Pénzügy

Forintosítás: alig csökken a törlesztőrészlet

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2014. 11. 11. 12:39

Szakértőt kérdeztünk arról, mit is jelent a Varga Mihály-féle forintosításról szóló bejelentés az átlagos devizahitelesre nézve. Vagyis hogy jobban vagy rosszabbul fog-e járni, mint eddig.

Korábban a témában:

Megvan, hogy milyen fix árfolyamon forintosíthatják a devizaalapú hiteleket. Az eurósaknál 309, a svájci frankosaknál 256,5, a japán jeneseknél pedig 2,1 forinton válthatják majd át a bankok a hiteleket.

TESZTELJEN ÉS NYERJEN!

Citi Hitelteszt (citibank, )

Az elszámoltatás révén az átlagos devizahiteles törlesztőrészlete a kormány ígérete szerint 25-30 százalékkal csökkenhet, és a tőketartozás is mintegy 20 százalékkal mérséklődhet. Az átlagos devizahitelest ezek után nyilván az izgatja a legjobban, hogy a forintosítás tovább faraghatja-e a fizetendőjét, vagy sem? És ha igen, mennyivel? Tehát hogy járhat-e még jobban?

Erről a Bankmonitor alapító ügyvezetőjét kérdeztük. Sándorfi Balázs szerint önmagában a forintosítás minimális kamatcsökkenést és törlesztőrészlet-csökkenést jelenthet ma. Viszont az ügyfél megszabadulhat az árfolyamkockázattól. Ami, ha arra számít, hogy a forint tovább gyengül, mindenképpen nyereség. De ha mégis erősödik a hazai deviza, akkor viszont annak előnyeit már nem élvezheti a forinthitelre váltó ügyfél. Nézzük a részleteket.

Az átlagos devizahitelesnél ennyit jelenthet a visszatérítés

A klasszikus példában szereplő adós 2007-ben vett fel 7 millió forintos CHF-alapú kölcsönt, 20 éves futamidőre. Az induló törlesztőrészlete a 156 forintos árfolyam mellett havi 51 694 forint volt. Az induló kamata pedig 5,9 százalék.

Mostanra eljutott odáig, hogy bár fizette a hitelét (7,7 millió forintot fizetett be eddig törlesztésként), a tartozása több mint 2 millió forinttal haladja meg az eredetileg felvett összeget. A havi törlesztőrészlete majdnem megduplázódott a kiinduláshoz képest. A kamata pedig 5,9%-ról 8,3%-ra emelkedett. Ez az, amit sokan nehezen nyögnek.

devizaadós visszatérítés (devizahitel, ) 

Az elszámolás/visszatérítés után arra számíthat az átlagadós, hogy a hiteltartozása a jelenleginél 1 758 525 forinttal lesz kevesebb. Vagyis majdnem visszacsökken annyira, amennyi pénzt eredetileg felvett (annál bő 261 ezer forinttal fog többel tartozni). A törlesztőrészlete emellett továbbra is magasabb lesz majdnem 20 ezer forinttal, mint a kezdetekben. Viszont így is majdnem havi harmincezer forinttal csökken a jelenlegi 99 146 forinthoz képest (70 620 forint lesz). A kamat pedig a jelenlegi 8,3 százalékról 5,9 százalékra csökken.

A kamatcsökkenés miért is történik? Mert az egyoldalú kamatemelést tisztességtelennek minősítették és a bankok által kamatemelésre adott magyarázat nem elfogadható a Kúria állásfoglalása szerint. Azaz nem marad más lehetőség, mint az eredeti, induló kamatszintet visszaállítani – magyarázta a szaekember.

Forintosítás után kevesebb mint ezer forinttal csökkenhet a törlesztőrészlet

A forintosítással a hitel összege nem, de a kamata és emiatt a havi törlesztőrészlete változhat. Az, hogy milyen forintkamatot érhet el az ügyfél, Sándorfi Balázs szerint függhet attól is, hogy az ingatlan értékéhez képest mekkora a hiteltartozás összege. Minél kisebb, annál kedvezőbb lehet a kamat.

Az átlagos adósnál a tartozás/ingatlanérték aránya 50 százalék felett van, így a kamat 5,9 százalékról 5,74 százalék körülire mérséklődhet. Ez pedig kevesebb, mint ezer forint törlesztőrészlet-csökkenést jelenthet az adósnak, ha forinthitelre vált.

devizaadós forintosítás (devizahitel) 

Kiknél jöhet szóba a forintosítás?

A forintosítással kapcsolatban Sándorfi Balázs hangsúlyozta, az csak azoknál az adósoknál jöhet szóba, akik eddig nem estek késedelembe. A mintegy 460 ezer devizaadós több mint fele esik egyébként ebbe a kategóriába.

A szakember szerint a késedelmes adósoknál azonban gond lehet. Elvileg fennáll a lehetősége, hogy a meglévő hitelüket kiváltsák egy másikkal. A banki kockázatelemzés alapján azonban nem lehet (a bizonytalan fizetőképesség vagy szándék hiánya miatt, illetve a rendezetlen követelés miatt) nekik hitelt nyújtani.

