Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) a magyarországi szakszervezeti konföderációkkal közösen Euro-Demonstrációt szervez 2011. április 9-én délután 2 órakor Budapesten. A tüntetésre Európa minden szegletéből több ezer munkavállalót várnak, hogy közösen mondjanak nemet a megszorításokra, és igent a munkahelyteremtésre és a növekedésre.
A rendezvényt azért ekkorra időzítették, hogy minél nagyobb nyomást gyakoroljanak Európa pénzügyminisztereire és a nemzeti bankok vezetőire, akik épp hazánkban üléseznek ez idő alatt.
Az európai szövetséghez hat magyarországi szakszervezeti szövetség – a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és a Munkástanácsok – csatlakozott. A hat konföderáció érzi: olyan nagy a baj, hogy nincs alapja a különállásnak, ezért fogtak össze. Borsik János, az Autonómok elnöke úgy emlékszik, hogy ilyen mértékű egyetértés a szövetségek között 2000-ben volt utoljára, amikor a munka törvénykönyvének védelmében vonultak az utcára.
A szakszervezetek azt várják, hogy a tüntetés miatt a kormányzat magatartása megváltozik, nem hagyják ki őket a szociális párbeszédből. Ám ha nem tapasztalnak semmilyen eredményt, akkor közösen kell elkezdeniük a további lépéseken gondolkodni – mondta Borsik az fn.hu-nak.
A dolgozók jogait védenék
Nemcsak az európai célok miatt tartják fontosnak a részvételt, hanem szerintük arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy az elmúlt 10 hónapban legalább 20 olyan intézkedést vezetett be vagy tervezett be a kormány, amely súlyosan csorbítja a munkavállalók tisztességes megélhetéshez való jogát – közölte a LIGA.
Az új, egykulcsos adórendszer azokat sújtja, akik nem érdemlik meg, azaz az alacsony jövedelműeket; és azoknak kedvez, akik ezt nem kérték. A bérek nominális szinten tartására lenne szükség – mondta Borsik János. Eljött az idő, hogy a munkavállalók és a szakszervezetek kifejezzék a nemtetszésüket – tette hozzá. A Széll Kálmán Terv alapján a dolgozók folyamatos feszültséget, fenyegetést éreznek, ugyanis ebben a munkaerőpiac rugalmassá tétele szerepel ugyan, ám a biztonság hiányzik belőle.
Tüntetők állnak a Roosevelt téren. 2010 decemberében a kormány intézkedései ellen tiltakozott az MSZOSZ, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Fotó: Kovács Tamás / MTI
Többek között azért tiltakoznak, mert az adóváltozások miatt az alacsony keresetűek nettó bére csökken, az sztrájktörvény „lehetetlenné” tette a munkabeszüntetéseket, illetve a közszférában bevezették az indoklás nélküli felmondást. A LIGA ezek mellett a „cselédtörvény” egyes passzusaival sem ért egyet, és a táppénz csökkentése is felháborítja őket. Az érdekegyeztetési rendszer felfüggesztése, a magánnyugdíjpénztárak államosítása, a gyes melletti munkavégzés korlátozása, az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítása, valamint a sajtószabadság megnyirbálása ellen is tiltkoznak.
Nem áll meg a földalatti
A gyülekező a Hősök terén délelőtt 11 órától kezdődik, minden nagyobb delegációnak lesz egy külön kijelölt helye. A menet 13.30-kor indul az Andrássy úton az Oktogonig, ahol körülbelül délután 3-kor kezdődnek a beszédek, illetve a koncertek. A földalatti nem áll meg az Oktogon és a Széchenyi fürdő között, a 4-6-os villamos viszont egész idő alatt közlekedik. A rendezvény deklaráltan politika- és lehetőleg politikusmentes – hívták fel a figyelmet a szervezők.
Nemcsak a múltbeli változások, hanem a kormány tervezett intézkedései között is találtak olyat, amelyek veszélyeztetik majd a munkavállalók jogait. Ilyen például a munkához való jog és a szakszervezetek kihagyása az új alkotmányból, a nyugdíjrendszer átalakítása, a munka törvénykönyvének „rugalmasítása”, az álláskeresők és rokkantnyugdíjasok megbélyegzése, üldözése.
