A válaszadók 62,8 százaléka úgy véli, hogy az árbevétele csökkeni fog, míg alig ötödük szerint fog stagnálni ez a mutató. Közel ugyanennyien azonban úgy gondolják, hogy a vállalatuk nyereséges lesz. A legtöbben nem számítanak az infláció különösen nagymértékű növekedésére – áll a Pécsi Tudományegyetem Menedzsment és HR Kutató Központja és Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara közös kutatásában.
A már meglépett intézkedések közül a legtöbben a létszámbefagyasztáshoz folyamodtak, a cégek több mint fele tette meg ezt a lépést. A vállalatok negyedének viszont már el kellett bocsátania a munkavállalóinak egy részét, és 14,4 százalék élt az előnyugdíjazás eszközével. A kutatásból kiderült: a közepes és a nagy cégekre jellemző inkább, hogy a megüresedett helyeket nem töltik be, és hajlamosabbak előnyugdíjba küldeni a dolgozóikat.
A résztvevők több mint felénél a válság hatására nem változott a képzésre fordítható összeg, viszont 40 százalékuk érezhetően csökkentette az oktatásra szánt költséget, illetve időt.
Megvágják a juttatásokat
2010-ben jelentősen változik a cafetéria szabályozása, a felmérésben részt vevő cégeknek csak a 15 százaléka hagyja változatlanul ezeket a juttatásokat (azaz vállalják a 25 százalékos adó megfizetését). Ennél sokkal többen nyilatkoztak úgy, hogy megtartják a cafetériarendszert, de az adóterheket az alkalmazottakra hárítják.
A válaszadók harmadánál korábban sem volt ilyen rendszer, és ők a nem kívánnak ezen változtatni a jövőben sem. Körülbelül a vállalatok tizede megszünteti a béren kívüli juttatási rendszerét, a 7 százalékuk az így felszabadult forrásokat béremelésre fordítja.
A tudás a vállalat vagyona
A cégek 65 százaléka egyetért azzal, hogy az emberi erőforrás menedzsment stratégiai fontosságú a vállalat számára. Fodor Péter, a PTE kutatója szerint a megkérdezettek „fontosnak tartják még a vállalati tudás kamatoztatását is, mert ez kiút lehet a válság okozta hullámvölgyekből”. Azt azonban már kevesebben ismerték fel, hogy ennek a megfoghatatlan vagyontárgynak a fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a vállalat jobb eredményeket érjen el.
A válaszadók több mint fele károsnak tartja az elbocsátásokat, mert szerintük ennek hosszú távú hatásai lehetnek, hisz a „vállalati tudásvagyon” csökken.
Főként magyar tulajdonú cégek válaszoltak
A Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem ez év októberében végzett felmérésében 224 szervezet (magán és állami vállalat, közintézmény) vett részt. A szervezetek között magas, 54 százalékos arányban hazai tulajdonú magáncégeket találunk, de a külföldi tulajdonú privát vállalatok aránya is jelentős, több mint 25 százalék. Az állami vagy önkormányzati cégek és szervezetek 14 százalékot képviselnek, illetve 6,4 százalékaránnyal nonprofit és más civilszervezet is szerepelt a mintában.
.
