Pénzügy

Mit tudnak a cigányokról a bankvezérek?

admin
admin

2009. 09. 18. 11:40

Ha Csermanek Jánost be tudta fogadni a nemzet, akkor Orsós Józsefet miért nem? – tette fel a kérdést Iványi Gábor egy különleges vezetői tréningen, amelyen vállalatigazgatók, minisztériumi felső vezetők, tanárok, lelkészek, alapítványok elnökei, bankárok együtt, a szokásos környezetükből kiragadva vitatkoztak a cigánykérdésről.

„Életre szóló élmény volt, amikor a tavalyi tréningen egy nagybank vezérével, a számvevőszék egyik vezetőjével és másokkal rabok közé vittek minket, akikkel egy órát beszélgethettünk. Majd bezártak minket az egyik cellába is” – emlékszik vissza egy iskolaigazgató a tavalyi tréningen szerzett tapasztalataira. De hogy kerül a bankvezér és az igazgató a börtönbe? És egyáltalán hogy kerül egy társaságba a pedagógus a bankárral és a lelkésszel?

Kizökkenni a megszokott irodából

A válasz egy nemzetközi szinten már jól bevált program adaptálásában rejlik. A három éve itthon is beindított különleges vezetői tréning abból indul ki, hogy ma már nem elégséges egy szervezet irányításához a vezetői rutin, a változások kezelésének képessége felértékelődik az ügyfelek, a munkatársak és a kliensek szemében. Ahhoz, hogy más rendszerben vizsgáljuk a problémákat, ki kell lépnünk a szokásos tevékenységünk szűk keretei közül és új területekről kell ötleteket behoznunk – vallják a program szervezői. Ezért a tréning résztvevőit egyrészt kiszakítják a jól megszokott irodájukból és számukra egzotikusnak tűnő helyszíneken rendezik a foglalkozásokat, másrészt tudatosan arra törekednek, hogy egy-egy csoportban a legkülönbözőbb területek képviselői legyenek jelen.

A Common Purpose Magyarország Egyesület Navigátor vezetőfejlesztő elnevezésű tréningbemutató moduljának helyszíne a nyolcadik kerület Magdolna-negyedében volt, amely a főváros legproblémásabb területe, a felvetett téma pedig a „Kihátrálás a polgárháborúból – A roma válságra adott válaszok” címet viselte.

Eltartani vagy kiirtani

„Ma már nem félünk kimondani: probléma. Ma már nincs kétségünk abban, hogy ez a jelen és az elkövetkezendő 20 évünk leginkább feszítő kihívása, amely végképp szétszakíthatja és tönkreteheti az országot, a gazdaságot és a társadalmat, ha nem látunk neki azonnal a megoldások keresésének. De nem mindegy, hogy ki hogyan lát hozzá: agresszióval és gumibotlengetéssel, egymástól elszigetelten, párbeszédképtelenül és egyre megveszekedettebb elszánással, vagy végre tudomásul vesszük, hogy csak együtt, súlyos kompromisszumok és kölcsönös áldozatok árán fogunk tudni csak megoldást találni” – írták a rendezvény meghívójában.

A józsefvárosi Kesztyűgyárban Iványi Gábor lelkész arról beszélt, hogy a cigányság „valódi proletár” helyzetének tarthatatlansága már a 60-70-es években látszott. Pedig akkor még ez a réteg legalább része volt a társadalomnak – mondta, hozzátéve, hogy a rendszerváltástól fokozatosan kezd kiszorulni onnan, s válik idegenné, ellenséggé a cigányság. A lelkész Lakatos Menyhértet idézte. „Nagy a többségi társadalom felelőssége abban, hogy bizonyos pozíciókba, munkakörökbe nem engedi a cigányokat, mert azok a – főleg fizikai – munkák, amelyeket ők hagyományosan végeznek, el fognak fogyni a gépesítés miatt. Előbb-utóbb két lehetőség közül választhat a társadalom: eltartja vagy kiirtja a cigányokat” – vizionálta Lakatos a nyolcvanas években. Iványi szerint úgy tűnik, lassan eljutunk erre a pontra.

A lelkész szerint érdemes föltenni a kérdést magunknak, hogy a Nemzeti dalt szavaló szabolcsi cigánygyereket vajon miért is nem tekintjük magyarnak. „Ha ez a nemzet be tudta fogadni Csermanek Jánost vagy Csurka Istvánt, akkor miért nem tudja befogadni Orsós Józsefet?” – kérdezte továbbá Iványi, aki úgy véli, a probléma ott kezdődik, hogy nem tekintjük magyaroknak a romákat.

Nem romakérdés, a munka hiánya

Ivády Gábor polgármester viszont kijelentette, hogy romakérdés nem létezik. A probléma az, hogy nincs munka, és emiatt sokan mélyszegénységbe kényszerültek. Ivád község arról híresült el, hogy májustól közmunkához és a gyermekek iskolába járatásához kapcsolja a szociális segély folyósítását. A polgármester úgy véli, hogy a közvélekedéssel ellentétben a szociális segélyen élők csak jelentéktelen százaléka roma származású. Ivádon például a közmunkások inkább magyarok.

Ivády felemás helyzetnek tartja, hogy a rossz szociális törvény módosítását neki – egy polgármesternek – kellett megírnia. Végül is eredménynek tartja, hogy nagyjából átment az elképzelése, és mára gazdasági szempontból is érdekük munkát kínálni az önkormányzatoknak, mint segélyt folyósítani. (Iványi Gábor szerint jó elképzelés, hogy csak az kapjon pénzt, aki dolgozik, de még közmunkát sem tudunk mindenkinek biztosítani.) A baj az, hogy ezzel a módosítással a kormány kipipálta a problémát, és nem lép tovább. Pedig Ivády szerint ki kell képezni a középrétegeket, s ehhez az oktatás fejlesztését kell sürgősen elkezdeni. Szerinte az is baj, hogy Magyarországon túl magas a minimálbér, s nem érdekük a munkáltatóknak felvenni munkavállalókat.

Időzített bomba

Holtzer Péter közgazdász ennél élesebben fogalmazott, szerinte a minimálbér, úgy ahogy van elhibázott dolog. Hiszen sokszor annyi bért és járulékot kell így kifizetnie a munkáltatónak, amennyit esetleg az adott munka nem is ér.

Holtzer leszögezte, hogy időzített bombát jelent Magyarországon a roma foglalkoztatás kérdése, a jelenlegi rendkívül rossz helyzet hosszú távú fennmaradása az egész ország versenyképességét komolyan veszélyezteti. Ő is a közoktatás fejlesztésében látja a megoldást, amely mint mondta nemcsak a romakérdéssel kapcsolatos időzített bombát hatástalaníthatja, hanem azt a problémát is, hogy a mai tinédzserek ötöde funkcionálisan analfabéta. Mivel velük a későbbiekben jelentős javulást már nagyon nehéz elérni, így a leendő gyermekeik esélyei is romlanak, azaz beindul a tudatlanságspirál.

A tréningbemutató részét képezte a Magdolna-negyed-projekt helyszíni bemutatása. Ennek lényege, hogy a főváros egyik leglepusztultabb városrészét oly módon rehabilitálják, hogy az ott lakókat is bevonják a tervezésbe és a kivitelezésbe is. A mintegy 400 családot érintő szociális városrehabilitációs programról nézze meg videónkat:

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.