Pénzügy

Döntéskényszer: melyik egyetemre jelentkezz?

admin
admin

2008. 02. 07. 11:00

Vészesen közelít a február 15-i határidő. A továbbtanulni vágyóknak el el kell dönteniük, hova adják be a jelentkezési lapot. Többféle segítséget kaphatnak a tétovázók: átnézhetik a rangsorokat, elmehetnek egy pályaválasztási tanácsadóhoz, de az is segíthet a döntésben, ha az intézmény „mézes madzagot” kínál az elsőéveseinek – például egy laptopot.

Az Országos
Felsőoktatási Információs Központ
(OFIK) pályatanácsadójának naptára zsúfolásig
megtelik a jelentkezési időszakban, de nemcsak a frissen érettségizettek kérik
ki a szakemberek véleményét a döntésükhöz, hanem több, harminc év körüli fiatal
várakozik – nyilatkozta Kiss István, az OFIK pszichológusa.

Segítség a pályaválasztás előtt állóknak

Tanácsadással foglalkoznak a Foglalkozási Információs
Tanácsadók (FIT) is, valamint a Foglalkozási és Szociális Hivatal által
üzemeltetett ePálya honlap. A FIT egy komplex, a
pályaválasztás előtt álló ügyfelek önálló tájékozódását segítő szolgáltatást
nyújtó hely. „A 17-18 éves gimnazisták már konkrét elképzelésekkel jönnek,
talpraesettek, az életet ismerik, de pályaismeretük általában még nincs. A
legtöbben azt azért tudják, hogy a kiszemelt szakhoz milyen feltételeket kell
teljesíteniük” – mondta a FigyelőNetnek az egyik megyei
FIT munkatársa.

Laptop az elsőéveseknek

Az egyik főiskolán minden hallgató, aki a 2008/2009-es tanévre alapszakra,
nappali tagozatra, államilag támogatott képzésre felvételt nyer, hordozható
számítógépet kap. Az intézmény vezetői azért jutottak erre a döntésre,
mert a munkaerőpiacon sokkal jobban megállja a helyét az a diplomás pályakezdő,
akinek a számítógép mindennapos munkaeszköze. A tervek szerint addig
használhatja a hallgató, amíg a főiskola diákja, a diploma után pedig rendkívül
olcsón megkaphatja a gépet. És amellett, hogy emiatt nem kell informatikai
laborra költenie az iskolának, a kezdeményezés reklámnak sem utolsó.

A FIT-hez betérő fiatalok egy számítógépes komplex tanácsadóprogram
kérdőíveit töltik ki, ezekből kiderül, hogy milyen területen tehetségesek. A
kérdésekből azt is megtudhatják, hogy milyen irányba kellene tovább tanulniuk.
Néha konkrét szakmát tudnak ajánlani nekik, más esetekben viszont csak azt
mondja el a tanácsadó, hogy milyen irányba, mely képzési területre
orientálódjanak. A tanácsadás során a FIT munkatársa elbeszélget a gyerekkel és
a szülővel is, majd kiértékelik az eredményeket.



Ugyancsak a pályaválasztásban nyújt segítséget az ePálya honlap. Az oldalon
csaknem 250 pályaválasztással, pályaorientációval kapcsolatos weboldal, mintegy
1500 középfokú és 190 felsőfokú oktatási intézmény adatai érhetők el. A
pályaismeret bővítését több mint 300 pályainformációs mappa és 50
pályaismertető film segíti. Az interaktív oldalon az érdeklődök a tanácsadás
menüpont alatt speciális kérdőíveket tölthetnek ki, így saját képességeik
alapján kaphatnak pályajavaslatokat. A társalgó menüpont alatt pedig chatelhetnek
a munkaügyi központokban dolgozó tanácsadókkal.

—-Szabályozott rangsorolás—-

Ha tanácsadó igénybevétele nélkül próbál dönteni a
felvételiző, akkor a rangsorok olvasgatása is megoldás lehet. Ezeket szigorú
szabályok szerint szerkesztik: az UNESCO támogatásával 2004-ben alakult meg a
felsőoktatási rangsorok elemzésével foglalkozó nemzetközi szakértői csoport. Ők
dolgozták ki 2006-ban a berlini alapelveket, amelyek a rangsorok célkitűzéseit,
a főbb módszertani elemeket, az adatok gyűjtésének és feldolgozásának elveit,
valamint a rangsorok közzétételének főbb szempontjait összegzik. A legtöbb felsőoktatási
rangsor készítője is erre hivatkozik – olvasható az OFIK honlapján.

A rangsorokról a legfontosabb megállapítás az, hogy ezek ugyan
összehasonlítható információkat közölnek, önmagukban azonban mégsem alkalmasak
a felsőoktatás teljesítményének mérésére. Az utóbbi időben mégis megnőtt az
igény az intézmények közötti rangsor felállítására, amely kvantifikálható
teljesítményeket hasonlít össze, egyedüli forrásként azonban nem alkalmazható a
teljesítmények igazolására, emellett számos más módon is értékelni lehet – és
kell is – a felsőoktatást.

Van abszolút rangsor?

A rangsorok abban megegyeznek, hogy átfogóan elemzik a diplomák piaci
helyzetét, az egyes szakokon végzők mai és jövőbeni elhelyezkedési
lehetőségeitől a munkáltatói igényeken át az elérhető keresetekig.

Az OFIK által készített Felvi-rangsorokon alapuló, Diploma 2008 című HVG-kiadvány szerkesztői összesen tíz képzésterületen, sok mérhető adat alapján állították fel
az egyes intézmények sorrendjét. Fontos szempont volt a jelentkezők eredménye, a
felvettek pontátlaga, a nyelvvizsgák száma, de az egy minősített oktatóra jutó
nappalis hallgatók aránya is. Az összesített rangsorban továbbra is az egyetemi
karok viszik a prímet, a tudományegyetemek mellett az orvosi, a műszaki és a
gazdasági képzést nyújtó iskolák szerepelnek jól. Az első helyen az idei
rangsorban holtverseny alakult ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kara és a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kara
között.

Az interaktív, online Felvi-rangsoron
mindenki megalkothatja a saját rangsorát. Az OFIK kutatásain alapuló rangsorszolgáltatásban
statisztikai adatok, az oktatók, hallgatók és a munkaerő-piaci szereplők véleményei
is helyet kaptak.

A Népszabadság a diplomák munkaerő-piaci értékét vizsgálta. A kutatásban a versenyszféra véleménye volt a mérvadó, a legnagyobb
hazai és multinacionális cégek HR-es munkatársai, valamint karrier- és személyzeti
tanácsadók segítették a toplista létrejöttét. A 25 legkeresettebb
diploma között szerepelnek mérnökök (többek között építészeti, agrár,
anyagtudományi, gépészmérnöki, informatikai területen), illetve a jogi,
gazdasági képzések.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.