A közepes nagyságú cégek az idei gázáremelések fő vesztesei. Több tízezer hazai kis- és közepes vállalkozás gáztarifája 40-47 százalékkal nőtt, miközben a legnagyobb fogyasztóké alig több mint egy százalékkal. A következmény: más negatív hatásokkal – bér, áfa, ökoadó, gépkocsiadó változása – együtt felemésztheti a középvállalkozások egyébként befektetésre fordítható forrását.
Május után október 15-étől ismét emelkedett a vezetékes gáz ára, ezúttal a nem lakossági fogyasztók körében. A második emelés hidegzuhanyként érte a hazai vállalatokat, főként annak mértéke miatt. A két idei emelést összegezve, a középvállalati kategóriába tartozók, vagyis az óránként 100-500 megajoule-nyi gázt fogyasztók 47 százalékkal fizetnek többet a fűtőanyagért. Hasonló a helyzet a 20-100 megajoule-t igénylők csoportjában (körükben az emelés közel 46 százalékos), míg 500 megajoule felett csupán alig több mint egy százalék a különbség tavalyhoz képest. (Nem csupán a gázárak emelkedtek, hanem a teljes tarifán belül kisebb jelentőségű alapdíjak is, méghozzá a fent említettnél nagyobb, hetvenszázalékos mértékben.) Az októberi 16,4 százalékos emeléssel a középvállalkozások gáztarifája – szemben a lakosságéval – már elérte a világpiaci szintet.
A cégeknek nem volt módjuk felkészülni, nem is lehetett. A tavalyi választások zűrzavaros helyzetet teremtettek gázárügyben, elég csak a 60 százalékos ellenzéki riogatásra, majd a “nem e-me-lünk” kormányzati válaszra emlékezni. A jelenlegi emelés mértéke az éves öt-hat százalékos infláció mellett borzasztóan magas – főleg, hogy mások helyett kell fizetniük.
A teljes 2003-as árváltozás több tízezer magyar kis- és közepes vállalatot érint igencsak hátrányosan. Közéjük tartoznak azon közepes cégek, amelyeknek esetleg esélyük lehetne – a nagyvállalatok közé kerülve – a külföldi terjeszkedésre. Ezzel szemben a középvállalatok tőketartaléka – már ahol egyáltalán van ilyen – semmivé válhat az emelések hatására, és a versenyképességük is jelentősen romlik.
Az állandó tőkehiánnyal küszködő magyar többségű cégek számára ez a lépés jobb esetben is elvonja tőketartalékaikat, rosszabb esetben teljes ellehetetlenülést okozhat. Egyes esetekben meggátolja a beruházást, a piacszerzést.
Külön kérdést jelent, hogy a szakmai szervezetek miért nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. S az is, hogy vajon mennyivel módosítja az inflációs várakozásokat ez az emelés – a közepesek és kicsik jellemzően a magyar piacra termelnek -, a munkanélküliség növekedéséről már nem is beszélve. S miután a cégeknek valakire át kell hárítaniuk az árváltozást, aki teheti, csökkenti alkalmazotti létszámát.
Tényleg hasznosabb játékos volt a mezőnyben Torghelle Sándor, mint Erling Haaland?
A korábbi 42-szeres válogatott futballista egy interjúban azt mondta, szerinte ő mezőnyben hasznosabb támadó volt, mint a norvég csatár. Vajon igaza van-e a Spíler TV-n szakértőként foglalkoztatott exjátékosnak?
