Pénzügy

Fényesebb karrier vár a külföldön tanulókra

A fejvadászok szerint a külföldi tanulmányoknak rendkívül nagy önbizalom-növelő hatásuk van. A diák teljesen egyedül áll idegen földön, és magának kell megoldania a gondjait. Ráadásul olyan eljárásokat is tanulhat, amelyek itthon még nem terjedtek el, de a világról alkotott képe is megváltozik. És a külföldi tanulás az önéletrajzban is nagyon jól mutat.

Kétféleképpen juthat ki külföldre egy egyetemista vagy főiskolás: azért, hogy ott végezzen egy-két félévet, vagy részt vegyen gyakorlaton, a tényleges munkában is. Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezetője szerint mindkettő elősegíti a kompetenciák fejlődését, azon dolgok megtanulását, amelyek nem kapcsolódnak szorosan az intézmények tananyagához.

„A fiatalnak a vadidegen környezetben kell helytállnia, be kell illeszkednie. Persze a külföldi tanulmány egyértelműen fejleszti a nyelvi készséget is. Ez az önéletrajzban mézes madzag a cégek számára. Amikor a hallgatók kikerülnek a munkaerőpiacra, nemcsak azt kell bizonyítaniuk, hogy jó egyetemről vagy főiskoláról jöttek, jó eredményekkel, hanem azt is, hogy egy multinacionális vállalatnál – akár külföldön is – együtt tudnak dolgozni a más nemzetiségű kollégákkal” – tette hozzá a DBM ügyvezetője.

Ezzel Fekete Balázs, a Nestlé toborzási szakembere nem ért egyet. Szerinte a soknemzetiségű környezetben való érvényesülés nem a külföldi tanulmányokból adódik, inkább személyiségfüggő.

Nyelvtanulásra elsőosztályú

Dr. Csík Klára, az InDeed tanácsadó cég ügyvezető igazgatója szerint is hatalmas előny a nemzetközi tapasztalat, ha másért nem is, a piacképes nyelvtudás megszerzéséért. „Nem a nyelvvizsga hiánya a gond a pályakezdőknél, hanem az, hogy nem tudják használni a nyelvet. A szaknyelvet pedig csakis anyanyelvi vállalati környezetben lehet elsajátatani.”

Vannak buktatói is a külföldi tanulásnak, főleg azok esetében, akik az összes egyetemi évüket valamely más országban töltötték – vallja a szakember. Sok, idegenben végzett magyar diák azért marad külföldön, mert nem kapnak állást. Ugyanis a cégek toborzással foglalkozó szakembere nem mindig ismeri annak az intézménynek a nevét és a színvonalát, ahol a frissdiplomás tanult, ezért nem bízik a képességeiben. Néha az is problémát jelent, hogy a pályakezdők túl magasra teszik a mércét, ezért amikor nem találják meg álmaik állását, csalódnak. A visszatelepülés ellen szólhat az is, hogy az évek során a fiatal elszakadt az „óhazától”, és már nem tud egy magyarországi közösségben dolgozni.

Minden szakmának jót tesz

Juhos Andrea szerint nincs olyan szakma vagy alapszak, amellyel ne lenne érdemes legalább egy félévre elindulni a nagyvilágba. „Vegyük például az újságírást: rengeteg a kommunikáció szakos hallgató, és közülük azok kerülhetnek be egy nevesebb szerkesztőségbe, akik külföldön tanulták a szakmát. De említhetném az agrárképzési területet is, hiszen evidens, hogy más országokban másképp végzik ugyanazokat a mezőgazdasági munkákat. Persze azt nem mondom, hogy jobban, de mindenképpen lehet tanulni a technikáikból, ötvözni az itthonival” – tette hozzá a fejvadász.

Kreatívabb, interaktívabb, nyitottabb az a fiatal, aki külföldi gyakorlatot szerzett, vagy kint tanult. A tapasztalatait minden területen kamatoztatni tudja – akár a banki- vagy az IT-szektorban helyezkedik el később, akár a mai porosz-típusú közoktatásunkba hoz valami újat – véli dr. Csík Klára.

„Más gondolkodásmód uralkodik Európa nyugati felén és Észak-Amerikában, mint itthon. Valaki azt mondta, hogy mi a problémákra koncentrálunk, míg ők a megoldásra. A fejekben paradigmaváltás szükséges, ennek fontos eszköze, hogy a ’nyugatias’ gondolkodást is eltanulják a leendő magyar diplomások” – mondta Juhos Andrea.

Tanulás Európában

A gödöllői Szent István Egyetem külföldi farmgyakorlatokra „hívja” az agrárképzésben részt vevő hallgatóit. A Leonardo-pályázat keretében például a fiatal építészek is kipróbálhatják a tehetségüket a nemzetközi mezőnyben, vagy a művészettörténészek Olaszországban akár élőben is megnézhetik a reneszánsz remekeit. Emellett az Erasmus- vagy a Socrates-programok és a Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) ajánlatai is érdekesek lehetnek: a diákok Európa összes országának egyetemeit látogathatják. A jelentkezés már elkezdődött, a kiírótól függően május és augusztus között bírálják el a pályázatokat.

Még a pedagógusoknak is előny

„A munkám során nagyon jól tudom alkalmazni a külföldi tapasztalataimat” – mondta Szkiba Edit a FigyelőNetnek. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen tanult két félévet ösztöndíjasként, és főként gyakorlati tapasztalatokat szerzett. A tanári munkában jól hasznosítható képzésekben vett részt – például iskolai gyakorlaton, kérdőíves felmérésekben, kollégiumi környezetben. „A pedagógiai záródolgozatom anyagát is Kolozsváron gyűjtöttem. Amikor a mostani munkahelyemen – egy protestáns iskolában – az állásinterjún megemlítettem, hogy Erdélyben is tanultam, nagyon nagy előnyt jelentett számomra” – tette hozzá.

A multiknál a gyakorlat számít

„Nem a képző intézmény neve, hanem a jelentkező gyakorlatban alkalmazott tudása miatt vesszük fel az emberekt. A külföldi tanulmányoknak szerintem csak közvetetten van haszna: a nagyon jó nyelvtudás megszerzése miatt. Nyilvánvalóan azért nyerhet el valaki egy külföldi ösztöndíjat, mert a szakmájában is jó” – mondta a FigyelőNetnek a Nestlé HR-ese.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik