A magyarok közel fele, 42 százaléka lakik nem saját tulajdonú ingatlanban – derült ki a Fundamenta országos reprezentatív kutatásából.
A felmérés fontosabb megállapításai:
- A nem saját lakásban élők nagyjából 50 százaléka a szülőkkel együtt, harmaduk pedig bérelt ingatlanban lakik.
- Akik nem saját tulajdonban laknak, azoknak 19 százaléka házastárs, élettárs, testvér vagy egyéb személy lakásában lakik, és 3 százalék azok aránya, akik egyéb helyen, például kollégiumban, szállóban élnek.
- Az albérletben lakók átlagosan, fejenként 56 ezer forintot költenek bérleti díjra.
- Az albérlet főként a fővárosban és a megyeszékhelyeken jellemző, a magasabb és alacsonyabb végzettségűek közül pedig többen bérelnek lakást a középfokú végzettségűekhez képest.
A kutatásból az is kiderült, hogy kifizetődő lehet a saját lakás előfinanszírozása az albérlet helyett, hiszen egy átlagos lakáshitel havi törlesztőrészlete elmarad a jelenlegi bérleti díjaktól. Igaz, a hitelfelvétel szabályai is jelentősen szigorodtak.
Drága az albérlet
A kutatás szerint az átlagos havi albérleti díjak régiónként jelentősen eltérnek. A központi régió átlaga a legmagasabb (71 ezer forint), ezt a nyugati (50 ezer forint) majd a keleti országrész (43 ezer forint) követi. De fontos kiemelni, hogy ezek sokszor nem a lakás teljes bérleti díját jelentik, hiszen sok esetben, főként fiatal egyedülállóknál az adott ingatlant többen közösen bérlik. A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a háztartási jövedelem nagyságával együtt nő az albérletre kifizetett összeg is: az alacsony, közepes és magas jövedelmű csoportokban 39 ezer, 58 ezer és 77 ezer forint az átlagos havi lakásbérleti díj, derült ki a Fundamenta kutatásából.
Korábban arról írtunk, hogy a budapesti bérleti díjak így alakultak idén márciusban:
