Pénzügy

A dolgozói elégedettség mérés lehetőségei

admin
admin

2007. 09. 28. 19:19

A hagyományos megközelítés szerint a dolgozó tegye a dolgát, minden más huszadrangú kérdés. Igen ám, de mi van, ha egy dolgozó nem teljesít, pedig képes lenne rá? Mi lehet a jelenség oka? Különösen fontossá válhat e terület, ha az elégedetlenség felismerésének hiányát az egész vállalat munkája sínyli meg.

Napjainkban vitathatatlan az emberi erőforrás nélkülözhetetlen szerepe, hatékony működtetése a szervezetek versenyképességének megtartásához, fejlesztéséhez hozzájáruló kulcstényező. A dolgozói (belső) elégedettség vizsgálata olyan eszköz, melynek eredménye hozzájárul a szervezeti diagnózis készítéséhez, emellett konkrét segítséget nyújt az átalakulás menedzselése során megvalósítandó akciókhoz.




Mindezek mellett nélkülözhetetlen, hogy a munkavállalók elégedettségére való törekvés minden vezető számára meghatározó céllá váljon. Az elégedett dolgozó stabil, a szervezet céljaival azonosulni képes, hatékony munkavégzésre alkalmas, munkatársaira viselkedésével pozitív hatást gyakorló munkaerő-állományt jelent. A dolgozói elégedettséget vizsgáló módszerek kiválasztásánál viszont a költséghatékonysági szempontok mellett számos, a szervezetre jellemző tényezőt is figyelembe kell venni.


—-Elégedett dolgozó – eredményes munka—-


A változásmenedzsment napjaink egyik nagy kihívása, mellyel minden vezető beosztású dolgozónak szembe kell néznie. Az emberi erőforrás menedzsment feladata pedig, hogy támogassa a vezetést ebben a változásban. Ennek következtében az emberi erőforrás menedzsment növekvő szerepe a siker és a versenyképesség kulcsává válik. Dave Ulrich szerint a HR nem a szabályok rendőrsége, az egészség és a boldogság őrzője, hanem a vezetőség segítsége a dolgozói elkötelezettség eléréséhez.
A HR szakembernek aktívan részt kell vennie a humán erőforrás- és az üzleti stratégia összehasonlításában és a szervezeti diagnózis készítésében.

A változások mindig maguk után vonják a szervezeti kultúraváltást. Ez azonban nem egyszerű folyamat, a változások iránya és mértéke nehezen mérhető.

A belső elégedettség vizsgálat olyan eszköz, amelynek eredménye hozzájárul a szervezeti diagnózis elkészítéséhez, emellett konkrét segítséget nyújt az átalakulás menedzselése során megvalósítandó akciókban. Mindezek mellett, a dolgozói elégedettség érdemi növelésére törekvés minden vezető célja kell, hogy legyen. Már a Hawthorne-kísérletekből kiderült, hogy a kétirányú kommunikáció, illetve a dolgozókra fordított figyelem már önmagában is elegendő a teljesítmény növeléséhez. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy ez ellenkező hatású lehet akkor, ha a vizsgálat öncélú és semmiféle akciót nem von maga után.

Ez bizonytalansággal teli, feszült légkört válthat ki, melyben nincs magas teljesítmény. Ezt megfontolva a dolgozói elégedettség fokozása hosszútávon a vállalati hatékonyság növelésének eszköze, az emberi erőforrások optimális működtetésének egyik lehetősége.

A „dolgozói elégedettség” felméréssel a már bevezetett változások hatását, a kultúraváltás irányát is mérhetjük, valamint választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy a változások hatására történő átalakulási folyamatban a dolgozók hol tartanak.


—-Vizsgálat, mint a változás első lépése—-


A dolgozói elégedettség vizsgálatánál első lépésként azt kell meghatároznunk, hogy mit tekint a vállalat dolgozói elégedettségnek, hogyan definiálja ezt a fogalmat, a második kérdés pedig, hogy miért fontos az elégedettség vizsgálata.

Meggyőződésünk szerint az elégedett dolgozó motivált, ismeri szervezete céljait és azonosult azokkal, sikeresen beilleszkedett a szervezeti kultúrába. Ez esetben a teljesítményét maximalizálja, így profitot termel a cég számára, hosszútávon építhetünk rá, azaz stabil munkaerő-állománnyal lehet számolni.

Az elégedetlen dolgozó ezzel szemben nem, vagy torzult formában rendelkezik a szükséges információkkal, ettől bizonytalan, feszült, így motiváltsága sem megfelelő, hisz nem tud azonosulni a szervezeti célokkal. Ez esetben teljesítményét nem fogja maximalizálni, sőt előfordulhat teljesítmény visszatartás is. Ez a dolgozó nem termel profitot a cég számára, így hátráltatja annak fejlődését, növekedését.

Ezek után tehető fel az a kérdés, hogy miért is kell vizsgálnunk a dolgozói elégedettséget? Erre két aspektusból adhatunk választ, az egyik, hogy a vizsgálat eredményéből eredő belső változtatásokkal növelhető az elégedettség, a másik, hogy a kérdőív eredményeinek bemutatása megteremti azt a bizalmi légkört, ami által „automatikusan” növekszik az elégedettség.

A belső elégedettség vizsgálat első lépése lehet a kétirányú kommunikáció fejlesztésének, ami abból a szempontból fontos, mert a változások kulcsfontosságú tényezője azok megfelelő kommunikálása a dolgozók felé. A vizsgálat tényleges lebonyolítása előtt szükséges meghatározni, hogy mely tényezők a fő tartalmi elemei a dolgozói elégedettségnek. Az alábbi területeket kell feltétlenül megvizsgálnunk ahhoz, hogy reális képet kapjunk a szervezet állapotáról:

• A munkavégzés körülményei, a végzett munka tartalma,
• motivációs rendszerek (kereset, juttatások),
• vállalati kötődés,
• kommunikáció nyíltsága, visszajelzések rendszere,
• karrier-lehetőségek,
• a szervezet jövőképe, perspektívája.

