Üzleti tippek

Adó: kedvezmények és szigorítások

Még akár örülhetnének is a vállalkozások a társasági adórendszerben jövőre hatályba lépő kedvező változásoknak, ha az itt nyújtott kedvezményeket nem kellene bőségesen visszafizetniük az államnak más adók emelése, új adók bevezetése vagy éppen bizonyos szabályok szigorítása miatt.

Innovációs járulék feltételei
Alanyai:
a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságok, – kivéve a mikrovállalkozásokat-, valamint az előtartásaságok.
A járulék alapja: a helyi iparűzési adóéval egyezik meg, amelyből levonható a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költsége, valamint bizonyos szervezetektől megrendelt kutatás-fejlesztés költsége is.
A járulék mértéke: jövőre kisvállalkozások esetén a járulékalap 0,05 százaléka, más adózóknál annak 0,2 százaléka.
Járulékfizetés és bevallás: a gazdasági társaságoknak három havonta kell adóelőleget fizetniük, adóbevallást viszont csak az adóévet követő adóév ötödik hónapja végén (vagyis a legtöbb cégnek először 2005 május 31-ig kell bevallást adni).

A GDP növekedési ütemének csökkenése miatt, a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében számos adórendszert érintő kormányzati ígéret elhangzott, ám abban mind az adószakértők, mind a vállalkozók érdekképviseleti szervei egyet értenek: az elfogadott adótörvények érzékelhető könnyítéseket nem jelentenek.

Sőt – egyéb változásokkal összességében – nem kizárt, hogy a hazai kis- és középvállalkozások helyzete még nehezedik is jövőre. Mert a kétségtelenül elismerésre méltó intézkedések – így az adókedvezmények növelése, a társasági adókulcs csökkentése – mellett ezen adózói kört negatívan érintő intézkedésekből is akad bőven: az például, hogy olyan új adónemekkel is meg kell ismerkedniük, mint az innovációs járulék, az energiaadó, vagy a környezetterhelési díj. S a személyi jövedelemadó-törvény módosításával is több olyan intézkedést hoztak, amely adóemelést jelent a vállalkozók számára.

Érzékenyen érinti a kisebb vállalkozásokat például a cégautó adó duplára emelése is, a nagyobbakat pedig azért, mert általában nagyobb a gépparkjuk. A legnagyobb érvágást azonban bizonyára a természetbeni juttatások adózására vonatkozó szabályok módosítása jelenti majd a cégeknek. Az áfa-törvényben is bőven akad szigorítások. Az ideitől rosszabbul járnak azok, akik támogatásból valósítanak meg valamilyen beruházást.

Jelentősen növeli az inflációt a kedvezményes áfa-kulcs 12 százalékról 15 százalékról történő növelése. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a kisebb vállalkozások terhei azáltal is megnőnek, hogy jövő januártól nem lehet levonni a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó termékek beszerzése és szolgáltatások igénybevétele esetén az áfát, mint ahogy a parkolási díj és az úthasználati díj esetén sem. Vagyis ne felejtsék el a vállalkozások, hogy a 25 százalékos tehernövekedést nem úszhatják meg jövőre, addig viszont szabad a pálya: minden ilyen jellegű munkát végeztessenek el, illetve a szükséges tárgyakat szerezzék be!

A vállalkozások számára kedvező intézkedések:
1. A társasági adókulcs 18-ról 16 százalékra csökken.
2. Az elhatárolt veszteség korlátlan ideig elhatárolható lesz, bár ehhez bizonyos esetekben az adóhatóság engedélyére is szükség lesz.
3. A kis- és középvállalkozások beruházási célú hiteleihez kapcsolódó adókedvezmény felső határa 5 millióról 6 millió forintra nő.
4. A mikro- és kisvállalkozásoknak jelenleg biztosított maximum 30 millió forintos beruházási adóalap-kedvezményt a középvállalkozások is igénybe vehetik.
5. Az iparűzési adó 25 százalékával, de maximum az adózás előtti nyereséggel csökkenthető a társasági adóalap, ha az adózónak nincs köztartozása.
6. Emelkedik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához és a szakképzéshez kapcsolódó adókedvezmény is.
7. A fejlesztési adókedvezmény munkahelyteremtésre, kizárólag film- és video-gyártásra, valamint alapkutatásra, alkalmazott kutatásra és kísérleti fejlesztésre is igénybe vehető, ráadásul az eddigi 5 év helyett 10 évig, ám a mértéke az eddigi 100 százalékról 80 százalékra csökken.
8. A reprezentáció adómentes összege legfeljebb 2,5 millió forintról legfeljebb 10 millió forintra nő, de az adóévi összes bevétel 0,5 százalékánál nem lehet több. Az üzleti ajándék adómentes összege 1500 forintról 5000 forintra nő.
9. Emelkedik bizonyos adómentes természetbeni juttatások határa is: a természetben adott étkezés adómentességének értékhatára 4 ezer forintról 6000 forintra, hidegétkeztetés esetén 2 ezerről 3500 forintra nő, az adómentes iskolakezdési támogatás pedig 15 ezer forint lesz.
10. Elismert költségnek minősül, vagyis nem növeli a társasági adóalapot jövőre, ha az adózó a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek, vezető tisztségviselőjének, tevékenységében személyesen közreműködő tagjának, nyugdíjasának, illetve ezek közeli hozzátartozójának személyi jellegű egyéb kifizetésként valamilyen juttatást ad: így például szerződi jogdíjat, önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulást, vagy jóléti költséget.
11. Megszűnik jövőre az a szabály, amely szerint az adózó által üzembe helyezett, 6 millió forint bekerülési érték feletti személygépkocsihoz kapcsolódó költségek növelik adóalapot.
12. Nem változik az üzemanyagok – benzin, gázolaj – jövedéki adója.
13. Az adóbírság megfizetésére kötelezett adózó mentesíthető a bírság megfizetése alól, ha adófolyószámláján az eredeti esedékesség napjától az ellenőrzés megkezdésének napjáig folyamatosan túlfizetés áll fenn.
14. Megszűnik a végrehajtók, közjegyzők áfa-alanyisága, vagyis szolgáltatásaiknál – elvileg – árcsökkenés is történhet.








Átsorolások az áfa-rendszerben
Adómértékek
Termék-szolgáltatás megnevezése

5 százalék lett

könyvek, gyógyszerek,
gyógynövények teái, illióolajai, vakok, hallássérültek egyes termékei
15 százalék lett
egyes gyógyászati segédeszközök,
sportesemények szóló belépők és a sportolási lehetőségek használatáért fizetendő összeg, a korábban a 12 százalékos kulcsba soroltak, kivéve ha nem kerültek átsorolásra máshová
25 százalék lett
építési telek, PHARE és ISPA-alapból finanszírozott beszerzések,
villamosenergia-ellátás,
azbesztmentes fékbetét, a könyv és egyéb időszaki kiadványok kiadása, egyéb kiadói szolgáltatás, a film-, video- és DVD-gyártás, terjesztés
Tárgyi adómentes lett
anyatej, műfog, protézis, hídanyag, korona értékesítése, oktatási, vizsgáztatási tevékenység tárgyi adómentes oktatásban alvállalkozónként való részvétele esetén




Kapcsolódó jogszabályok az Opten Kft.-től:

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról
2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról



Ajánlott videó

Olvasói sztorik