Pénzügy

6 tipp a kamu álláshirdetések ellen

admin
admin

2010. 02. 01. 15:29

Sok átverős álláshirdetéssel találkozhatunk a hirdetési újságokban. Néhánynál már a szövegből kiderül, hogy nem komoly az ajánlat, ám némelyikük első pillantásra teljesen korrektnek tűnhet. Ezeknél sokszor csak akkor bújik elő a turpisság, ha eljutunk az interjúig, vagy épp elkezdünk dolgozni.

A hirdetések egy részének már a szövegéből is süt, hogy átverés, másoknál viszont csak akkor derül ki, ha már jelentkeztünk. Fontos azonban, hogy nem mindegyik „kamu” álláshirdetéssel akarják anyagilag megrövidíteni a munkát keresőket, más oka is lehet annak, hogy végül nem a jelentkezők közül kerül ki a „nyertes”. Az fn.hu tippekkel próbál segíteni, hogyan ússzunk meg néhány kellemetlenséget.

1. Pénzt kérnek a közvetítésért

Az állásközvetítők az Európai Unió egyetlen tagállamában sem kérhetnek pénzt a szolgáltatásukért. Tehát soha nem szabad regisztrációs díjat fizetni. Ez a külföldi munkát kínáló állásközvetítőknél gyakoribb. A komoly céget arról ismerhetjük fel, hogy soha nem kér egy fillért sem. Amelyik azonban mégis erre vetemedik, az a legtöbbször nem állást, hanem csak szállást kínál külföldön. Előfordult – mint ahogy az fn.hu egyik tudósítója felhívta a figyelmet –, hogy a cég kiutaztatta a dolgozni vágyókat, kitette a cég kapujában, hogy innentől boldoguljon, ahogy tud.

Nem csak a külföldi munkák kapcsán fordul elő, hogy megsarcolják az álláskeresőket. A hirdetési újságok teli vannak olyan pénzkereseti lehetőségekkel, amelyek valós munkavégzés nélkül ígérnek százezreket – ezek a piramisjátékok. A „válaszborítékért tájékoztatjuk” típusúaknál bizonyos összeget kell elküldeni, átutalni a „munkacsomag” megszerzéséhez. Ezután minden esetben az a válasz érkezik: mi is tegyünk ugyanígy, hirdessünk, majd a jelentkezőktől befolyó összeg a miénk lesz. A találmány nem új keletű: már 1923-ban is született egy törvény a korlátozására. Akkor még „hólabda-” vagy „hydra-szerződés” néven ismerték. A jogszabályban kikötötték: nem szabad olyan szerződést kötni, amelyben a vevő vagy megrendelő csak abban az esetben kapja meg az árut, szolgáltatást, ha további vevőket gyűjt – és ha ez nem sikerül, joghátrány éri.

2. Csak az olyan távmunka-hirdetés kínál valódi munkát, amelynek a szövegében szerepel szakképzettség is

Az álláshirdetéseknél mindig fenntartással kell kezelni azokat, amelyek nem valamilyen konkrét állásra keresnek jelentkezőket. A hirdetésekben az otthonról végezhető munkák között azok dominálnak, amelyekhez szakképzettség nem szükséges, sőt dolgozni sem kell, mégis relatíve magas – sokszor havi 120-150 ezres – „fizetést” kínálnak.

Fontos, hogy csak az olyan hirdetés kínál valódi munkát, amelyben „otthon dolgozó könyvelőt” vagy épp „távmunkában dolgozó informatikust” keresnek – tehát a szövegben mindig szerepelnie kell a foglalkozásnak, a szakképzettségnek. Az multi level marketing (MLM) típusú munkavégzéssel – különböző termékek árusításával egybekötött hálózatépítéssel – is lehet pénzt keresni, ám ez nem az a hagyományos, nyolcórás állás, amelynek a hirdetők nagy része „el akarja adni”.

3. Nem fizetik ki a próbanapot

A próbaidő a munkaviszony része, ezért fizetés jár érte. Általában 1-3 hónapos időtartamot jelent. Olyan, hogy „próbanap” viszont nem szerepel a munka törvénykönyvében, ezért ezt gyakran „elfelejtik” kifizetni. Ám azt viszont jogszabály írja elő, hogy az érdemi munkavégzésért kötelező fizetést adni. A törvénytisztelő munkáltatók ezt alkalmi munkavállalói könyvvel vagy egynapos megbízási szerződéssel oldják meg.

4. Munkaszerződés nélkül dolgoztatnak

A feketén, szerződés nélkül foglalkoztatottaknak nincs semmilyen papírjuk, amire hivatkozhatnak, ha a munkaadó úgy dönt, kevesebb pénz ad nekik a munkájukért. Néha olyan jogcímen vonnak le a „fizetésükből”, hogy az ebédidőre nem jár pénz, máskor meg azzal érvelnek, hogy valamilyen munkaeszköz eltűnt – mint ahogy az egyik szerzőnk a Tudósítón közzé tette.

5. Az állást már a meghirdetés előtt betöltötték

A közszféráról lehetett főként azt hallani, hogy már rég megvolt a jelölt egyes állásokra, ám kötelező volt pályáztatni. Ezért megjelenhettek olyan hirdetések is, amelyekre igazából nem is vártak jelentkezéseket. Előfordul viszont, hogy a megfelelőnek látszó embereket be is hívják állásinterjúra (talán mert szintén kötelező). A gyanú akkor fészkelheti be magát a fejünkbe, hogy a munkaadó nem gondolja komolyan, ha a beszélgetés nagyon rövid, vagy épp nem lényeges témákat érintenek a kérdések.

+1. Csak az adatbázist építgetik

Az álláshirdetés teljesen korrektnek tűnik, ám semmilyen visszajelzés nem érkezik. Ez nem meglepő, ugyanis a cégek nagy része még mindig nem értesíti a negatív döntésről a jelentkezőket. Ezért nem is lehet kiszűrni azokat, amelyek nem valós pozíciók betöltése, hanem a vég adatbázisának építgetése miatt hirdetnek. Ebben az esetben azonban van remény, hogy tényleg el tud helyezkedni az álláskereső: ha beindul a gazdasági fellendülés, és új emberek felvételét tervezi a vállalkozás, akkor első körben a meglévő önéletrajzokból fognak válogatni.

(A cikk megszületésében Juhos Andrea karriertanácsadó, a DBM Magyarország ügyvezető partnere volt segítségünkre.)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.