Pénzügy

Csődnél olyan az ember, mint a ceruza

D.I.

2012. 02. 21. 13:16

A legrugalmasabb foglalkoztatók, a munkaerő-kölcsönzők a legkiszolgáltatottabbak egy csőd esetén. A csődtörvény ugyanis nem tesz különbséget egy kölcsönzött ceruza vagy egy ember között.

Korábban a témában:

A Malév csődje bebizonyította, hogy a munkaerő-kölcsönzőket – mint szolgáltatókat – pont olyan jogok illetik meg egy csődeljárás esetén, mint például azokat a cégeket, amelyek például ceruzát szállítanak egy vállalkozásnak. A csődtörvény ugyanis nem tesz különbséget azon vállalatok között, amelyek munkaerőt vagy éppenséggel ceruzát szállítanak be – áll a munkaerő-kölcsönzők FN24-nek eljuttatott közleményében.

A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) ezért a csődtörvény módosítását szorgalmazza a kölcsönzött munkavállalók szociális biztonságának érdekében. Mint arról a Hír24 írt: a csődtörvény szerint a munkaerő-kölcsönzői számlák a többi szolgáltatással egy szinten, hátrébb vannak besorolva, tehát nem az „A” kategóriában, bérként szerepelnek. Egy cég bedőlése esetén nemcsak a kölcsönző cégek maradhatnak hoppon, a munkavállalók is rosszul járhatnak, ők ugyanis nem jogosultak bérkompenzációra a Bérgarancia Alapból.

Másodrendű munkások

A Malév csődje rávilágított: a jelenlegi jogi szabályozás szerint nem érvényesül az esélyegyenlőség elve a munkaerőpiacon. Míg a hagyományos keretek között foglalkoztatott munkavállalókat számos jogszabály védi, a rugalmas foglalkoztatási keretek között dolgozók a munkaerőpiacon másodrendű állampolgárok.

Malév: több száz kölcsönzött munkás
A Malév csoport 2600 munkavállalójából 2080-at bocsátanak el csoportos létszámleépítés keretében. A Malév Zrt. 1100 munkavállalóján kívül a leánycégekben foglalkoztatottak harmadát is elbocsátják. A földi kiszolgálást végző Malév Ground Handlingnél 450 munkavállalótól, a karbantartó ACE-nél 230-tól, továbbá a Trenkwaldertől kölcsönzött 300 dolgozótól válnak meg a Malév egy hete bejelentett leállása miatt.

Mint arról az FN24 már korábban írt: a munkaerő-kölcsönzés célja eredetileg az, hogy időszakos munkákra, egy-egy nagyobb projektre „bérelnek” állományon kívüli, szakképzett munkásokat a cégek. A kölcsönző vállalkozások a kölcsönbe vevő helyett elvégzik a munkaügyi dokumentációt, a toborzást, de néha még a dolgozók szállítását is – ezért meghatározott díjat kapnak.

Nagyon nehezen tudja „utolérni” a kölcsönzött munkásokat egy szakszervezet. Törvény ugyan nem gátolja, hogy ezek az emberek szakszervezeti tagok legyenek, ám sokszor nagyon körülményes és hosszadalmas a belépési procedúra – mondta egy konferencián Tarsoly Imréné, a Vasas Szakszervezeti Szövetség szakértője. A cégeknél szerveződő érdekképviseleti szövetségeknek azért jelent nehézséget a kölcsönzött kollégák beszervezése, mert az időszakos munkavégzés miatt lehet, hogy a következő héten már egy másik cégnél, másik városban fognak dolgozni.

Olyan szakszervezet nincs hazánkban, amely minden kölcsönzött munkavállaló érdekeit képviselné. Külföldön azonban van erre példa: Ausztriában működik a PRO-GE, amely a kölcsönzöttek szakszervezete, és az ágazatoktól függetlenül csatlakozhatnak hozzá az emberek. A már említett konferencián – amelyet a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége rendezett – az SZTMSZ elnöke elmondta, hogy a hozzájuk tartozó szolgáltatók szívesen nyitnának a szakszervezetek felé, és felajánlotta a szakmai egyeztetést is.

Rugalmasság és biztonság

A törvényi változás azért is sürgető, mert a gazdasági válság a munkaadóktól egyre inkább megköveteli a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazását – a tavalyi évben 130 ezren dolgoztak kölcsönzött munkaerőként – és minden kormányzati program (Széll Kálmán Terv, konvergencia program, bürokráciacsökkentő terv, Magyar Munka Terv) foglalkoztatást érintő részének fő eleme, hogy a magyar munkaerőnek rugalmasabbnak kell lennie. A rugalmasság ugyan egyre terjed, a biztonság területén azonban még akadnak súlyos hiányosságok – véli az SZTMSZ.

Az Európai Unió által is népszerűsített flexicurity modell (flexibility+security) a rugalmasságot ötvözi a biztonsággal, azaz egyszerre képes az atipikus foglalkoztatásra és a szociális védelem biztosítására.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

MCALLEN, TX - JUNE 12: Central American asylum seekers wait as U.S. Border Patrol agents take them into custody on June 12, 2018 near McAllen, Texas. The families were then sent to a U.S. Customs and Border Protection (CBP) processing center for possible separation. U.S. border authorities are executing the Trump administration's "zero tolerance" policy towards undocumented immigrants. U.S. Attorney General Jeff Sessions also said that domestic and gang violence in immigrants' country of origin would no longer qualify them for political asylum status.   John Moore/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.