Pénzügy
Korhaz(960x640).jpg (kórház)

Bérpótlék: pontosították, mikor jár pluszban

T.Sz.Zs.
T.Sz.Zs.

2013. 08. 07. 08:30

A Munka törvénykönyvében eddig nem volt egyértelmű, milyen esetben kell a bérpótlék ellenértékét a rendes munkaidőre járó munkabéren felül kiadni, és mikor helyette.

Korábban a témában:

Eddig nem volt teljesen világos a Munka törvénykönyve alapján, hogy készenlét és ügyelet esetén a munkabéren felül vagy annak részeként kell-e kiadni a bérpótlékot. Ezért aztán elvileg az is előfordulhatott, hogy ha valaki készenlétben vagy ügyeletben dolgozott, akkor a bérpótlékkal növelten többet kereshetett, mint rendes munkaidőben – tudtuk meg Ferenc Jácint munkajogásztól. Ezért az Mt. augusztus elsejei pontosításakor többek között a bérpótlékra vonatkozó szövegrészt is korrigálták.

Beszúrtak hát egy sort, így most a törvény rögzíti, melyek azok az esetek, amikor a munkavállalót a rendes munkabérén felül illeti meg ellenérték. A többi szabály nem változott.

Ilyen eset, ha a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, vagy a munkaidőkereten, illetve az elszámolási időszakon felül dolgozott. Ekkor ötvenszázalékos bérpótlék (vasárnapi pótlék) vagy (munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a felek megállapodása alapján) szabadidő jár neki.

Szabadidőre egyébként eddig is át lehetett váltani a bérpótlékot. S az a szabály sem változott, hogy a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár.

Szintén a szokásos béren felül pluszban kell kiadni a bérpótlékot akkor, ha a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapjára (heti pihenőidőre) osztották be, rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre, amire egyébként százszázalékos bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék is lehet azonban, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.

A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) pedig legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén viszont legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell biztosítani. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. Viszont a felek megállapodhatnak abban is, hogy a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig érvényesítik.

A negyedik eset a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés, amikor a munkabéren felül szintén százszázalékos bérpótlék jár.

A felsorolásban nem szerepel a készenlétre (20 százalékos) és az ügyeletre járó (40 százalékos) bérpótlék. Ami így egyértelműsíti, hogy ha az ügyelet vagy a készenlét alatt nem történt munkavégzés, akkor az erre az időre járó bérpótlékot nem a rendes munkabér felett, hanem helyette kell kiadni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.