„A demonstrációval azt szeretnénk megmutatni, hogy Magyarországon erős a szakszervezeti mozgalom, és komoly támogatottsága van. Nemet mondunk a megszorításokra, tisztes bért, illetve munkahelyteremtést követelünk. Az a probléma, hogy hiába ígért a kormány egymillió új munkahelyet, nem látjuk. Bűnbakképzés folyik: a munkanélküliekről és a rokkantakról úgy beszél az ország vezetése, mintha az ő hibájuk lenne, hogy nem dolgoznak. Úgy állítják be őket, mintha nem akarnának dolgozni” – mondta a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az fn.hu-nak. Pataky Péter 30 ezernél is több résztvevőre számít, mint lapunknak elmondta: különbuszokkal, repülőkkel és vonattal érkeznek a demonstrálók egész Európából.
„A kormány a foglalkoztatás bővítéséről papol, ám nem tesznek arról, hogy az emberek foglalkoztathatóvá váljanak. A fő probléma az, hogy az egészségügy és az oktatás sem az Európai Unióban, sem az új alkotmányban nem kap hangsúlyos szerepet. Beteg és képzetlen embert pedig ki foglalkoztatna?” – tette fel a kérdést Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke. Az fn.hu-nak elmondta, hogy emiatt csatlakoztak a demonstrációhoz. Ám kissé pesszimista, ugyanis a kormány nem kíván a szakszervezetekkel tárgyalni, nem hívja össze az Országos Érdekegyeztető Tanács vagy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülését.
Borsik János is ezen a véleményen van: a miniszterelnöknek be kellene látnia, hogy nincs más alternatívája az érdekegyeztetésnek.
Az érdekképviseletek a nyugdíjak és a nyugdíjas évek biztonságáért, a munka világát érintő döntések előtti szakmai egyeztetések követeléséért hívják utcára az embereket – tette hozzá a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) is.
A szombatra tervezett megmozduláshoz hasonló eseményt már Európa több nagyvárosában tartottak: Portóban, Barcelonában, Nizzában, Rómában, Strasbourgban, illetve Brüsszelben is sikeres volt. Most Budapesten a sor, hogy a munkavállalók szervezetten, nagy tömegekben mutassák meg magukat, és álljanak ki a jogaikért – jelezte az ETUC, amely 82 nemzeti szakszervezeti konföderációból és 12 európai szakszervezeti konföderáció szövetségéből áll, és összesen mintegy 45 millió munkavállalót képvisel.
Vannak, akik nem hagyják abba
Az április 9-ei dátum nemcsak az összeurópai tüntetés napja, hanem ekkor indítják el azt a demonstrációsorozatot a fegyveres és rendvédelmi dolgozók szakszervezetei, amellyel hivatásukat és a szerzett jogaikat védenék – közölte a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ). Ezt követően tematikus figyelemfelkeltő demonstrációkat tartanak a Parlament előtt: április 11-én a rendőrök és a polgári védelmi dolgozók, 12-én a vámosok, 13-án a katonák, 14-én a börtönőrök és 15-én a tűzoltók vonulnak az utcára.
A fő demonstrációjuk április 16-án lesz. Aznap a hivatásos és nyugállományú börtönőrök, katonák, nemzetbiztonsági és polgári védelmi dolgozók, rendőrök, tűzoltók és vámosok a Hősök teréről a Parlament elé vonulnak, ahonnan addig nem is távoznak, amíg a demonstrációs bizottság meg nem egyezik a kormánnyal.
Az elvárásuk az, hogy az állam ne csorbítsa jogaikat és juttatásaikat. A szolgálati nyugdíjrendszer megváltoztatásáról is készek tárgyalni, de a változtatások álláspontjuk szerint csak az állomány jövőben belépő tagjaira vonatkozhatnak – mondta a szövetség elnöke. A szervezetek kiszámítható, tisztes megélhetést biztosító életpályát, a már nyugállományúak státuszának és juttatásainak megőrzését, illetményemelést, a bértábla inflációnak megfelelő emelését, az egészségmegőrzéshez, a rekreációhoz és az elvárt fizikai erőnlét biztosításához szükséges feltételek megteremtését, valamint korszerű védő- és munkaeszközöket követelnek.
