Üzleti tippek

6 TIPP ADÓCSÖKKENTÉSRE

Adót spórolni mindenki szeret, így érdemes alaposan feltérképezni: miylen legális lehetőségek vannak a fizetendő adó csökkentésére. Mint Oszkó Péter, a Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője hangsúlyozta: az adóterevezési ötletek többsége arra épül, hogy a hazai adózási szabályok eltérően kezelik az osztalék és az árfolyamnyereség adózását.

A „stabilitás és a kiszámíthatóság” jegyében alig-alig változtak 1999-ben és 2000-ben a társasági adózás szabályai, viszont jócskán rácáfolt erre a 2001-es esztendô: fôleg az új számviteli törvény miatt alaposan átszabták a vállalkozások jövedelemadózási szabályait. Emellett a hazai kisvállalkozók érdekében is lépett a kormány –, mivel a meglévô adókedvezmények többségére korábban csak a nagyvállalkozások tehettek szert –, ezért egyrészt beruházási adóalap-kedvezményt vezettek be a „kisebbek” számára, másrészt a beruházási célra felvett hiteleik kamatára adókedvezményt biztosítottak. A 2001-ben történt számtalan módosítás a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben pedig azt eredményezte, hogy változott az éppen mostanában beadandó adóbevallás is. S persze egyszerűbb most sem lett. De mint Vámosi-Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal elnökhelyettese hangsúlyozta: „Ezen nincs semmi meglepô, hiszen általában igaz, hogy minél fejlettebb a társadalom, annál bonyolultabbak az adószabályok is.” Heinczinger Róbert, az Ernst&Young Kft. adószakértôje a számtalan módosítás miatt azt tanácsolja mindenkinek, hogy semmiképpen se rutinból töltsék ki a bevallást. Azt pozitívumnak tartja az adószakértô, hogy a társasági adózás alapelveit nem módosították 2001-ben sem, és hogy az adózók számára nemcsak kedvezôtlen, hanem kedvezô változásokat is bevezettek ebben az évben.
1. A külföldiek osztalékkivonás helyett értékesítsék a cég tulajdonhányadát!
A fô szabály szerint a külföldi szervezetek magyarországi társaságokban meglévô részesedésére fizetett osztalékot 20 százalékos osztalékadó terheli, amelyet a kettôs adóegyezmények 15, 10 vagy 5 százalékra csökkenthetnek. Ha azonban ez a külföldi szervezet az osztalék felvétele helyett még annak kifizetését megelôzôen eladja részesedését a vállalatcsoporton belül egy másik cégnek, akkor az így szerzett árfolyamnyereség nálunk nem adózik. A részesedést megvásároló szervezet pedig akár tôkeleszállítás formájában is, de jellemzôen adómentesen férhet hozzá a magyarországi társaságban felhalmozott nyereséghez.

2. A belföldiek értékesítés helyett osztalékot fizettessenek
a leányvállalattal!
Belföldi társaságok más cégekben meglévô tulajdonrészük eladásakor 18 százalékos adókötelezettség alá esô árfolyamnyereséget realizálhatnak. Ha azonban még az értékesítés elôtt a leányvállalatban felhalmozott eredményt osztalékként vonják ki – amely után nem kell adót fizetni –, s a leányvállalatot e kivont osztalék összegével csökkentett vételáron értékesítik, az osztalék erejéig realizált nyereség nem visel társasági adóterhet.

3. Átalakulás elôtt fizessenek osztalékot a leányvállalatok!
A belföldi cégeknek akkor is lehet adófizetési kötelezettsége, ha korábban szép eredményeket felhalmozó leányvállalatuk átalakuláson esik át. Az átalakulás idejére ezen nyereségek erejéig ugyan ideiglenes adóalap-csökkentés vehetô igénybe, az adóalapot azonban újra növelni kell ugyanezen összeggel a leányvállalat részesedéseinek késôbbi értékesítésekor vagy bevonásakor. Az adófizetés elkerülhetô, ha a belföldi anyavállalat a leányvállalat átalakulását megelôzôen a felhalmozott nyereséget osztalékként vonja ki.

4. A magánszemélyek tôke-leszállítás keretében jussanak pénzükhöz!
A magánszemélyek 20, illetve 35 százalékos osztalékadót, s ezutóbbi mellé még 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetnek a kivont osztalék és az osztalékot fizetô társaság saját tôkéjének arányától függôen. Ezzel szemben a tôkeleszállítás formájában kivont vagyongyarapodást csak 20 százalék adó terheli. Persze a tôkét nem lehet állandóan leszállítani, hanem bizonyos idôközönként a felhalmozott nyereséggel újra meg is kell emelni. A tôkeemelés után pedig csupán 20 százalék adót kell fizetni, s ha utóbb ezt az összeget kivonják a vállalkozásból, ezen összeg már adómentes.

