Magyarországon is egyértelműen látszik az, ami egyébként már tíz-tizenkét éve megjósolható volt, vagyis hogy a könnyebb, gyümölcsös borok felé fordult el a piac. Ennek egyik oka az étkezési szokások változása, másrészről pedig a felgyorsult életvitel is ebbe az irányba hatott, ma már nincs idejük az embereknek arra, hogy leüljenek egy-egy pohár bor mellé, ráadásul készüljenek is erre, például azzal, hogy az érettebb, testesebb borokat előtte szellőztetik is. Ez a világ elmúlt, ezt tudomásul kell venni, itt friss, gyümölcsös, jól fogyasztható borok kellenek, amit szívesen megisznak az emberek. Itthon is látszik, hogy ezek a nyerők a piacon – összegezte a portálnak Frittmann János.
Bár tavaly azért tudtak árat emelni a borászok, a költségeik az áremelés mértékénél jobban emelkedtek. Az idei várható ártrendek kapcsán a szakember kiemelte, hogy a szőlőborágazat jövedelmezősége nem került jobb helyzetbe.
A bor ugyan nincs az árrésstoppal szabályozott termékek között, most mégsem lehet emelni, egyszerűen nem megy át egyetlen ilyen próbálkozás sem. Az utolsó három nagy inflációs évben a bor ára közel sem emelkedett annyival, mint az átlagos áremelkedések indokolták volna, és a többi élelmiszerét sem közelítette meg. Eközben viszont az inputköltségek is nagyot nőttek. Frittmann szerint nem létezik, hogy júniustól ne emeljen árat a szőlőborágazat,
Ha ez mégsem történne meg, akkor óriási veszteségek lesznek – tette hozzá.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint minimum 10 százalékkal kellene a beszállítói árakat megemelni. Enélkül nagy bajok lesznek, ellehetetlenülnek a beruházások, az ültetvényszerkezet átalakítása. Egyébként a szőlő árának is följebb kell mennie, mert bár az talán kicsit jobban emelkedett, mint a boré, de az sem eleget.
