Pénzügy

Megugorhatnak a ponthatárok?

admin
admin

2010. 07. 19. 06:30

Az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi és állatorvosi szakokra készülő fiatalok már csak emelt szintű érettségivel jelentkezhettek ettől az évtől. Megemelték az alapszakok és az egységes, osztatlan képzések minimum ponthatárát is, így ha valakinek az eredménye nem éri el a 200 pontot, akkor már nem kerülhet be a felsőoktatásba. És ezt a számot két év múlva ismét növelik.

Tavaly még csak a bölcsészettudományi területre jelentkezőknek volt kötelező emelt szintű érettségit tenni. Az élő idegen nyelvek három alapképzésére – az anglisztikára, a germanisztikára, illetve a romanisztikára – csak a nehezebb vizsgával lehetett jelentkezni, a diákok angol, német, francia, olasz vagy spanyol nyelvből hozhatták a pontjukat.

A 2010-es felvételi időszakban azonban már az általános orvosi, a fogorvosi, a gyógyszerész és az állatorvosi egységes, osztatlan képzéseknél is kötelező lesz legalább egy emelt szintű érettségit tenniük (például fizikából, kémiából vagy a biológiából) a diákoknak a bejutáshoz. Ezért természetesen megkapják az emelt szintért járó többletpontot (vizsgánként 40-40 pontot) is.

Sok változást azonban nem hoz az új rendelet, hiszen azok a diákok, akik a korábbi években ezekre a szakokra jelentkeztek, szinte mindannyian emelt szintű érettségit tettek – főként a többletpontok, illetve a magasabb szintű tudás megszerzése miatt. Ezekre a szakokra korábban is csak magas pontszámmal lehetett bekerülni, így nem valószínű, hogy a kötelezővé tett emelt szintű érettségi (és az érte járó plusz pontok) miatt nagyon megugranának a ponthatárok. Tavaly mintegy 200 szakon nem volt elég a kitűnő érettségi sem a bekerüléshez, ezért már korábban is ajánlatos volt a nehezebb vizsgát választani.

A minőséget óvnák a rektorok

2010-ben a jelentkezési szabályokban nem volt változás, viszont a minimális bejutási pontszámot alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben 160 pontról 200 pontra emelték. A felsőfokú szakképzéseknél azonban nem változott: ott továbbra is 140 pont marad a bejutási küszöb. Tavaly csaknem négyszáz olyan alapszak volt, ahol a ponthatárt a minimum környékén húzták meg. Ezek főként költségtérítéses képzések voltak.

A Magyar Rektori Konferencia a minimum megemelésével a minőséget akarja óvni, ugyanis 2008-ban már a középszintű érettségin elért 40 százalékos – azaz gyenge közepes – teljesítménnyel is be lehetett kerülni a felsőoktatásba, azaz az egyetemekre és a főiskolákra bejuthattak a „gyengébb képességű” diákok is. A rektorok számításai szerint a bejutási küszöb emelkedése miatt az államilag finanszírozott képzésben mintegy 750-nel lenne kevesebb hallgató, míg a költségtérítéses képzésben 1500-zal.

Még tovább emelnék

Az előző kormány utolsó intézkedésinek egyike volt, hogy rendeletbe foglalták: 2012 februárjától 240 pontra emelik a bejutási küszöböt. Ez már két, közel jeles szintű középszintű, vagy legalább egy emelt szintű érettségit feltételez – írja a Felvi.hu. Emellett a felvételi eljárás során kapható többletpontok mértéke is nő: 80-ról 100-ra, tehát 400+100 pontos rendszert hoznak létre (a mostani 400+80-as helyett).

Átrendezték a számokat

56 ezer államilag támogatott hallgatót vehetnek fel alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre és felsőfokú szakképzésre, ugyanannyit, mint az elmúlt évben. Annyi változás történt csak, hogy kissé átrendezték a képzési területekre felvehetők létszámát: a 2010/2011-es tanévben bölcsész, pedagógus és jogász szakokra kevesebb, a műszaki, a gazdasági és az egészségügyi karokra pedig több államilag támogatott diák kerülhet be.

Két év múlva az emelt szintű érettségiért adható többletpontok mértéke 40-ről 50-re emelkedik. Ez azt jelenti, hogy mivel legfeljebb két emelt szintű érettségiért kapható többletpont, így azokkal meg lehet szerezni a maximális többletpontot. Tehát két olyan érettségi vizsgatárgyból, amiből az adott szakon pontot lehet számítani, legalább 50-60 százalékos eredményt kell elérni ahhoz, hogy valaki felvételt nyerjen.

A diákok véleménye megoszlik

A 200-as határ a maximális pontszám 42 százaléka körüli teljesítményt jelent, ez közelítene a 2007-es követelményhez: akkor a bejutási küszöböt az elérhető pontszám felében határozták meg. Egy felmérés szerint a középiskolások egyetértettek a rektorok álláspontjával, azaz a 200-as minimumponthatárral.

A 240 pont azonban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájánál (HÖOK) „kivágta a biztosítékot”: szerintük a hatására sok kisebb vidéki intézmény finanszírozási csapdába kerülne – írta az MR1-Kossuth Rádió honlapja. A hallgatók szerint nincs összefüggés a ponthatárok és a teljesítmény között, az intézkedéssel nem lehet a minőség javítását elősegíteni, ezért nem támogatják a változást.

Miskolczi Norbert, a HÖOK korábbi elnöke a Magyar Nemzetnek régebben azt nyilatkozta: nem kaptak pontos statisztikát arról, hogy mennyien esnének el a felsőoktatás lehetőségétől, ha 240 pontra emelnék a minimum felvételi ponthatárt. Becsléseik szerint 1500 államilag támogatott és 3-4000 költségtérítéses hallgató nem jutna be az intézményekbe. Ez elsősorban a vidéki intézmények költségvetését érintené rosszul, hiszen a kevesebb hallgató után kevesebb állami támogatást kapnának az egyetemek, főiskolák.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.