5. A magánszemélyek értékesítsék részesedésüket!
A magánszemély árfolyamnyeresége után is 20 százalék adót kell fizetni, amely jóval kedvezôbb, mint az osztalékra esô 20 és 35 százalékos adókulcs együtt. Vagyis osztalékkivonás helyett gyakran érdemesebb lehet a tulajdonrészt ugyanilyen összegű árfolyamnyereséggel továbbértékesíteni. Ha pedig a vevô egy belföldi társaság, az az osztalékot már adómentesen vonhatja ki. A magánszemély által elszámolt árfolyamnyereség az adóbevallásban ráadásul csökkenthetô a tôzsdére bevezetett részvényeken elszenvedett árfolyamveszteséggel.


6. A külföldiek fióktelepet alapítsanak!
Külföldi befektetôk körében egyre népszerűbb a magyarországi fióktelep osztalékadó-megtakarítások céljára történô felhasználása. Ennek során a külföldi cég leányvállalat helyett fióktelepet hoz létre, amelynek az eredményét a leányvállalatéhoz hasonló társasági adókötelezettség terheli. Ha azonban a külföldi befektetô illetôsége szerinti országgal hazánk kötött kettôs adóegyezményt, akkor nem kell osztalékadót fizetni. Ez a gyakorlat Franciaország és Kanada esetében nem alkalmazható. Más esetben viszont akár arra is felhasználható, hogy a fióktelep holdingként egyéb magyarországi cégekben részesedéseket tart, s az azoktól beszedett nyereséget a külföldi befektetônek osztalékadó mentesen fizeti ki.



Újdonságok
A kis- és középvállalkozások semmiképpen ne felejtsék el már a borítólapon megjelölni, hogy a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény alapján mikro-, kis-, vagy középvállalkozásnak minôsülnek, függetlenül attól, hogy jogosultak-e valamilyen adókedvezmény érvényesítésére, és függetlenül attól, hogy ténylegesen igénybe vettek-e valamilyen kedvezményt.
A kisvállalkozói beruházási adóalap-kedvezményt – amely jogcímen egyébként az adózás elôtti eredménybôl a törvényben pontosan meghatározott feltételeknek megfelelô beruházás értéke, de maximum 10 millió forint vonható le –, az adóév utolsó napján mikro-, vagy kisvállalkozásnak minôsülô adózók vehetik igénybe, feltéve, ha az adózó kizárólag magánszemélyek (vagy esetleg MRP) tulajdonában volt 2001-ben. Év közben, de visszamenôleg vezették be azt a szabályt, hogy az adókedvezményt az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivô iroda és a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkezô munkaközössége is érvényesítheti, ha a kedvezmény feltételeinek megfelel, függetlenül attól, hogy esetleg nem minôsül vállalkozásnak.
Ugyancsak tavaly bevezetett fontos változás a kis- és középvállalkozások számára, hogy adókedvezményt vehetnek igénybe a 2001. évi hitelszerzôdés alapján bármilyen tárgyi eszköz beszerzéséhez, elôállításához pénzügyi intézménytôl igénybe vett hitel kamata után, mégpedig a kamatként kifizetett összeg 40 százalékáig, de legfeljebb 5 millió forint értékig. Feltétel az is, hogy a kedvezmény nem haladhatja meg a számított társasági adó 70 százalékát. A tavaly év közben történt kedvezô változásnak köszönhetôen a kedvezmény a pénzügyi lízingre is elszámolható és már 2001-ben is.

Kitöltési buktatók
A számviteli törvény módosítása miatt új szerkezetűek az eredmény-kimutatáshoz és a mérleghez kapcsolódó adatok táblái az adóbevallásban, amely egyébként az egymást követô két üzleti év beszámolóinak összehasonlíthatóságát szolgálja.
Különösen figyeljenek a vállalkozók a társasági adóalap megváltozott korrekciós tételeire, amelyek miatt ugyancsak történtek módosítások a tavalyi adóbevalláshoz képest.
A társasági adóbevallás elkészítése a korábbi években sem volt egyszerű feladat a vállalkozások számára, a 2001-ben történt számtalan törvénymódosításnak köszönhetôen pedig még kevésbé az. Az APEH internetoldaláról igen egyszerűen letölthetô a bevallás kitöltô és ellenôrzô program, amely a beszámoló adatai alapján automatikusan kitölti a bevallás megfelelô sorait és a számszaki ellenôrzést is biztosítja.

