A Fővárosi Törvényszék hétfői tárgyalásán Csonka Balázs bíró elutasította a Milton Hitelezési Zrt. keresetét, amelyben az egyoldalú kamatmódosítást lehetővé tevő szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatos vélelem megdöntésére indított a társaság, a magyar állam ellen – adta hírül az MTI.
Szóbeli indoklásában a bíró kifejtette: a szerződések – főleg a hosszú távúak – egyoldalú módosítása kiköthető jogszerűen, de az értékegyensúlynak az ilyen módosítás után is fenn kell maradnia.
A bíró az államot képviselő ügyvédi iroda 2 millió 828 ezer forintos – a szerződése alapján számított és kért – munkadíját túlzottnak tartotta és azt 500 ezer forintban állapította meg.
És a K&H…
Szeptember 9-re halasztotta az elsőfokú ítélet kihirdetését a K&H Bank kontra magyar állam devizahiteles perben a Fővárosi Törvényszék hétfőn.
A törvényszék egyben elutasította a bank indítványát, amely az eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió Bíróságához fordulásra irányult.
A K&H álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, így például sérti a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a visszamenőleges jogalkotás tilalmát és egyes “statáriális szabályai” a bírói függetlenség elvét.
A pénzintézet azt is indítványozta, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságától.
A felperes jogásza szóvá tette azt is, hogy széles körben elfogadott joggyakorlat, a jogalkotó, a kormány, és a korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által ismert és évek óta alkalmazott szerződési feltételek utólagos megváltoztatásáról van szó, ami álláspontjuk szerint alaptörvényellenes.
A bank ügyvédje felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvényt, hanem a 2004 és 2014 közötti, mindenkori jogszabályi környezetet is vizsgálni kell a szerződések érvénytelenségének elbírálásakor, figyelemmel arra is, hogy ezek a jogszabályok többször is jelentősen változtak.
Elmondta azt is, hogy a jogszabályváltozások előre nem láthatóak, a szerződésben lehetetlen meghatározni, hogy egy jövőbeli, a szerződés megkötésének időpontjában még nem ismert jogszabályváltozás milyen hatást gyakorol majd a fogyasztó által fizetendő díjakra.
A bank ügyvédje felvetette azt is, hogy nemcsak a szerződések érvénytelensége vagy érvényessége merülhet fel, hanem a részleges érvénytelenség is.
A felperesi oldal a perben alkalmazandó devizahiteles törvény – szerinte “statáriális” – szabályai kapcsán elmondta, hogy 500 oldalas keresetükre már másnap megérkezett az alperesi válasz, ami a bank ügyvédje szerint arra utal, hogy az alperes nem tartalmilag, érdemben, hanem általánosságban, esetleg a hasonló perekben gyakorlatilag egyformán reagál. Egy újabb, 200 oldalas alperesi iratot pedig nem sokkal a tárgyalás előtt kaptak meg, így lehetetlen arra érdemben reagálni.
A bíróság még a tárgyalás közben is kapott újabb terjedelmes iratot a bank jogászaitól.
Az alperes magyar állam jogi képviselője a kereset elutasítását, illetve az Ab-hez és az Európai Unió Bíróságához való fordulás mellőzését indítványozta.
A magyar állam jogi képviselője a felperessel szemben azt hangsúlyozta: a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény megfelel az Alaptörvény rendelkezéseinek, és mivel nem változtat a felek jogi helyzetén, ezért nem merül fel a visszamenőleges jogalkotás sérelme sem. Hozzátette, hogy álláspontja szerint megfelelő volt a felkészülési idő, a törvény nem sérti a bírói függetlenséget és a jogbiztonságot sem.
A magyar állam jogi képviselője megjegyezte azt is, hogy még mindig félmillió ilyen szerződés létezik.
Az MKB-ügyében is később döntenek
Szeptember 9-re halasztotta az elsőfokú ítélet kihirdetését az MKB Bank Zrt. kontra magyar állam devizahiteles perben a Fővárosi Törvényszék hétfőn, hasonlóan a nap során a K&H ügyében született döntéshez. A törvényszék a háromórás tárgyalást követően egyben elutasította az MKB Bank Zrt. indítványát, amely az eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió Bíróságához fordulásra irányult.
Az MKB hétfőn ismertetett álláspontja szerint a per alapjául szolgáló egész törvény alkotmányellenes, közjogilag érvénytelen, egyebek között sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, a visszaható jogalkotás tilalmát. A pénzintézet azt is indítványozta, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságától, mert a törvényt az Európai Unióról szóló szerződés megsértésével anélkül fogadták el, hogy azt az Európai Központi Banknak (EKB) megküldték volna, és az az EU Alapjogi Chartájával sem összeegyeztethető.
A július 26-án hatályba lépett törvény szerint a keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25., hétfő.
Mint ahogy arról beszámoltunk, az első tárgyalás pénteken volt, akkor a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet a magyar állammal szemben benyújtott kerestetét utasította el a Törvényszék.
