Üzleti tippek

Romák a munkaerőpiacon

admin

2003. 12. 11. 00:00

Iskolázatlanság, diszkrimináció, információhiány a legfőbb okai a romák munkaerő-piaci nehézségeinek. A cigányok iránt érzett társadalmi felelősségvállalás egyelőre kevés cég sajátja.

A romák munkaerő-piaci elhelyezkedésének nehézségei részben a diszkriminációra vezethetők vissza. A rossz munkaerő-piaci helyzet további oka a cigányok lakóhelyében keresendő. Kevés cigány él a nyugati megyékben, ahol munkára lenne lehetőség. Arányuk és számuk Borsod-Abaúj-Zemplénben a legnagyobb – mutat rá cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól szóló, november közepén publikált tanulmányában Janky Béla szociológus. További ok – olvasható a dolgozatban –, hogy a cigányok korábban elsősorban olyan gazdasági ágazatokban találtak munkát, amelyek mára tönkrementek. Az információhoz való hozzájutás nehézsége is távol tartja a romákat a munkaerőpiactól.

Kevés cég alkalmaz romákat

A munkával rendelkező romák helyzete:
71% rendszeres, egész éven át tartó kereseti lehetőséggel
19% évente néhány hétig, vagy hónapig foglalkoztatott
10% alkalmi jelleggel dolgozik
77% legális álláshelyen kapott munkát
70% segéd- vagy betanított munkás
22% dolgozik szakmunkásként
8% a fehérgalléros munkakörben vagy egyenruhás testület tagjaként dolgozó

Míg nagyvállalatok kívülről próbálnak rugalmasnak mutatkozni a roma-foglalkoztatás kérdésében, ténylegesen csak kevés cég társadalmi felelősségvállalásába fér bele cigányok elhelyezkedését, oktatását célzó program. Ez utóbbi azért lenne fontos, mert a romák munkaerő-piaci megítélése nagymértékben függ a népcsoport képzettségbeli hiányosságaitól. Az oktatás színvonalának emelésével szakértők szerint növelhető lenne foglalkoztatottságuk.

Ezt ismerte fel Steinreich Péter, a Monor Telefon Társaság Rt. (MTT) külkapcsolatokért felelős magyar származású, sokáig az Egyesült Államokban élt igazgatója. A vezető szociális érzékenységének először akkor adta jelét, amikor figyelmes lett arra, hogy ismeretlen tettesek – mint később kiderült, cigányok – lopják cége szabadtéren álló kábeleit. Felkerestem a vajdát, hogy átbeszéljük higgadt fővel, mi az oka a kábelek eltünedezésének. A beszélgetésből kiderült, a munkanélküliség olyan nagymértékű a térségben, hogy a kisebbség így biztosítja megélhetését – mondja a vezető, aki a népcsoport felemelkedésének érdekében ma aktív támogatója a helyi romaoktatásnak a térség cigányok által legsűrűbben – 40 százalékban – lakott településén, Örkényen. Cége segítségével a helyi óvoda számítógépekhez jutott.

Az MTT ingyenes internet-hozzáférést biztosít az ovisok és az iskola számára. Az ottani felső tagozatos roma diákok informatikai oktatását egy elkötelezett tanító folyamatos továbbképzésével segíti a vállalat. Az iskolában üzemelő 12 számítógép cseréjéhez szintén a társaság nyújt anyagi segítséget. Az MTT – összefogva az örkényi önkormányzattal és a dabasi munkaügyi központtal – ugyancsak támogatja azt a programot, amelynek keretében 16 és 24 év közötti roma származásúak érettségit szerezhetnek. A program ideje alatt a résztvevők minimálbért kapnak, miközben három nap tanulást követően két nap közhasznú munkát végeznek.

A Danone ezzel szemben alkalmaz. A vállalat, amely társadalmi megítélésének mélypontját a Győri kekszgyár tervezett, ám elmaradt bezárásakor érte el, a krízis előtt 2000-ben és 2001-ben is rendelkezett társadalmi felelősségvállalási, így romákat támogató szociális programmal. Ennek keretén belül a cég Nyíregyházán és környékén cigány iskolákat és nevelőotthonokat segített anyagilag. Származástól függetlenül, előítéletek nélkül toborozzuk munkatársainkat – mondja Hilbert Attila HR-igazgató. Elmondása szerint a vállalat saját alkalmazásban, front office területen például értékesítési, back office területen termelési munkakörökben rendelkezik roma dolgozókkal. Ezen túl roma szakmunkásokat munkaerő-kölcsönző cégek révén is alkalmaz a vállalat.

Fizikai munkákra közvetítünk és kölcsönzünk ki roma dolgozókat, vagy képzetlen munkaerőt betanított feladatokra. Bár a kiközvetített munkatárs nemzetiségét nem, csupán állampolgárságát tüntetjük fel az adatlapon, a munkára jelentkező dolgozó ellen még egyszer sem tiltakoztak a fogadó vállalatok – osztja meg tapasztalatait lapunkkal Csaposs Noémi, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Multi-man Kft. vezetője.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.