A 30-60 nap közötti tartozóknál eldöntendő kérdés lehet, hogy befizetik-e a tartozásukat, és ebben az esetben hiteleznek-e nekik a bankok. De hogy az adósok majdnem negyedét kitevő, 90 napnál régebben tartozó ügyfelekkel mi történik majd, lesz-e aki hitelt ad nekik, az szerinte erősen kétséges.

Forintosíthat-e, akinél több a tartozás, mint az ingatlan értéke?

Kérdés lehet az is, hogy az időközben megváltozott hitelezési szabályok miatt mire számíthatnak, akiknél a tartozás összege magasabb, mint az ingatlan értéke. Az új előírások szerint legfeljebb az ingatlan értékének 80 százalékára lehet csak hitelt kapni. És aki nem tud minimum 400 ezer forintos havi jövedelmet igazolni a törlesztéshez, az legfeljebb a fizetése feléig kötelezheti el magát.

Sándorfi Balázs szerint azonban mivel itt egy meglévő hitel kiváltásáról van szó, így erre az esetre nem vonatkoznak az új szabályok. Vagyis ilyen oldalról nem fenyegeti veszély a forintosítást.

Kötelező lesz-e a forintosítás?

Erre a szakember szerint ma még nincs egyértelmű válasz. Varga Mihály azt mondta nem. De aztán az is elhangzott, hogy gyakorlatilag igen. A kormány bankokkal kötött megállapodása alapján aki a forintosításról szóló törvény elfogadása után (pénteken kerülhet a parlament elé a javaslat) 30 napon belül nem jelzi, hogy devizában szeretne maradni, annak hitelét automatikusan forintosítani fogják a bankok.

devizaadós visszajáró (devizahitel) 

devizaadós visszajáró (devizahitel) 

Külön nem nevesítik, de ilyenformán ez vonatkozhat majd a mintegy 185 ezer árfolyamgátas szerződésre is. Az árfolyamgátasok egyébként a visszatérítéssel 1,4 millió forintot kaphatnak vissza, így mintegy 24 százalékkal csökkenhet a törlesztőrészletük a Bankmonitor számításai szerint.

Sándorfi Balázs úgy véli, mivel az árfolyamgát költséges dolog, és kvázi átmeneti állapotot jelent, nem biztos, hogy fent fogják tartani a jövőben is. De hogy marad-e a lehetőség azoknak, akik nem szeretnének forintosítani, az szerinte még nem egyértelmű.

Érdemes aktívnak lenni

Sándorfi azt javasolja az adósoknak, hogy a forintosítás időpontjában kérjenek több helyről is ajánlatot, és ezeket hasonlítsák össze. Thm-ben ugyanis 1,5 százalékos eltérés is lehet a forinthitel-ajánlatok között. Tapasztalatuk szerint egyébként az átlagos ügyfél 0,7-0,8 százalék közötti kamatelőnyt veszít el amiatt, mert nem néz körül. Ez pedig akár 900 ezer forinttal is növelheti a visszafizetendőjét. Ami már nyomos érv.

Jelent-e majd pluszköltséget a forintosítás?

Erre a kérdésre ma még nem tudjuk a választ. A bankoknak biztosan. De Sándorfi Balázs amondó, hogy ha a végtörlesztés példájából indulunk ki (az nem jelenthetett pluszköltséget az ügyfeleknek), akkor jó esély lehet rá hogy maga a forintosítás se kerüljön pénzbe a devizahiteleseknek.

Összességében jól járhat-e a forintosítással az átlagadós?

A fair bankokról szóló tervezet egyik pontja szerint három évig nem lehetne a forinthiteleknél emelni a kamatot. Akinek tehát három évnél kevesebb van hátra a törlesztéséből, annak ez valódi kiszámíthatóságot jelent.

Hogy a kamatokkal mi lesz ezentúl, azt ma még nemigen tudni. De mint Sándorfi Balázs emlékeztetett, a deviza- és a forintkamatok is a mélyben vannak, így várható, hogy felfelé mozdulnak majd el.

Ennél sokkal nagyobb kockázatnak látja, hogy vajon hogyan változnak majd az árfolyamok. Nyerni akkor tudnak hosszú távon a devizahitelesek, ha tovább romlik a forint. Ami annak ellenére sem kizárt, hogy pl. a svájci frankkal szemben most is történelmi mélyponton van a forint a 257-ös árfolyammal. (a kormány exportösztönző politikáját figyelembe véve kifejezetten jól jönne a még gyengébb forint. Viszont a devizában lévő államadósság miatt meg a forinterősödés tenne jót.)

Ha viszont erősödik a forint, mondjuk a CHF-fel szemben 230-as árfolyamig, akkor az a devizaalapú hiteles tartozását mintegy 15 százalékkal csökkentheti. Persze aki forinthitelre vált, az ezt a nyereséget nem realizálhatja majd. Vagyis elvész számára.

chf árfolyam (chf, áfrolyam) 

Hogy milyen lesz az árfolyam, azt pedig fél évre előre sem lehet tudni, nemhogy évekre – jegyezte meg Sándorfi.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.