Van néhány kiemelkedő jelentőségű tényező, melyre érdemes odafigyelni akár a vizsgálat, akár a későbbi változtatási folyamat során. W. Bridges szerint – aki a változások hatására az emberekben lezajló folyamatokat vizsgálja – a változás három szakaszra bontható:

1. Befejezés: a veszteség, harag, gyász, tagadás és az ellenállás szakasza. Az egyének jellemző reakciója a múlt visszavárása.
2. Semleges zóna: ebben a zónában még megtalálható a zavarodottság, reménytelenség, de már megjelenik a jövő iránti érdeklődés is.
3. Új kezdet: már egyértelműen látszik az egyének bizakodása. Megkezdődik a tervezés, a jövőkép építése. Ez a szakasz az első lépés a kultúraváltás felé.

Egy dolgozói elégedettség vizsgálat során feltételezhető hogy a belső kommunikáció fejlesztésének igénye fog felmerülni, legfőképpen a kétirányú kommunikáció hiánya miatt, melynek a javítására tett első lépés maga a dolgozói elégedettségi vizsgálat.

A bérek tekintetében, – amennyiben a bérrendszer átalakítása előtt áll a vizsgált szervezet – a jelenlegi rendszer még kiszámíthatatlan az új munkavállalók számára, a régi rendszert tartják majd jobbnak és mérhető lesz az ellenállás a változásokkal szemben.

Amikor az emberek elégedetlenek valamivel a munkahelyükön (pl. vezetéssel) gyakran leosztályozzák a higiéniai faktorokat, így ez az attitűdbeli áthangolás ezekre is kiterjedhet. Ennek magyarázata lehet, hogy mindenki az attitűd szűrőjén keresztül értékeli a dolgokat, és ha ez a szűrő negatív, akkor az amúgy közömbös dolgokat negatívan fogja értékelni.

A változások során felmerült bizonytalansági tényezők miatt a munkavállalók több vizsgálat szerint a vezetőiket okolják majd, ez pedig a vezetői stílusra irányuló kérdésekben fog megnyilvánulni. Ha a vezetés a változásokra való felkészítés során feltárja a változások bevezetésének szükségességét, – egy egészséges veszélyhelyzetet kialakítva – a változásokkal való szembenállás nem lesz erőteljes. Ebben a tekintetben lokális eltérések várhatók, annak függvényében, hogy mely terület vezetője mennyi időt szánt a változások kommunikációjára.


—-Dolgozói elégedettség felmérésére alkalmas módszerek—-


Alapvetően három módszer alkalmazásával végezhető el egy ilyen vizsgálat:
• strukturált, önkitöltős kérdőív
• kérdezőbiztossal felvett kérdőív
• strukturált interjú.

A módszerek közötti választásnál elsődlegesen költséghatékonysági szempontok dominálnak. Nagy létszámot foglalkoztató szervezetnél a legegyszerűbb, illetve leggyorsabb módszer a strukturált kérdőív alkalmazása. E módszer alkalmat ad az egyes dimenziók, területek, szellemi-fizikai dolgozók stb. véleményének csoportos szintű feldolgozására.


A kérdőív felépítése


Az egyes kérdéseket célszerű dimenziókra bontani:
• Munkavégzés és körülményei
• Bérrendszerrel való elégedettség
• A munka tartalmával való elégedettség
• Vezetéssel való elégedettség
• Kommunikáció és informáltság
• Változásokhoz való viszonyulás
• Légkör
• Szervezeti kultúra

A hitelesség biztosítékaként célszerű, ha a kérdőív ellenőrző kérdés-párt illetve negatív állítást tartalmaz, melyet a feldolgozásnál szükséges figyelembe venni. A kérdőív csak akkor elfogadható, ha az ellenőrző kérdésekre adott válaszok azonosak illetve maximum egy értékkel térnek el. A negatív állításokra kapott értékek a feldolgozás során megfordíthatóak és az így kapott értékekkel szükséges tovább dolgozni.

A kérdőívet kitöltők anonimitásának lehetőségét szükséges fenntartani, mindössze a nemre, beosztásra, szolgálati időre, illetve pl. területi igazgatóságra vonatkozó adatok lehetnek elengedhetetlenül fontosak a feldolgozás szempontjából. A kérdőív 1-től 5-ig skáláz, így a dolgozó feladata mindössze annyi, hogy X-el jelölje azt a számot, amely szerinte a legjobban jellemző munkahelyére. A vizsgálati minta eldöntésénél is a költséghatékonysági szempontok érvényesülnek, választhatunk a teljes körű vagy reprezentatív illetve véletlen minták között.

Összefoglalva megállapítható, hogy a dolgozói elégedettség vizsgálat sikere nagymértékben múlik a kitűzött célokon, a céloknak megfelelő módszerek kiválasztásán, illetve a szervezet jelenlegi bizalmi szintjén, hiszen az őszintétlenség és a bizalmatlanság meghiúsíthatja a vizsgálati folyamatot. Mindezek miatt a vállalatnak törekednie kell arra, hogy a vizsgálatot megfelelő módon kommunikálja a dolgozói felé, ismertesse a célokat, a várható „nyereséget” a munkavállalók számára, biztosítsa a visszajelzést az eredményekről és teremtse meg az alapot a változások végrehajtására, azaz kövesse tett a gondolatokat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. február 26.
A Microsoft informatikai világcég magyarországi székháza az egykori óbudai Gázgyár területén létesült Graphisoft parkban, a főváros III. kerületében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.