Pénzügy

Hogyan váltak bűnbakká a cigányok?

admin
admin

2009. 09. 10. 06:30

Az éleződő cigány-magyar konfliktus, amely fiatal, törékeny demokráciánkat – kis túlzással – a weimarizálódás felé sodorja, alapvetően gazdasági okokban gyökerezik. A szakértők által hatékonysági, pénzügyi szempontok alapján is irracionálisnak tartott, a romákat jelentős arányban érintő Út a munkához program – amely a jövő évi költségvetés egyik kiemelt területe – is hozzájárult az előítéletek „szalonképesebbé” válásához.

A szocialista nagyipar leépülése, a rendszerváltás és a romák képzetlensége együttesen is nehezen magyarázza, miért annyira alacsony a cigányság foglalkoztatottsága. Fazekas Károly akadémiai kutató egyik tanulmányában az iskolázatlanságon túl további két okot említ: a diszkriminációt s a kedvezőtlen területi eloszlást (tömbökben élnek olyan régiókban, ahol alig van munka).

Fazekas további okként említi, hogy a romákat elérő munkaerő-piaci programok – közcélú, közhasznú munka, közmunka, stb. – is tartósítják foglalkoztatásuk átmeneti, instabil mintáit, s nem járulnak hozzá a tartós foglalkoztatásba kerülés esélyének a növeléséhez.

Fura foglalkoztatáspolitika

Mégis: a magyar foglalkoztatáspolitika nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas összegeket költ a különféle átmeneti közfoglalkoztatási formák támogatására, ezek az érintettek tartós foglalkoztathatósága szempontjából rendkívül gyenge hatékonyságúak – állapította meg az Állami Számvevőszék a 2009. évi költségvetés makrogazdasági kockázatainak elemzése című anyagában. Ugyanakkor forrásokat vonnak el a jobb hatékonyságú foglalkoztatáspolitikai eszközöktől – tette hozzá a jelentés.

Mindezen ismeretek tükrében az Út a munkához program elnevezés azért ironikus, mert elgondolóiknak – a tudósok és számvevők által föltárt összefüggések alapján – pontosan tudniuk kellett, hogy a közmunkán keresztül vezet a legkevésbé az út a valódi, a munkaerőpiacon vállalható munkához. A pénzügyminiszter szerint a költségvetésben mégis „prioritásként” jelenik a foglalkoztatás, mert Az Út a munkához programra fordítható összegek emelkednek 97 milliárdról 117,5 milliárdra.

mi az alapvető attribúciós hiba?

Az alapvető attribúciós hibát legkönnyebb egy példán keresztül megvilágítani: ha valaki például elkésik, akkor a környezete hajlamos ezt belső okoknak tulajdonítani (pontatlan, trehány, stb.), míg maga, aki elkésett, külsőnek (nem jött a busz, a HÉV, stb.).

Általánosabban fogalmazva: ha magunkról van szó, akkor a külső okok, ha másokról, akkor a belső okok felé torzítottan érzékeljük a valóságot. Szociálpszichológusok szerint főként a nyugati, individualista társadalmakra jellemző az alapvető attribúciós hiba, a keleti, közösségi társadalmakban kevésbé mutatható ki.

Ésszerűség helyett szavazatgyűjtés

Hogy a számvevők és szegénységkutatók (mint például Ferge Zsuzsa) véleménye ellenében a kormányzat továbbra is favorizálja Az út a munkához programot, s hogy mind a négy parlamenti párt partner – a költségvetési szempontokból elenyésző nagyságrendű (a GDP ezrelékeiben mérhető) segélyrendszer szigorításában – abban meghatározó része van annak, hogy a pártok alkalmazkodnak a szavazók alapvető attribúciós hibájához, s a probléma megoldása helyett inkább szavazatokat igyekeznek gyűjteni – értett egyet az FN.hu fölvetésével Ladányi János kutató.

A szociológus egyik korábbi cikkében fölvetette a segélyrendszer „reformelképzeléseivel” kapcsolatban, hogy a kormányzat azért asszisztál ezekhez, hogy kifogja a jobboldal vitorlájából a szelet vagy hogy kerülje az egyébként gyakran baloldali települési önkormányzatokkal a konfliktusokat – a „reformok” valódi célja pedig a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb népesség megbélyegzése, bűnbakká nyilvánítása.

A kutató a cikkben hozzátette: a kormányzati “reformötletelések” és az önkormányzati “modelljavaslatok” nyomán példátlan intenzitású erőszakhullám fenyegeti az ország leghátrányosabb helyzetű, romák által legmagasabb arányban lakott településeit, rendszeressé váltak a szélsőjobboldali erődemonstrációk.

Megerősítették a “reformok” a szélsőjobbot

Az FN.hu kérdésére Ladányi elmondta: a cikk közlése óta eltelt időszak még inkább meggyőzte arról: a kormány által fölkarolt „reform” hozzájárult ahhoz, hogy részben legitimálódtak egyes romákkal szembeni előítéletek, korábbi tabuk dőltek meg, s megerősödtek a szélsőjobboldali hangok.

Érdekes további adalék a romákkal kapcsolatos politikával összefüggő kérdésekhez A magyarországi cigányság helyzetének javítására és felemelkedésére a rendszerváltás óta fordított támogatások mértéke és hatékonysága című Állami Számvevőszék-tanulmány.

A tanulmány többek között megállapítja, hogy a magyarországi cigányság helyzetének javítására és felemelkedésére szánt forrásoknál hiányzott a célok pontos megjelölése és ehhez a pénzügyi források egyértelmű hozzárendelése. Nem volt átláthatóság, nem volt tervezés, s igazi együttműködés sem a különböző minisztériumok között.

velünk él a múlt

A rendszerváltást követően a romák foglalkoztatása drasztikusan leépült, majd 1993 és 2003 között a helyzet tovább romlott, s harmadik világbeli állapotok rögzültek – állapította meg Fazekas Károly, a MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója A magyar foglalkoztatási helyzet jelene és jövője című tanulmányában. Nagyjából minden harmadik romát foglalkoztatják, ám zömüket csak ideiglenes jelleggel.

A rendszerváltozás után – mint az jól ismert – csaknem 1,5 millió álláshely tűnt el (jó részük véglegesen), a folyamatnak az alacsony képzettségűek voltak a legnagyobb vesztesei, akik közül sokan végleg kiszorultak a foglalkoztatásból. Rajtuk már nem segítettek a később betelepülő nagy összeszerelő üzemek sem, a korábbi segéd-, betanított munkásokat kiszorították az akkor még komolyabb létszámban a piacon jelen lévő szakmunkások. (Minthogy már lemondtak arról, hogy valaha is elhelyezkednek, a statisztikákban immár jó ideje nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak számát gyarapítják.)

Nyilvánvaló módon – minthogy a romák között a rendszerváltás előtt is nagy számban voltak a képzetlenek – számos roma volt a foglalkoztatásból ily módon kiszorultak között. A romák kiszorulása az iparból – a szocialista ipar, építőipar erőltetett fejlesztésének lezárultával már a rendszerváltás előtt elkezdődött, a 80-as években – derül ki Lengyel László Magyarország politikai, társadalmi és gazdasági illeszkedése az Európai Unióba (2004-2007) című tanulmányából.

Lengyel már – az először 2005-ben megjelent – tanulmányában megjósolta, hogy a romakérdés válhat a legfontosabb magyarországi társadalmi konfliktussá. Mindemellett megállapítja, hogy a cigányságnak mindegy, hogy recesszió van vagy konjunktúra, a helyzetük a gazdaság mindkétféle állapotában romlik.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.