Az MNB közzétette hétfőn Költségvetési jelentés 2017 című elemzését. Az uniós módszertannak megfelelő ESA-szemléletű költségvetési hiány a GDP 2,4 százaléka lehet 2017-ben, aminek magyarázata három tényezőben keresendő, a kormányzati beruházások növelésében (közútfejlesztés és Modern városok program), a korábban ismerteken felüli béremelések (a közigazgatásban és az adóhivatalban), valamint a célzott áfacsökkentés az internet és az éttermi szolgáltatások terén – állapította meg az elemzés, amely az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot az MNB saját prognózisával veti össze. (A jelentéssel az MNB a rendelkezésére álló ismeretekkel és szakmai háttérrel a Költségvetési Tanács munkáját segíti, tekintettel arra, hogy a jegybank elnöke a KT egyik tagja.)
A kormány a 2016-2020-as konvergenciaprogramban 2017-től a GDP 1,5 százalékának megfelelő strukturális hiányban határozta meg az új célt – emlékeztet a jelentés. A jövő évi költségvetési javaslatban kitűzött 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti költségvetési hiánynak 2,1 százalékos strukturális egyenleg feleltethető meg.
A törvényjavaslat kiemeli ugyanakkor, hogy a kormány a magyar költségvetés strukturális egyenlegét a következő években fokozatosan és jelentősen csökkenteni kívánja az elvárt szintre, 2018-ban 1,7 százalékos, 2019-ben az 1,5 százalékos, míg 2020-ra 1,2 százalékos szintet tűzött ki.
A törvényjavaslat részleteinek áttekintése alapján a jelentés készítői arra a következtetésre jutottak, hogy egyes bevételek elmaradhatnak az előirányzattól, ezért az Országvédelmi alap részleges törlésével lehet elérni a kitűzött hiánycélt.
A költségvetési javaslat főbb intézkedései és tételei közül az elemzés kiemeli az általános forgalmi adó kulcsának célzott csökkentését (egyes alapvető élelmiszerek, az éttermi szolgáltatások és az internethasználati díj esetében), a hitelintézeti járadék megszüntetését, a kétgyermekesek családi adókedvezményének növelését, a bankadó mértékének további csökkentését, az állami beruházások növelését (közútberuházások, Modern városok program), illetve az életpályaprogramok folytatását és bővítését (pedagógusok, egészségügyben dolgozók, rendvédelmi dolgozók, állami tisztviselők, NAV-dolgozók). A költségvetési törvényjavaslatban több olyan intézkedés is szerepel (online pénztárgépek használatának kiterjesztése, bankkártya-elfogadóhelyek számának növelése, online számlázási rendszer bevezetése, ekáer-fejlesztése), amelyek a rejtett gazdaság visszaszorítását szolgálják, de azok részletei nem ismertek, így hatásukat a prognózis nem vehette figyelembe.
Lyukak az uniós forrásoknál
Az elemzés szerint A prognózis alapján 1678 milliárd forintos kifizetés teljesülhet jövőre az uniós programokhoz kapcsolódóan, míg a törvényjavaslat 2239 milliárd forintos kifizetéssel számol. Az alacsonyabb kifizetés oka, hogy a 2014-2020-as ciklushoz kapcsolódó források lehívásának felfutása az elemzők szerint mérsékeltebb lesz a javaslatban szereplőnél.
Ezt támasztja alá az is az elemzés szerint, hogy 2016 áprilisáig mindössze 34 milliárd forint kifizetése történt meg az új ciklus keretéből. A kevesebb uniós forráslehívás ugyanakkor megtakarítást jelent a hozzájuk szükséges önrészekben, amit az MNB szakértői a GDP 0,2 százalékára becsülnek. Az uniós forrásoknak a törvényjavaslatban szereplő nagyobb összegű tervezett lehívása szerepet játszhat többek között abban is, hogy a javaslathoz mellékelt makropálya a beruházás és bértömeg nagyobb emelkedésével számol, mint az MNB, és ehhez kapcsolódóan az egyes adóbevételek – áfa, szja – is magasabbak lesznek.
Az államháztartás GDP-arányos bruttó adóssága az előrejelzés szerin 0,8 százalékponttal, a 2016 végére várt 74,5 százalékról 73,7 százalékra csökken 2017 végén, a 2015 végi 313 forint/euró árfolyammal számolva. Az Alaptörvényben és a stabilitási törvényben foglalt adósságszabálynak megfelelően viszont az EU-támogatások elmaradása miatt keletkezett adósságnövekedést kiszűrve a GDP-arányos adósság még nagyobb ütemben, a törvényjavaslat szerint 1,5, míg az MNB előrejelzése szerint 1,7 százalékponttal csökkenhet. Az adósságráta tényleges szintje azonban nagymértékben függ majd a forint árfolyamától – hangsúlyozza a jelentés.
