Pénzügy

A diákok fele robotol a megélhetésért

admin
admin

2009. 09. 11. 13:21

A munkát vállaló tanulóknak csaknem a fele nem azért vállal munkát, hogy segítse a családját vagy fizesse a tanulmányait, hanem utazásra, nyaralásra, szórakozásra költi a pénzét. 100-150 ezer diák dolgozik ma Magyarországon, átlagosan havi 35-45 ezer forintért – áll egy friss kutatásban.

A diákok szinte kivétel nélkül azért mennek el dolgozni, hogy pénzt szerezzenek, alig hét százalékuk tartja ennél fontosabbnak a közösséghez tartozást vagy a munkatapasztalatot. A válaszadók harmada a megszerzett összeget a tanulmányai finanszírozására fordítja, 16 százalék a családját támogatja, de minden tizedik a saját megélhetéséért „robotol”. (Ha összeadjuk a tanulmányokra, családjuk támogatására, önfenntartás miatt dolgozókat, akkor jön ki, hogy a diákok több mint fele “robotol” a megélhetésért – a szerk.) A keresetek a fővárosban a legmagasabbak, nyári időszakban akár 65 ezer forint feletti összeget is kaphat havonta egy diák, míg vidéken 44 ezret. A szorgalmi időszakban jóval több a munkalehetőség, ezért a fizetés is alacsonyabb, átlagosan körülbelül tízezer forinttal.

Korábban a diákmunka szinte kizárólag hétvégi elfoglaltság volt, ám ez mára megváltozott: a kétharmaduk inkább hétköznap dolgozna. A diákok fele a tanulás mellett, a szorgalmi időszakban is szívesen vállalna munkát, további 30 százalékuk azonban kizárólag az iskolai szünetek alatt – derült ki az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (ISZOSZ) felméréséből. Ennek az eredménynek az lehet az oka, hogy a válaszadók egyharmada még középiskolába jár, így nekik sokkal nehezebb összeegyeztetni a munkát és az iskolába járást, sőt egyes esetekben ez még törvénybe is ütközhet – mondta Takács Tibor, a szervezet alelnöke.

A szórólapozás tipikus diákmunka (Fotó: MTI)

A szórólapozás tipikus diákmunka (Fotó: MTI)

Gyerekek írták a számlát

A fiatal dolgozókat védi a munka törvénykönyve, a jogszabály azonban csak a 18 évet még be nem töltöttekre vonatkozik: a munkaidejük napi 8 óránál egy perccel sem lehet több, és heti 40 óránál nem dolgozhatnak többet. Ha a munkaidő meghaladja a napi 4 és fél órát, akkor 30 percnyi munkaközi szünet jár nekik. Két munkanap között pedig kötelezően el kell telnie 12 órának, illetve a diákok nem végezhetnek éjszakai, rendkívüli, készenléti vagy ügyeleti munkát – mondta Végh Lajos, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkaügyi főosztályának főtanácsosa a kutatást bemutató konferencián.

„Tavaly 23 munkáltató ellen indult eljárás, ők 33 esetben 15 évesnél fiatalabb gyerekeket dolgoztattak: például a Margitszigeten az egyik bringóhintósnál még a számlákat is 10-12 évesek állították ki. Az idén eddig öt eljárást kellett indítanunk. Az iskolaszövetkezetekre azonban mostanában egyre kevesebb a panasz” – tette hozzá.

A diákmunka-közvetítőket leggyakrabban munkaerő-kölcsönzés miatt bírságolja meg az OMMF. Horváth István, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy a szövetkezeteknek valóban nincs joguk munkaerőt közvetíteni, ám a szolgáltatás kiszervezése (outsourcing) engedélyezett. A kettő között az a különbség – magyarázta – hogy a kiszervezett tevékenységet nem az igénybe vevő koordinálja, hanem a diákszövetkezet munkatársa. Ha például a diákmunkások szüretelnek, akkor nem a szőlősgazdától kapják az instrukciókat, hanem a szövetkezet munkatársától.

A diák olcsó munkaerő

A diákszövetkezetek által kiközvetített diákok sokak szerint elveszik az állásokat például a halmozottan hátrányos helyzetben levő vagy a pályakezdő munkanélküliektől. A munkaadóknak néha jobban megéri a diákok alkalmazása kölcsönzött munkaerő helyett, hiszen általában jóval kevesebbet kell értük fizetni. Emellett a nappali tagozatos tanulók után nem kell tb-t fizetni, hiszen a tanulói jogviszony miatt ez már „rendezve van” az államnál.

Az ISZOSZ felvette a kapcsolatot a „felnőtt munkaerőpiac” munkaerő-kölcsönzőit és -közvetítőit tömörítő Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségével (SZTMSZ), hogy közösen keressenek megoldást a helyzetre. Az SZTMSZ korábban már egy javaslatot is eljuttatott a kormánynak, amelyben felvázolták: a döntéshozók szélesítsék ki a diákmunkákra vonatkozó kedvezményeket. Többek között azt javasolták, hogy ne csak az iskolaszövetkezeteknek járjon a járulékmentesség, hanem alanyi jogon a nappali tagozatos diákoknak, függetlenül attól, hogy hol dolgoznak.

Sztereotípiák a diákmunkáról

Truka Vajk, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzatának alelnöke szerint „a diákmunkát azért kedveli a fiatalok egy része, mert általában könnyű, rugalmas, változatos, önállóságra nevel, biztos pont a hallgató életében, és néha szakmai gyakorlatot is ad”. Hozzátette persze, hogy ellenérvekkel is készült: az ellenzői szerint kiszámíthatatlan, rövid időtartamú, valamint a kizsákmányolás érzését kelti. Nagy a felelősség, ami nincs összhangban az alacsony bérrel, és a leggyakrabban szakmai tapasztalatot, előrelépési lehetőséget nem nyújt. Némelyik oktatási intézmény sem nézi jó szemmel, ha dolgoznak a hallgatói, mert szerintük ez a tanulás rovására megy, és emiatt az iskola hírnevének romlását okozza.

„Diákszemmel nézve a tanulás melletti munka legfőbb oka a válság, hiszen sok hallgató családtagja veszítette el a munkáját miatta. Mások a költségtérítéses képzést szeretnék ebből kifizetni, ám ez keveseknek sikerül.” Truka szerint magasabb béreket kellene kapniuk, és sokkal több atipikus munkát kínálhatnának a diákmunka piacán, például távmunkát a fordítóknak, informatikusoknak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

AUCKLAND, NEW ZEALAND - AUGUST 29:  Phil Taylor engages with his fans during the Auckland Darts Masters at The Trusts Arena on August 29, 2015 in Auckland, New Zealand.  (Photo by Michael Bradley/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.