Ellenjegyzés javasolt
Újdonságot jelentett 2001-tôl a vállalkozások számára, hogy ettôl kezdve már adótanácsadó ellenjegyzésével is be lehet adni az adóbevallásokat. Tavaly még alig több mint 4 ezer ily módon elkészített társasági adóbevallás érkezett az adóhatósághoz. Bár ez igen kevés a beérkezett közel 400 ezer társasági adóbevalláshoz képest, ám Heinczinger Róbert szerint ez valójában nem meglepô. „Ritka, mint a fehér holló az ilyen jellegű kérés” – mondta az adószakértô, aki ezt azzal indokolja, hogy az adótanácsadó csak a kitöltési-számszaki hibákért felel.
Vámosi-Nagy Szabolcs ennek ellenére azt vallja: a vállalkozásoknak érdemes ellenjegyeztetni az adóbevallást, mert ha az hibás, akkor a mulasztási bírság nem az adózót, hanem az adótanácsadót terheli. Érdekesség egyébként, hogy a 2001-ben adótanácsadó ellenjegyzésével készített társasági adóbevallásokban is magas volt a hibaarány.
Az adóhatóság egyébként május végéig mintegy 380 ezer társasági adóbevallásra számít, s ha a korábbi években tapasztalt tendencia folytatódik, akkor ezúttal is több tízmilliárd forinttal meghaladhatja a visszaigénylések összege a kiutalásokét. Tavaly májusban például a befizetések összege még a 36 milliárd forintot sem érte el, míg a visszaigényléseké meghaladta a 64 milliárd forintot. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint ugyanis a vállalkozások decemberben a túlfeltöltéssel biztonságra törekednek, hiszen igen sokba kerül az adózónak, hogy a december 20-ai feltöltési kötelezettségét a törvényben meghatározott mértékig nem teljesíti. Ráadásul ilyenkor az adóhatóság is igen szigorú: csak kivételesen fordul elô, hogy a feltöltési kötelezettség rosszul teljesítése miatt kiszabott mulasztási bírságot mérsékelné, vagy elengedné. Éppen ezért Heinczinger Róbert azt javasolja az adózóknak, hogy amint kiderül számukra, hogy hiányosan teljesítették a feltöltést, haladéktalanul fizessék meg a szükséges adót, semmiképpen ne várjanak vele május végéig. Egyébként pedig akikre mulasztási bírságot szabnak ki, ne tétlenkedjenek: amint megkapják a bírságról a határozatot, a bírság elengedésérôl vagy mérséklésérôl szóló méltányossági kérelmüket haladéktalanul juttassák el az adóhatósághoz. Az adószakértô szerint jó ha tisztában vannak az adózók azzal, hogy a mulasztási bírság elengedésére vagy mérséklésére csak abban az esetben számíthatnak, ha olyan, az eredményt befolyásoló esemény történt velük 2001-ben, amelyet nem ismertek. Ilyennek számít például, ha az anyacég idén márciusban visszamenôleg módosította a transzferárat.

Eltérô üzleti év
A kormány 2001-tôl teljesítette a multinacionális cégeknek azt az óhaját, hogy bizonyos feltételek mellett az adózók a naptári évtôl eltérô üzleti évet választhatnak. A 13 éves újkori adórendszer történetében tehát ezúttal egy újabb „tabu” dôlt meg: nem minden társaságnál január elsejétôl december 31-ig tart az üzleti év. Mindez szerkezeti változást okozott az adóbevallásban. Mivel ezen cégeknek is ugyanazt az adóbevallást kell beadni a társasági adóról, mint annak a több százezer vállalkozásnak, akiknek 2001-ben is január elsejétôl december 31-ig tartott az üzleti év, vannak olyan részek a bevallásban, amelyeket csak nekik kell kitölteni. Így például nem érintik a naptári éves adózókat az adóelôleg-kötelezettség új táblarészei, vagy az osztalékadóra és a külföldi szervezettôl levont társasági adóra vonatkozó 2002. évi adatok sem.
Az APEH adatai szerint 2001-ben 173 cég választotta a naptári évtôl eltérô üzleti évet, akikre így ez a mostani május 31-ei határidô nem vonatkozik. Sem a pénzügyi tárca, sem az adóhatóság szakemberei nem örültek kifejezetten ennek az intézkedésnek, mert kevésbé tervezhetôk emiatt a költségvetési bevételek, ráadásul ez az APEH számára igencsak adminisztráció-igényes. A 173 cég egyébként nem kis gazdasági potenciált képvisel, hiszen közülük az a 165 vállalkozás, amelyik már 2000-ben is adott társasági adóbevallást az adóhatóságnak, az adókedvezmények levonása után 6,5 milliárd forint társasági adót fizetett. Ezen cégek teljesítménye így hiányozna a 2001. évrôl készített makrogazdasági adatokból, ezért az adóhatóság ezen vállalkozások teljesítményét becsléssel kívánja meghatározni, amelynek módszerét mostanában dolgozzák ki.

Adókedvezmény: utólag
A tavalyi év eredményei mellett az adózóknak – mint már néhány éve – idén is be kell vallaniuk a 2002. július 31-e és a 2003. június 30-a közötti idôszakra esô adóelôleget is. Ennek szabályaiban változás nem történt. Ugyanakkor a kisvállalkozók számára egy kedvezô szabály hatályát vesztette, mégpedig az, hogy az adóelôleg fizetésekor nem érvényesíthetik a beruházási adóalap-kedvezményt. Ez azt jelenti, hogy a maximum 1,8 millió forint adókedvezmény csak a beruházást követôen utólag, a jövô évi társasági adóbevallásban számolható el.
Jellemzô hibák
A társasági adótörvény szabályai nem túl egyszerűek, így nem véletlen, hogy a vállalkozások ellenôrzése során ezen adónemben is számos szabálytalanságra bukkan az adóhatóság. Ugyanakkor az is igaz, hogy az adóhatóság megállapításainak túlnyomó többsége áfa adónemben történik, társasági adóra tavaly például az összes megállapított adóhiány alig több mint 10 százaléka jutott. Mint az APEH ellenôrzési fôosztályán megtudtuk, jellemzô hibaként említhetô, hogy az adózók helytelenül számolták el az értékcsökkenési leírást, vagy elmulasztották az idôbeni elhatárolást, így olyan költségeket is a kifizetés évében egy összegben számoltak el, amelyek nem arra az idôszakra vonatkoztak. Gyakran az értékvesztés vagy a céltartalék helytelen elszámolása miatt módosította az adóhatóság az adóalapot. Nem volt ritkaság az sem, hogy a behajthatatlan követelések szabálytalan elszámolására bukkant az adóhatóság, s emiatt növelte az adóalapot.
Elôfordult, hogy az adózók nem egyszerűen rosszul értelmezték a társasági adózás szabályait, hanem tudatosan adókikerülésre törekedtek, ám az nem volt az adótörvény által is megengedett. Így például kapcsolt vállalkozásokra volt jellemzô, hogy – tényleges teljesítés nélkül -, átszámlázások révén igyekeztek beállítani az adóalapot a számukra kedvezô szintre. Tipikus példaként említhetô, hogy az alapító társaság ingatlan bérleti díj címén vonta el a nyereséget kapcsolt vállalkozásaitól. S ha adókikerülésrôl van szó, szélsôséges esetek is elôfordulnak: az egyik adózó például bérleti díj formájában két év alatt kifizette a kapcsolt vállalkozásnak az ingatlan bekerülési értékét.
Kis- és középvállalkozásoknál, a kereskedelmi és vendéglátó-ipari cégeknél, valamint a szolgáltató szférában találkoztak az ellenôrök olyan helytelen gyakorlattal, hogy nem számolták el teljeskörűen az árbevételt, vagy fiktív számlákra bukkantak. Ugyancsak a kisebb vállalkozásokra volt jellemzô, hogy olyan selejtezésekkel találkoztak a revizorok, amelyeket hitelt érdemlôen nem dokumentáltak, így azokat adóalap-növelô tételként vette figyelembe az adóhatóság. Mint ahogy nem egyszer azért is növelte a revízió a társasági adó alapját, mert olyan költségeket számolt el az adózó, amelyek nem a vállalkozás érdekében merültek fel, hanem például személyes szükséglet kielégítését szolgálták, különösen az utazási költségek tartoznak ebbe a kategóriába. Ezen hibák elkerülésére egyébként idén is érdemes a vállalkozóknak megkülönböztetett figyelmet fordítani, mert ezek többnyire „kedvenceik” a revizoroknak, egy esetleges ellenôrzés során ezeket biztosan „nagyító alá veszik”. 


Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.