Pénzügy

A szeniorok fele nem dolgozik

Életkori diszkrimináció van Magyarországon, miközben az EU-ban egyre több idős embert foglalkoztatnak.

Kiss Péter munkaügyi miniszter szerint meg kell teremteni a lehetőséget az aktív időskorra, márpedig ennek a legfőbb formája a foglalkoztatás, akár önkéntesként. A miniszter mindezt a Szenior Foglalkoztatási Szövetség (SZFSZ) alakuló ülésén mondta el. A szervezetet munkáltatói szervezetek és szakszervezetek hozták létre, de tagjaik közt vannak nyugdíjas szövetségek és más civilszervezetek is.

Az SZFSZ fő célja a 45 év felettiek foglalkoztatásának bővítése, illetve a munkahelyek megtartása, mindezt különféle pályázatokkal, fejlesztő programokkal szeretnék elérni. A tervek szerint működik majd személyi tanácsadó hálózat és jogsegélyszolgálat és ingyenes munkaerő-közvetítés is. Mindezzel a 45 év felettiek aktivitási rátáját szeretnék növelni, ami jelenleg mindössze 54 százalék. Ezen a különféle kormányzati programokkal is lehet segíteni, mint például az időseket foglalkoztató cégeknek kedvezményeket nyújtó Start Extra. A munkaügyi miniszter szerint azonban emellett meg kell újítani a képzési rendszert, és szükséges egy társadalmi „háló” kialakítása is. A szenior korosztály egy része ugyanis csak az általános iskolát fejezte be, 53 százalékuk pedig szakképzetlen.

Szakma nélkül: bizonytalan helyzetben

Öregszünk

A statisztikai becslések szerint 2010-re az 50 év felettiek férfiak aránya 33 százalék, a nők aránya 40 százalék lesz a társadalomban, majd ez a férfiak esetén 42 százalékra, a nőknél 50 százalékra nő 2030-ig.



„Nem csak az intézményi és a pénzügyi feltételeket kell megteremteni: a 45 év felettiek tanulása jelenleg nem természetes, szinte abszurdnak számít, ezért ki kell alakítani ennek a kultúráját is” – mondta Kiss Péter. Felnőttképzésben – ideértve a tréningeket, önismereti képzéseket is – a fiatalabb korosztály sem vesz részt. Míg az EU-átlag 10,8 százalék, addig Magyarországon a felnőtt lakosság hat százaléka vesz részt felnőttképzésben. 55 év felett viszont csak a magyarok 3,3 százaléka tanul, szemben az ötszázalékos EU-átlaggal. A nyugdíjasok részvételi aránya pedig ennél is alacsonyabb, az egy százalékot sem éri el. Igaz, ez annak is köszönhető, hogy náluk már nem a kényszer, hanem az egyéni érdeklődés a legfőbb motiváció.

„A négymillió 45 év feletti közül csaknem minden második munkanélküli, nyugdíjas, vagy éppen bizonytalan helyzetű munkavállaló” – ismertette Vadász János, a SZFSZ elnöke. Hozzátette, az alacsony foglalkoztatás annak is köszönhető, hogy a hazai munkaerőpiacon életkor szerinti diszkrimináció van. Eközben az európai és az amerikai munkaerőpiacaon megfordulni látszik a foglalkoztatási trend: a szeniorok által képviselt társadalmi és nemzetgazdasági értékek egyre nélkülözhetetlenebbeknek bizonyulnak. Ráadásul más felmérések azt mutatják: a képzés inkább a munkahely megtartásában segít, de annak megszerzéséhez önmagában kevés.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik