Egyre kevésbé függ a társadalmi és szociális háttértől az, hogy az érettségizők továbbtanulnak-e a felsőoktatásban – állította Fábri István szociológus, az Educatio Nonprofit Kft. vezető elemzője a Felsőoktatási Jelentkezések műhelykonferencián. Az állítását azzal indokolta, hogy a leghátrányosabb helyzetű tanulók még a középiskoláig sem jutnak el, ugyanis szüleiknek az is gondot okoz, hogy gyermekeik az általános iskolát elvégezzék. Akik viszont gimnáziumba járnak, azoknak megvan a szükséges anyagi és kulturális hátterük a továbbtanuláshoz, így alig egy-két százalékukat befolyásolja a szociális helyzet.
Az utóbbi években folyamatosan csökken a középiskolai korosztály létszáma, ezzel párhuzamosan viszont eddig nőtt az érettségizettek aránya, mert sokan idősebb korban, pótlólag tették le az érettségit. A következő években azonban ez a kompenzáció nem lesz meg, mert “a demográfiai lejtmenet olyan mértékű, ami miatt most már összességében is kevesebb lesz az érettségizők száma” – tolmácsolta a szociológus előadását az MTI.
A maturáltak háromnegyede tanulna tovább
A nemrég végzett felmérésükben a felsőoktatásba nem jelentkező háromezer megkérdezett diák mintegy háromnegyede azt mondta, más keretek között ugyan, de tanulni fog, 15 százalékuk dolgozni akart, a fennmaradó részük pedig bizonytalan választ adott. A tanulást választók egy része OKJ-s tanfolyamokon szeretne szakmát szerezni, másik részük felsőfokú szakképzésben vesz majd részt valamelyik középiskolában – közölte.
Egy másik, szintén ekkora mintán végzett kutatásból pedig az derül ki, hogy a megkérdezettek 17 százaléka gondolja csak úgy: nem kell diploma az életben való érvényesüléshez – tette hozzá.
A vezető elemző szerint minden adat azt bizonyítja, hogy nem csökken a foglalkozások presztízse a diplomások egyre magasabb aránya ellenére sem, ugyanis egyre nagyobb azon munkakörök száma, ahol elvárás a diploma, holott korábban ezeket a munkaköröket érettségivel is be lehetett tölteni. Klasszikus példaként hozta fel a titkárnői állást, amelyet korábban akár érettségi nélkül is be lehetett tölteni, ma viszont egyre inkább elvárás a nyelvvizsga vagy a diploma.
Tíz éve is 140 ezren jelentkeztek
Beszélt arról is, hogy a felsőoktatásba jelentkezők 2000-ben és 2010-ben is 140 ezren voltak a tavaszi felvételiken. Az elmúlt tíz évben a legtöbben – 167 ezren – 2004-ben jelentkeztek, míg 2008-ban alig 97 ezren.
Három fő periódust különböztetett meg: 2000 és 2004 között dinamikusan nőtt a továbbtanulók létszáma, 2005 és 2008 között a jelentkezések folyamatosan visszaestek a bolognai rendszerre történő átmenet miatt, míg 2009-2010-ben újra emelkedett a számuk, amit a mesterképzésre jelentkezéssel lehet magyarázni.
Az Európai Unióban 1998-ban 12,2 millióan vettek részt valamilyen felsőoktatási képzésben, 2007-re 18,9 millióra nőtt a számuk. Szinte az összes tagállamban (vagy leendő tagországban) emelkedett a vizsgált időszak alatt a hallagtói létszám, Ausztriában és Bulgáriában azonban – ha nem is jelentősen – csökkent. Magyarországon közel megduplázódott a felsőoktatásban részt vevők aránya: 1998-ban 254 ezer, három évvel ezelőtt viszont már 431 ezer fiatal tanult egyetemen vagy főiskolán.
Kell a diploma
Egy friss kutatásból (Jelentkezési Tendenciák Kutatási Program) kiderült: a felsőfokú végzettséghez a legtöbben a magasabb fizetést, a megbecsült társadalmi pozíciót, valamint a karrierlehetőségeket társítják. A válaszadók nagy része szerint ez a továbbtanulási döntések egyik fő mozgató rugója. Emellett a diploma presztízsét a média és a közvélemény is erősíti. A 18-19 éves fiatalok döntő többsége szerint hazánkban ma elengedhetetlen az érvényesüléshez a felsőfokú oklevél. Még azok is ezt hangoztatják, akik nem akarnak továbbtanulni.
A képzés és a munkaerőpiac közötti kapcsolat a kutatás szerint egyre inkább közelít egymáshoz: úgy vélik, hogy az oktatás kezdi kielégíteni a gazdaság igényeit, hiszen a sok diplomás miatt “van honnan válogatniuk” a cégeknek.
A hallgatói létszámnövekedés azonban nem egyformán jellemezte a képzési területeket. A humán szakokon (gazdasági, bölcsész, jogi és igazgatási, valamint a társadalomtudományi területeken) és az informatikai képzésekben tanultak többen. A természettudományi és a műszaki szakokra kevesebben vágytak, bár ennek ellenére ezeken is emelkedett az elmúlt évtized során a jelentkezői létszám.
A jelentkezési toplisták élén is a humán szakok állnak, de az utóbbi időben a mérnökök is szerepelnek az első tízben. A hagyományosan népszerű képzési területek együtt az összes első helyes jelentkezés felét adják – áll az adatokban.
