Ennek keretében nemcsak a jogviszonyokra vonatkozó adatokat egyeztetik, hanem azokat is, amelyek korábban nem szerepeltek a nyilvántartásban (pl. katonai szolgálati idő vagy az 1998 előtti felsőoktatási tanulmányok ideje).
S hogy az adategyeztetés végeredménye mennyire “kőbe vésett”? Ez is kiderül az Adózóna.hu összefoglalójából.
Mi is kérhetjük
Adategyeztetést kezdeményezhet a biztosított (volt biztosított) is, de kizárólag elektronikus úton (ügyfélkapu). Erre évente egy alkalommal van lehetőségünk.
Egyébként pedig hivatalból is elindítják a procedúrát, mint már hírt adtunk róla, korcsoportonként aktuális. Idén december végéig például a nyugdíjhoz legközelebb álló 1955-59 között születettek számíthatnak a nyugdíjbiztosító megkeresésére.
Erre figyeljünk nagyon!
Az egyeztetésről azt kell tudni, hogy ha lezárult, akkor az már nem módosítható, nem egészíthető ki. Benne van, hogy mit vesznek majd figyelembe a nyugdíjnál, és az is, hogy mit nem.
Egyetlen kivétel van: ha az egyeztetéskor valamilyen időszakot egyáltalán nem vizsgáltak, illetve ha olyan adat, tény, bizonyíték merül fel, amit nem vizsgáltak.
Ezért aztán fontos, hogy a lehető legtöbb információt közöljük, illetve hogy alaposan nézzük át a határozatot, és ha nem értünk egyet, jelezzük. Hiszen ezen múlik majd a nyugdíjunk.
Saját érdekünkben tudjunk róla
A nyugdíj-biztosítási szerv első lépésben küld nekünk egy ismertetőt az eljárásról, illetve kimutatást arról, mi szerepel rólunk a nyilvántartásában. Ezt kell jól átbogarásznunk, és ami nem szerepel (pl. külföldi jogviszony), vagy nem pontosan szerepel, azt 90 napon belül kell jeleznünk, bizonyítanunk.
Ezeket ellenőrzi a szerv és közigazgatási döntésben értesít minket arról, mi kerül (és mi nem kerül) be végül a nyilvántartásba. Ekkor, ha nem értünk egyet, van még további 15 napunk, hogy fellebbezzünk.
Az eljárás végén pedig hatósági bizonyítványt is kérhetünk arról, mi került be a nyugdíjnyilvántartásba.
