Pénzügy
facebook(3)(2)(960x640).jpg (facebook)

Facebook – ha a munkáltatót sérti a bejegyzésünk, ki is rúghat

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2013. 08. 06. 12:42

Fegyelmi büntetést kockáztat, de súlyos esetben még az állását is elveszítheti az a munkavállaló, aki munkaidőn kívüli viselkedésével a munkáltató jó hírnevét vagy gazdasági érdekeit veszélyezteti.

Korábban a témában:

Az adatvédelmi szabályok hazai specialistája kiemeli: az egy évvel ezelőtt bevezetett új Munkatörvénykönyve alapján a közösségi média nem körültekintő használatát – így akár viccesnek szánt nyaralási fotók feltöltését is – jogszerűen szankcionálhatja a munkaadó.

Súlyosan téved és az állását is kockáztathatja az a munkavállaló, aki azt hiszi, hogy munkaidő után nem vonatkozik rá a munkahelyi szabályok egy része, hívja fel a figyelmet a BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda.

A hivatalos órák után is lehet elvárása a munkáltatónak

„A tavaly hatályba lépett új Munka Törvénykönyve (MT) egyértelműen rendelkezik arról, hogy mit várhat el a munkaadó a munkavállalótól a munkaidő után is. Az, hogy egyelőre még kevés munkáltató él ezzel a lehetőséggel, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez hosszabb távon is így marad.

Külföldön egyre gyakoribbak az ilyen jogesetek, és itthon is egyre több cég készít Facebook-szabályzatot vagy fogalmaz meg egyértelmű iránymutatást arra nézve, hogy mit vár el az alkalmazottaktól a hivatalos órák után is – foglalta össze az iroda partner-ügyvédje, Holló Dóra.

Tiszta Amerika

Egy 24 éves amerikai középiskolai tanárnőt, Ashley Payne-t egyik kezében söröspohárral, másikban borospohárral a kezében fényképezték le barátai 2009-es európai vakációja során. A Facebookra feltöltött fotót egy szülő szúrta ki 2011-ben, majd értesítette az iskolát. A munkaadó ultimátumot adott a tanárnőnek: felmond, vagy felfüggesztik, és vizsgálat indul ellene. Payne felmondott, de később beperelte egykori munkaadóját, azért hogy visszakapja állását és kártérítést kapjon, a bíróság azonban elutasította kérelmét.

Egy másik esetben egy, a Coca-Colánál dolgozó kamionsofőrt arra hivatkozva bocsátottak el, hogy „megszégyenítette” a céget és annak termékeit, azzal, hogy munkaidőben, Coca-Cola munkaruhában Pepsi Colát fogyasztott. A kamionsofőrt később szakszervezeti nyomásra vették vissza a munkahelyére.

A szakértő szerint ezek a példák földrajzilag és a gondolatilag is távolinak tűnhetnek, de a hatályos jogszabályok és a jogi megítélés szempontjából Magyarországon is hasonló lehet egy-egy ilyen eset végkifejlete. Hogy messzire ne menjünk, pedagógusok esetében az Alkotmánybíróság már 19 évvel ezelőtt rögzítette, hogy hivatásuk specialitására tekintettel munkavégzésre irányuló jogviszonyaikban jogszerűen korlátozható a magánéletük – mutatott rá.

De gondolhatunk itt arra a nemrégiben történt esetre is, amikor a Blikk megvált attól a videós újságírójától, aki a Facebookon sértegetett egy megerőszakolt tinit.

A törvény betűje

A tavaly hatályba lépett új MT rögzíti, hogy – a munkaviszonya alatt – a munkavállaló kifejezett jogszabályi feljogosítás nélkül nem folytathat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti.

Azonban arról is rendelkezik, hogy a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének, vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.

Sőt, a munkavállaló véleményt sem nyilváníthat úgy, hogy azzal a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértse vagy veszélyeztesse.

A munkáltató dönti el

Ezek a szabályok ugyan – ránézésre – nem jogosítják fel a munkáltatót, hogy „csak úgy” beleavatkozzon a szabadidőnkbe vagy a magánéletünkbe. Jelentősen árnyalja azonban a képet az a tény, hogy első körben éppen a munkáltató az, aki eldöntheti, hogy milyen viselkedés, tevékenység, illetve megnyilvánulás számít veszélyeztetésre alkalmasnak, gazdasági érdeket sértőnek vagy éppenséggel súlyosnak – jegyezte meg az ügyvéd.

Ez pedig azt jelenti, hogy a munkáltató vérmérsékletétől függően az amerikaihoz hasonló, szélsőségesnek látszó példák is jogalapot teremthetnek a szankciókra.

Akár ki is rúghatnak

Ráadásul a munkaadónak a szankcionálásra is többféle lehetősége van: az MT alapján a „munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése” miatt fegyelmi büntetést szabhat ki (figyelmeztetést, pénzbüntetést). De a munkavállaló magatartására hivatkozva akár fel is mondhatja a munkaviszonyt.

Ha a munkavállaló nem ért egyet a döntéssel, persze fordulhat bírósághoz. De Holló szerint az ügy kimenetele finoman szólva is esetleges. Az eltelt egy év alatt még nem alakult, nem is alakulhatott ki letisztult, egységes bírói gyakorlat arra nézve, hogy pontosan mi számít munkaidőn túl olyan magatartásnak, amely valóban sérti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, és ezért jogszerűen tekinthető a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegésének is – tette hozzá.

Korábbi cikkünkben Fodor T. Gábor munkajogász is azt mondta, nem feltétlenül osztja azt a véleményt, hogy a facebookos megnyilvánulások ne lennének megfelelő felmondási indokok. Szerinte az a kérdés, milyenek a körülmények, s ezt néhány példával érzékeltette is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Tiborcz-Istvan-Orban-Viktor(960x640).jpg (Array)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.