- Szeretne úgy újlakáshoz jutni, hogy 10 évre előre meg kellene mondania, milyen lesz az ingatlanpiac, azaz mennyiért akarna majd újlakást venni (maximum 40 millióért), és ehhez mennyit kell félretennie mostantól tíz évig, vállalva az esetleges pluszbefizetéseket is?
- Szeretne úgy újlakáshoz jutni kamatmentes hitelből, hogy minimum havi 83 ezer forintot fizet a következő 10-15 évben, de nem tudja, mikor lesz Öné a lakás, és azt se biztosan, hogy Öné lesz-e az évi 300 ezer forintos állami támogatás?
- Szeretne úgy újlakáshoz jutni, hogy nagyon sokat fizet egy magáncégnek, ám a befizetéseit nem biztosítja az országos betétbiztosítási alap, és még azt sem tudja, mennyi lesz a cég sikerdíja, és milyen szabályok vonatkoznak a gazdálkodására?
Ha pedig Ön ingatlanspekuláns, kifejezetten ajánljuk a belépést a NOK-ba, mert ha rövidtávon kifizet több százezret havonta, jó eséllyel megelőzi a hitelhez való hozzáférésben a gyengébb befizetőket, így hamarabb kaphat lakást az ő kamatmentes kölcsönükből.
Az ellenzék szerint ez egy új trafiktörvény
Sokkal több sajnos nem derült ki a fentieknél a parlament által egy napig tárgyalt, csütörtök délután sürgősséggel elfogadott új törvényből, hiszen az ördög a részletekben van, azokat meg még nem ismerjük, mert a kormány csak később, rendeletben fogja szabályozni az új intézmény pontos működését, gazdálkodását.
A törvényi kritériumnak jelenleg két cég felel meg, a Carion Zrt. és a Poligrupo Hungária Zrt. – hívta fel a figyelmet a szocialista Szakács László, aki az MSZP záróbeszédét mondta a törvényjavaslat megvitatásakor csütörtök délelőtt.
Mindkét cég tulajdonosa az a Nyéki Zoltán, aki már 2001-ben vázolta a brit building societykhez hasonló közösségek létrehozására vonatkozó elképzelését.
– mondta Szakács a 24.hu-nak. Megjegyezte: a Poligrupót 2006-ban 10 millió forintra büntették a fogyasztók megtévesztése miatt. Természetesen megkerestük Nyéki Zoltánt is a kérdéseinkkel, hogy szerinte igaz-e, amit az ellenzéki politikus állít, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Szakács László összességében úgy értékelte a NOK-ot a 24.hu-nak, hogy a kormány a pályakezdőket, a fiatalokat, a szegényeket ismét kizárta a lakáshoz jutásból.
Nagyot nyernek vele viszont azok a szervező magáncégek, amelyeket a kormány állami segítséggel helyzetbe hoz a trafiktörvény és a földtörvény mintájára, mondta.
A politikus bírálta azt is, hogy a közösségek létrehozását és működését a Magyar Nemzeti Bank felügyeli majd. Feltette a kérdést: felmérték-e, hogy mennyi állampapírt vásárolnak majd a közösségek, illetve mibe fektethetik egyáltalán a tagok vagyonát. A NOK nem része befektetővédelmi alapnak, így nincs semmi garancia arra nézve, hogy a vezetők rossz üzleti döntései vagy szándékos csődbűntette esetén, a befizetett pénzt visszakapják-e a tagok, mondta.
A NOK nyíltan megkerüli a bankrendszert, a kormány szerint azért, mert így olcsóbb. Valójában az embereknek sokkal többe kerülhet, hiszen még azt sem tudjuk, mennyi lesz a sikerdíja a szervező cégeknek.
A jobbikos Szilágyi György bírálta, hogy az egy nap alatt elfogadandó törvény számos körben ad rendeletalkotási jogot a kormánynak, a többi közt a közösségek működési, gazdálkodási szabályainak meghatározásában.
Ha a közösség jelzálogjogot jegyezhet be egyik tagjának ingatlanára, melyik bank ad majd ahhoz hitelt? Mit jelent a megbízható szervező kifejezés? – sorolta kérdéseit az MTI tudósításában.
Szokásos Fidesz-stílus
A Fidesznél már megszokhattuk, hogy egy-egy ötletük alapvetően jó irányba mutat (jelen esetben az építőipar fellendítése újlakások építésével), ám ezzel együtt mindig juttatnak zsíros üzleteket egy-egy érdekcsoportnak, így az intézkedéseik költsége, a végösszeg, amit az adófizetők állnak, sokkal magasabb, mint amilyennek lennie kellene. Nem is beszélve a hatékonyságról, hiszen az irányított verseny, egyesek előnybe hozása mások rovására, hosszú távon mindig rosszabb eredményhez vezet, mint egyenlő piaci feltételek esetén.
Balogh László, az ingatlan.com szakértője szerint jelenleg nem sok minden, de ez változhat.
A NOK az eddig ismert szabályok alapján a kockázatvállalóbb, gazdagabb embereknek érheti meg, hiszen a nagyobb önerő befizetésével a szegényebb tagoknál hamarabb juthatnak lakáshoz az ő befizetéseikből
– mondta a 24.hu-nak Balogh László, az ingatlan.com szakértője.
Bár a szegénység relatív fogalom, a maximális állami támogatás havi 83 ezer forint összegű befizetés után jár. Minél kisebb összeget fizet be valaki a NOK-ba a közösség többi tagjához képest, várhatóan annál később jut újlakáshoz, mondta Balogh. Éppen ezért ő azt tartaná logikusnak, hogy
legyen szegény NOK, meg gazdag NOK, meg középosztály NOK, így mindenki a saját csoportjához képest lehet nagyobb vagy kisebb befizető.
További kockázat, hogy a közösségi tagok befizetései nem élvezik az Országos Betétbiztosítási Alap védelmét, illetve a tagoknak most kellene megmondaniuk, hogy milyen áron szeretnének tíz év múlva lakást venni, ami lehetetlen.
Ha sokan igénylik…
Szerinte a NOK-kal egyértelműen az építőipar járhat jól, mert a fejlesztők jobban fel tudnák mérni, hogy mennyi ingatlanra lehet kereslet tízéves távlatban, ami kiszámíthatóbbá tenné az újlakás piacot. Feltéve, ha sokan csatlakoznának valamelyik NOK-hoz. Arra, hogy mi a sok, a szakértő több számot is mondott.
Az építőipar szempontjából érezhető keresleti növekedéshez 100 ezres nagyságrendű NOK-tagságra volna szükség, illetve arra, hogy a lakástakarék-pénztárak esetében optimális havi 20 ezer forintos megtakarítások is jelentősen bővüljenek, mondta Balogh László.
Nagy kérdés, hogy a rossz kormányzással, a korrupt törvénygyárral, a trafiktörvénnyel, földtörvénnyel, kaszinótörvénnyel, a letelepedési államkötvényről szóló törvénnyel, a Quaestor-üggyel a hátuk mögött, vajon ki fogja ezt elhinni nekik?
