Üzleti tippek

Evába terelik a cégeket az adóváltozások

admin
admin

2003. 08. 07. 00:00

Az adóváltozások az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) felé terelik a vállalkozásokat – összegezhető a szakértők véleménye. Ez akkor is igaz, hogy például a felső áfakulcs mérséklése évente 81 ezer forintot vesz ki az átlagos evázó cég kasszájából.

Az adókoncepció eddig megismert részletei alapján az adózók egyre kevésbé lesznek érdekeltek jövedelmük összevont bevallásában – mondta lapunknak Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Az idei szja-tábla esetleges változatlansága mellett a különböző adókedvezmények megkurtítása az egyszerűbb adózási technikák – így az eva – felé terelhetik a vállalkozásokat. Az egyszerűsített adó ráadásul nemcsak a jövedelemadózás miatt lesz jövőre népszerűbb a cégek körében: más adónemek módosítása is szerepel a kormány tervei között, melyeket kivált az eva.

Az idén újonnan bevezetett adónem vonzerejét növelheti, hogy várhatóan megduplázzák a cégautóadót. Szintén nem érdektelen, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) 20-ról 25 százalékra emelné a forrásadót: ebbe a körbe tartozik az osztalékadó is, így egyéb információk hiányában itt is adóteher-növekedéssel lehet számolni.

Az is az evázóknak kedvez, hogy a Gazdasági Minisztérium nem tudta keresztülverni a kormányon a társasági adó 18 százalékos kulcsának mérséklését 15 százalékra, így itt változatlan az adóterhelés.
Nem az evások malmára hajtja a vizet viszont az áfakulcsok változása. A felső kulcs ugyanis az idei 25 százalékról 23 százalékra csökken januártól, ami a NAPI Gazdaság számításai szerint évente átlag több mint 81 ezer forinttal rövidíti meg az evás vállalkozások adózott bevételét. Az APEH tájékoztatása szerint idén az első negyedévben a társas vállalkozások átlag 1,5 millió forint bevétel után fizettek előleget, ami az év egészében áfa nélkül 4,8 millió forint bevételt jelent, a 25 százalékos áfával az adóalap 6 millió forintra nő.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.