Bajba került az orosz Vnyesekonombank, amelyen keresztül Vlagyimir Putyin a leggrandiózusabb terveit finanszírozza. A pénzintézeten keresztül finanszírozták például a szocsi olimpiát vagy juttattak eltitkolt támogatásokat a Kreml ukrajnai szövetségeseinek, de a 444 arra is rámutat, hogy a Vnyesekonombank hitelezi a paksi atomerőmű bővítését.
A bank nyomott áron szabadul meg vagyonától, és kormányzati segélyre szorul. Új hiteleket gyakorlatilag nem adnak, és a meglévő projektek finanszírozását is igyekeznek visszavágni. A Vnyesekonombank már több mint húszmilliárd dolláros segítségre szorul, a vezető döntéshozók azt tervezik, hogy leépítik, és régi önmagának árnyékaként hagyják meg. A Bloomberg értesülései szerint már Putyin is belátta, hogy a súlyos megszorításnak nincs alternatívája.
A Standard and Poors elemzője szerint a Vnyesekonombank kvázi költségvetési alapként működik a kiemelt állami projektek finanszírozására, és folyamatos költségvetési támogatásra szorul.
Most a bank még azoktól a vagyonelemektől is megszabadul, amelyeket korábban stratégiai fontosságúnak tartottak. Ilyen a 3,6 százalékos Gazprom-részesedés, amelyet a gázipari óriásnak adtak el mintegy 560 milliárd forintnyi összegért, alig több mint a feléért annak, amennyiért néhány évvel korábban vették. 76 milliárd forintnyi bevételt remélnek attól, hogy megszabadulnak 8,4 százalékos részesedésüktől a moszkvai értéktőzsdében.
Kérdés, mi lesz például azzal a 2200 milliárd forintnyi beruházással, amit az ukrán fémiparban valósítottak meg 2009 után. Több létesítmény a háborúban meg is sérült, de ezeket a vagyonelemeket egyébként is nehéz a jelenlegi helyzetben pénzzé tenni.
A Vnyesekonombank hitelezési döntéseit egyébként Putyin személyesen tartotta kézben, és olyan ügyletekhez juttatott pénzt, amelyeket más bankok túl kockázatosnak ítéltek volna.
Belső becslések szerint hatezermilliárd forintnyi vesztesége és kintlévősége van a banknak, amit várhatóan le kell írnia. A pénzügyminisztérium által a Vnyesekonombanknak nyújtható segítséget az államfő idén valamivel több mint 600 milliárd forintnyi összegben maximálta.
A bankvezetés kilátásba helyezte, hogy az orosz központi bankhoz fordul segítségért, de ezt az utóbbi intézmény vezetője határozottan elutasította, mert veszélyesen gerjesztené az inflációt.
