Nyugdíjpolitikai javaslatcsomagot dolgozott ki az Együtt, hangsúlyozva, hogy egyelőre nem alapjaiban reformálnák meg a nyugdíjrendszert, hanem a meglévő igazságtalanságokat próbálnák meg orvosolni. A rendszer átfogó reformját is fontosnak tartanák, de ennek kidolgozására azért nem vállalkoztak, mert úgy vélik, széles körű társadalmi egyeztetést kell folytatni, és az alapján kialakítani a hosszú távra szóló alapelveket.
A programot Spät Judit, az ellenzéki párt elnökségi tagja ismertette egy sajtóbeszélgetésen – ebből emeltük ki a legfontosabb javaslatokat.
Fenntarthatóság
Jobban ösztönöznék a nyugdíjcélú megtakarításokat – az egyéni és a munkáltatói befizetéseket is. Az egyéni befizetések mellé rendelt állami támogatást úgy reformálnák meg, hogy elszakítanák az adózástól. A jelenlegi rendszer ugyanis (20 százalékos szja-kedvezmény, maximum évi 280 ezer forint összegben, amihez évi 1,4 millió forint megtakarítás kell) szerintük pont azoknak a kiskeresetűeknek nem kedvez, akiknek a legnagyobb szükségük lenne az előtakarékosságra, hogy legyen nyugdíjkiegészítésük. És például azok sem tudják igénybe venni, akik a családi kedvezménnyel lenullázták a személyi jövedelemadójukat.
Az állami támogatás 10 ezer forint felett folyamatosan csökkenne egy felső plafonig.
Ezzel párhuzamosan mindenkit beléptetnének valamilyen nyugdíjmegtakarítási formába az első legális munkavállalás alkalmával. A bennmaradás nem lenne kötelező, ha valaki végképp nem akar takarékoskodni. De a belépés igen, hogy minél szélesebb kör megismerkedjen az öngondoskodással.
Emellett De hogy adómentessé, vagy újra kedvezményes adózásúvá tennék-e a jelenleg a cafeteriában a legkedvezőtlenebb adózású juttatást, arra nem adott konkrét választ Spät Judit. Csak azt hangsúlyozta, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket kell biztosítani.
Ezen kívül átjárhatóvá tennék a különböző nyugdíjmegtakarítási formákat és biztosítanák, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradottak átvihessék megtakarításukat valamilyen önkéntes formába. (Friss hír: megvan az első magánnyugdíjpénztár, amelyik fizethet majd járadékot.)
Rugalmasság
A nők 40 rendszerét igazságtalannak tartják (a férfiakra nézve, és azokra a nőkre, akik számára nem elérhető), ehelyett vezetnék be a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét.
Megszüntetnék a közszféra nyugdíjasainál a munkavégzés tilalmát, mert értelmetlennek tartják, különösen hogy hatalmas a munkaerőhiány. És szintén a rugalmasság jegyében
Kérdésünkre a közgazdász-politikus elmondta, ez azt jelentené, hogy ha valaki a nyugdíjkorhatár elérése előtt már szeretne mondjuk több időt tölteni a családjával, az dolgozhatna négy órában, és mellette megkapná a fele nyugdíját. Elképzelhetőnek tartják, hogy így többen maradnának a mostaninál hosszabb ideig a munkaerőpiacon, így enyhülhetne a munkaerőhiány is. Amikor pedig végleg nyugdíjba vonulna a résznyugdíjas, akkor teljes nyugdíjra lenne jogosult. Kérdésünkre Spät Judit azt mondta, a közszférás nyugdíjasok munkavállalását is lehetővé tevő nyugdíjas szövetkezetek létrehozását erőltetettnek és feleslegesnek tartják.
Szűkítetten, de ismét lehetővé tennék a korengedményes nyugdíjazást, az egészséget jelentősen károsító szakmákban. A rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát pedig átalakítanák, hogy akik valóban munkaképtelenek, azok ne maradjanak megélhetés nélkül.
Létrehoznák a tb-rendszerben az egyéni nyugdíjszámlát, hogy mindenki követni tudja a járulékfizetést és szolgálati idejét.
Igazságosság
Garantálnák a nyugdíjak értékállóságát, de hogy hogyan, azt nem részletezték. Egy biztos, a svájci indexálást (amikor nemcsak az inflációtól, hanem a reálbérek emelkedésétől is függ a nyugdíj) nem támogatják, mert az szerintük tovább növeli a jelenlegi nyugdíjkülönbségeket.
és megvizsgálnák a további emelés lehetőségét. Emellett célzott támogatásként létrehoznák többek között a minimumjövedelem intézményét, amely a mélyszegénységben élő nyugdíjasoknak és aktívaknak (együttműködés esetén) jelentene némi kompenzációt.
Jelenleg már 300-an kapnak 500 ezer forint feletti nyugdíjat – ezekhez a megszerzett jogokhoz nem nyúlnának. Viszont ezzel párhuzamosan nem állítanák vissza a járulékplafont, így nem folyna be kevesebb pénz a nyugdíjkasszába. Hogy a nyugdíjak közötti hatalmas szakadékot csökkentsék,
A különböző évjáratokban nyugdíjba vonultak közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére újraindítanák a nyugdíjkorrekciót. És terveznek genderalapú korrekciót is, a nők alacsonyabb nyugdíjának felzárkóztatására. Hogy ez konkrétan mit jelenthet, az még kidolgozásra vár.
Ezen kívül a nemzetközi bírósági ítéletekkel összhangban kárpótolnák az Orbán-kormány kényszernyugdíjazottjait, és azokat is, akiket nyugdíjuktól, rokkannyugdíjuktól megfosztottak.
