárd forinttal emelkedtek.
Ebből 16,5 milliárd forint fordítható bérekre, de további mintegy 5 milliárd forint szabad felhasználású forrás keletkezik a településeken, ami ugyancsak képezheti a béremelések fedezetét. A lakhatással kapcsolatos segélyezésre, azaz az energiaár-emelések kompenzációjára 3 milliárd forint többlettámogatás jut.

Az eredeti tervekhez képest 5 milliárd forinttal több forrás lesz az adóerőképesség-mutató egyenetlenségeinek kiegyenlítésére, 2 milliárddal emelkedik a fővárosi földutak aszfaltozására fordítható összeg és 1 milliárd forinttal több jut a községek általános támogatására. Emelkedik a lakhatási támogatás (0,2 milliárd forinttal), a cél- és címzett támogatások összege (0,35 milliárd), a tűzoltóságok támogatása (1,43 milliárd), valamint a bölcsődei támogatás (0,3 milliárd) is.

Fontosabb változás volt az eredeti előterjesztéshez képest, hogy a kormány által támogatott egyik módosító indítvány alapján 70 százalék marad a táppénz. Az arra való jogosultság a munkaviszony megszűnését követően 90 napra csökken a korábbi 180 napról; az eredeti törvényjavaslatban 30 nap szerepelt.

A parlament döntése alapján 10 milliárd forinttal nő a közszolgálati média részvénytársaságok struktúraátalakítására szolgáló előirányzat, amelynek felosztásáról és felhasználásáról azonban az Országgyűlés – illetékes bizottságának javaslatára – határoz.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Bielik István / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.