A szocialista nagyipar leépülése, a rendszerváltás és a romák képzetlensége együttesen is nehezen magyarázza, miért annyira alacsony a cigányság foglalkoztatottsága. Fazekas Károly akadémiai kutató egyik tanulmányában az iskolázatlanságon túl további két okot említ: a diszkriminációt s a kedvezőtlen területi eloszlást (tömbökben élnek olyan régiókban, ahol alig van munka).
Fazekas további okként említi, hogy a romákat elérő munkaerő-piaci programok – közcélú, közhasznú munka, közmunka, stb. – is tartósítják foglalkoztatásuk átmeneti, instabil mintáit, s nem járulnak hozzá a tartós foglalkoztatásba kerülés esélyének a növeléséhez.
Fura foglalkoztatáspolitika
Mégis: a magyar foglalkoztatáspolitika nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas összegeket költ a különféle átmeneti közfoglalkoztatási formák támogatására, ezek az érintettek tartós foglalkoztathatósága szempontjából rendkívül gyenge hatékonyságúak – állapította meg az Állami Számvevőszék a 2009. évi költségvetés makrogazdasági kockázatainak elemzése című anyagában. Ugyanakkor forrásokat vonnak el a jobb hatékonyságú foglalkoztatáspolitikai eszközöktől – tette hozzá a jelentés.
Mindezen ismeretek tükrében az Út a munkához program elnevezés azért ironikus, mert elgondolóiknak – a tudósok és számvevők által föltárt összefüggések alapján – pontosan tudniuk kellett, hogy a közmunkán keresztül vezet a legkevésbé az út a valódi, a munkaerőpiacon vállalható munkához. A pénzügyminiszter szerint a költségvetésben mégis „prioritásként” jelenik a foglalkoztatás, mert Az Út a munkához programra fordítható összegek emelkednek 97 milliárdról 117,5 milliárdra.
mi az alapvető attribúciós hiba?
Az alapvető attribúciós hibát legkönnyebb egy példán keresztül megvilágítani: ha valaki például elkésik, akkor a környezete hajlamos ezt belső okoknak tulajdonítani (pontatlan, trehány, stb.), míg maga, aki elkésett, külsőnek (nem jött a busz, a HÉV, stb.).
Általánosabban fogalmazva: ha magunkról van szó, akkor a külső okok, ha másokról, akkor a belső okok felé torzítottan érzékeljük a valóságot. Szociálpszichológusok szerint főként a nyugati, individualista társadalmakra jellemző az alapvető attribúciós hiba, a keleti, közösségi társadalmakban kevésbé mutatható ki.
Ésszerűség helyett szavazatgyűjtés
Hogy a számvevők és szegénységkutatók (mint például Ferge Zsuzsa) véleménye ellenében a kormányzat továbbra is favorizálja Az út a munkához programot, s hogy mind a négy parlamenti párt partner – a költségvetési szempontokból elenyésző nagyságrendű (a GDP ezrelékeiben mérhető) segélyrendszer szigorításában – abban meghatározó része van annak, hogy a pártok alkalmazkodnak a szavazók alapvető attribúciós hibájához, s a probléma megoldása helyett inkább szavazatokat igyekeznek gyűjteni – értett egyet az FN.hu fölvetésével Ladányi János kutató.
A szociológus egyik korábbi cikkében fölvetette a segélyrendszer „reformelképzeléseivel” kapcsolatban, hogy a kormányzat azért asszisztál ezekhez, hogy kifogja a jobboldal vitorlájából a szelet vagy hogy kerülje az egyébként gyakran baloldali települési önkormányzatokkal a konfliktusokat – a „reformok” valódi célja pedig a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb népesség megbélyegzése, bűnbakká nyilvánítása.
A kutató a cikkben hozzátette: a kormányzati “reformötletelések” és az önkormányzati “modelljavaslatok” nyomán példátlan intenzitású erőszakhullám fenyegeti az ország leghátrányosabb helyzetű, romák által legmagasabb arányban lakott településeit, rendszeressé váltak a szélsőjobboldali erődemonstrációk.
Megerősítették a “reformok” a szélsőjobbot
Az FN.hu kérdésére Ladányi elmondta: a cikk közlése óta eltelt időszak még inkább meggyőzte arról: a kormány által fölkarolt „reform” hozzájárult ahhoz, hogy részben legitimálódtak egyes romákkal szembeni előítéletek, korábbi tabuk dőltek meg, s megerősödtek a szélsőjobboldali hangok.
Érdekes további adalék a romákkal kapcsolatos politikával összefüggő kérdésekhez A magyarországi cigányság helyzetének javítására és felemelkedésére a rendszerváltás óta fordított támogatások mértéke és hatékonysága című Állami Számvevőszék-tanulmány.
A tanulmány többek között megállapítja, hogy a magyarországi cigányság helyzetének javítására és felemelkedésére szánt forrásoknál hiányzott a célok pontos megjelölése és ehhez a pénzügyi források egyértelmű hozzárendelése. Nem volt átláthatóság, nem volt tervezés, s igazi együttműködés sem a különböző minisztériumok között.
velünk él a múlt
A rendszerváltást követően a romák foglalkoztatása drasztikusan leépült, majd 1993 és 2003 között a helyzet tovább romlott, s harmadik világbeli állapotok rögzültek – állapította meg Fazekas Károly, a MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója A magyar foglalkoztatási helyzet jelene és jövője című tanulmányában. Nagyjából minden harmadik romát foglalkoztatják, ám zömüket csak ideiglenes jelleggel.
A rendszerváltozás után – mint az jól ismert – csaknem 1,5 millió álláshely tűnt el (jó részük véglegesen), a folyamatnak az alacsony képzettségűek voltak a legnagyobb vesztesei, akik közül sokan végleg kiszorultak a foglalkoztatásból. Rajtuk már nem segítettek a később betelepülő nagy összeszerelő üzemek sem, a korábbi segéd-, betanított munkásokat kiszorították az akkor még komolyabb létszámban a piacon jelen lévő szakmunkások. (Minthogy már lemondtak arról, hogy valaha is elhelyezkednek, a statisztikákban immár jó ideje nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak számát gyarapítják.)
Nyilvánvaló módon – minthogy a romák között a rendszerváltás előtt is nagy számban voltak a képzetlenek – számos roma volt a foglalkoztatásból ily módon kiszorultak között. A romák kiszorulása az iparból – a szocialista ipar, építőipar erőltetett fejlesztésének lezárultával már a rendszerváltás előtt elkezdődött, a 80-as években – derül ki Lengyel László Magyarország politikai, társadalmi és gazdasági illeszkedése az Európai Unióba (2004-2007) című tanulmányából.
Lengyel már – az először 2005-ben megjelent – tanulmányában megjósolta, hogy a romakérdés válhat a legfontosabb magyarországi társadalmi konfliktussá. Mindemellett megállapítja, hogy a cigányságnak mindegy, hogy recesszió van vagy konjunktúra, a helyzetük a gazdaság mindkétféle állapotában romlik.
