Üzleti tippek

Pénzügyminiszteri irányelvek a pénzmosás jelentéséhez

admin

2003. 06. 23. 00:00

Három hónap áll rendelkezésükre a könyvelőknek, adószakértőknek, nemesfémmel és drágakővel kereskedőknek, valamint ingatlanügyletekkel foglalkozóknak, hogy pénzmosás elleni szabályzatot készítsenek. Kötelező lesz az ügyfelek azonosítása, és a felsorolt szakmák képviselőinek jelentési kötelezettségük lesz.


A könyvelőknek, adószakértőknek, nemesfémmel és drágakővel kereskedőknek, valamint ingatlanügyletekkel foglalkozóknak három hónap áll rendelkezésükre, hogy elkészítsék saját pénzmosás elleni szabályzatukat, és elküldjék az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK) – derül ki a négy szakma számára a pénzügyminiszter által kiadott irányelvekből.

A szabályzatok elkészültét, valamint azt, hogy a szolgáltatók betartják-e a pénzmosásról szóló törvény előírásait, az ORFK ellenőrzi, amely mulasztás esetén tízezertől százezer forintig terjedő bírságot szabhat ki a szolgáltatókra. Az irányelvek kibocsátását a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló, június 16-án hatályba lépett törvény írta elő a pénzügyminiszter számára.

Kötelező ügyfélazonosítás

Az irányelvek szerint az érintett szakmák művelői az üzleti kapcsolat létesítésekor kötelesek azonosítani az ügyfeleket, illetve azok képviselőjét. Kivételt képez ez alól, ha tartós üzleti kapcsolatról, illetve ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által felügyelt intézményről van szó. Ha az ügyfél ebben nem működik együtt, a szolgáltató nem létesíthet vele üzleti kapcsolatot, illetve nem teljesítheti a megbízást.

Jelentési kötelezettség

A szolgáltatóknak haladéktalanul jelenteniük kell a rendőrségnek, ha pénzmosásra utaló körülmény merül fel. Az ékszerkereskedők és az ingatlanügyletekkel foglalkozók esetében ilyennek tekinthető például, ha az ügyfél magáról vagy tevékenységéről hamis információt adott. Figyelmet érdemlő körülmény az is, ha az értéktárgy vételárát a piaci értéktől szokatlanul eltérő mértékben határozták meg, vagy a vásárlást, eladást közvetlenül követő továbbértékesítés indokolatlanul feltűnő veszteséggel jár.

Gyanús cselekmények

A könyvelőknek és adószakértőknek egyebek mellett gyanúsnak kell találniuk az ismeretlen eredetű, jogcím nélküli átutalásokat, készpénzmozgásokat, továbbá, ha a vállalkozási tevékenységet végzők kiugróan magas árbevételt számolnak el, s azzal nem áll szemben arányos költség.

Hasonlóképpen gyanút keltő lehet a szokatlanul magas törzstőkeemelés vagy a tulajdonosi kölcsön nyújtása, ha a vállalkozás működése azt nem indokolja. Pénzmosásra utalhat az is, ha minimális összegű saját tőkével (vagyonnal) rendelkező gazdálkodó nagy összeget fektet be, de mögötte nincs szabályos hitelfelvétel, kölcsön, amint az is, ha az ügyfél kötelezettségeit rendszeresen más teljesíti, de erről nincs szerződés vagy megállapodás.

Iratőrzés tíz évig

A szolgáltatóknak a pénzmosásról szóló törvény végrehajtása során birtokukba jutott adatokat, okiratokat tíz évig meg kell őrizniük. Tartós üzleti kapcsolat esetén a megőrzési kötelezettség határidejét az üzleti kapcsolat megszűnésétől kell számítani. A szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy alkalmazottaik a pénzmosással kapcsolatos jogszabályokat megismerjék, és az ilyen tranzakciókat, valamint pénzmosásra utaló körülményeket fel tudják ismerni.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Szerdán lefagy az ország harmada

Closeup of big gold nugget, finance concept
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.