Pénzügy

Magyarország legjobb munkahelyei

Nagyvállalat kategóriában az Ericsson Magyarország lett az első helyezett, a 250-1000 fő közötti foglalkoztatók között az FGSZ Földgázszállító Zrt. győzött, míg a 250-nél kevesebb embert alkalmazók legjobbja a Kulcs-Soft Nyrt. lett.

A felmérésben részt vevő közel 150 vállalat majdnem harmincezer dolgozója legpozitívabban a munkakörnyezetéről, kollégáiról és főnökéről nyilatkozott. Panaszkodtak viszont a javadalmazásuk miatt, főleg, hogy nem a tényleges teljesítményük alapján kapnak kompenzációt. Kritikával illették a karrierlehetőségeket is – áll a Világgazdaság és a Hewitt közös, 2009-es legjobb munkahely felmérésében.

Tízből hat munkavállaló gondolja úgy, hogy az idén még korántsem leszünk túl a válságon – olvashatjuk a Világgazdaságban. S bizony a vezetők sem optimisták, közülük majdnem minden második számol azzal, hogy a következő három évben karcsúsítania kell a vállalatán belül.

A felmérés rávilágított: az elégedettség és az elkötelezettség is nőtt az idei évben, igaz, csekély mértékben. S ezeket a meglévő munkahelyhez való ragaszkodás, illetve a pozíció elvesztésétől való félelem is növelte. A nyertes vállalatok topvezetői elismerték, ők maguk személy szerint is tesznek a dolgozói közérzet javításáért. Főleg a csúcsmenedzser példamutatása, a hitelessége, a nyílt kommunikációja, a magabiztos szakmai kompetenciái, illetve a karizmatikus vezetési módszere kelthet elismerést a kollégáiban.

Kis kollektívában értékesebbnek érezzük magunkat

A vállalatnagyság és a cég földrajzi helyzete egyaránt befolyásolja, hogy egy dolgozó mennyire elégedett: a 250 főnnél kevesebb embert alkalmazó cégek dolgozói – nyilván a vállalatméretből adódóan is – megközelíthetőbbnek érzik a felső vezetést, a munkások kétharmada nyilatkozott úgy, hogy a felső vezetők szükség esetén elérhetők számukra. A munkatársak több mint egyharmada hetente vagy gyakrabban találkozik a cég első számú vezetőjével, miközben az ezernél több dolgozójú vállalatoknál mindössze az ötödük láthatja hetente az ügyvezetőt vagy a vezérigazgatót.

A kisebb cégeknél a felső vezetőkkel való gyakoribb érintkezés is közrejátszhat abban, hogy az itt dolgozók közül némileg többen érzik úgy, hogy a szervezet értékes tagjaként tekintenek rájuk. A kisvállalatok dolgozóinak közép-, illetve hosszú távú maradási hajlandósága elmarad az országos értéktől. Ezzel szemben az ezerfős vállalatok alkalmazottai hosszú távra „rendezkednének be” a cégnél, a válaszadók közel fele tartja elképzelhetőnek, hogy akár a nyugdíjazásáig jelenlegi munkahelyén marad. Ám itt sem minden rózsaszín, hisz az ekkora méretű vállalatok alkalmazottai már stresszesebbek az átlagnál.

A legnagyobb cégek alkalmazottai a vállalat hírnevét jóval negatívabban ítélik meg egy átlagos munkavállalónál, kevesebben vélik úgy, hogy termékeikkel és szolgáltatásaikkal kiemelkedő értéket nyújtanak a vevőiknek, ügyfeleiknek. Jóval többen panaszkodnak közülük, hogy a szervezeti egységek, osztályok közötti kevéssé hatékony az együttműködés.

Úgy tűnik, a vidéki és a fővárosi vállalatok munkavállalói hasonlóan vélekednek a cég felső vezetéséről. Az igazi különbség abban van, hogy a vidéki cégeknél dolgozók sokkal inkább el tudják képzelni, hogy akár nyugdíjazásukig jelenlegi cégüknél maradnak, míg a budapestiek jobban tudják kezelni a munkájukkal járó stresszt, és elégedettebbek a fizetésükkel. Ezt alátámasztják egyébként tények is: Budapesten és Pest megyében akár 15-20 százalékkal is magasabb a jövedelme az azonos munkakörben dolgozóknak.

A felmérésről

– A Világgazdaság-Hewitt Legjobb Munkahely Felmérésben az idén közel 150 vállalat indult a versenyen, csaknem 30 ezer dolgozó és több mint 700 felső vezető töltötte ki a kérdőívet.
– A részt vevő cégek többsége főleg az IT/telekom, a kereskedelem, a közmű/közműszolgáltatás, a pénzügyi szolgáltatások, a termelés, az energia, valamint a média/reklám területén működik.
– A felmérésben való részvétel lehetősége minden, Magyarországon legalább két éve működő, több mint 50 főt foglalkoztató vállalat számára nyitott volt. A részvétel térítésmentes és önkéntes.
– A résztvevőknél három kérdőívet kellett kitölteniük a dolgozóknak: a dolgozói elkötelezettség és a felső vezetői auditot, illetve a HR-auditot. A sorrend kialakításánál csak azokat a cégeket vette figyelembe a Hewitt, amelyek kitöltötték mindhárom kérdőívet, s a dolgozói elkötelezettség kérdőív kitöltéséhez biztosították a munkavállalók reprezentatív mintáját.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik