Gazdaság

3,2 milliárdért árulják a kisvárdai csigagyárat, ahol 2,6 milliárdot csaltak el a közpénzből

Balázs Attila / MTI
A csigahúst válogatják szét méret szerint a francia tulajdonú Bourgogne Gastronomie Kft. üzemében Kisvárdán az avatóünnepség napján, 2019. szeptember 20-án.
Balázs Attila / MTI
A csigahúst válogatják szét méret szerint a francia tulajdonú Bourgogne Gastronomie Kft. üzemében Kisvárdán az avatóünnepség napján, 2019. szeptember 20-án.
Felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta a kisvárdai csigagyár beruházója, bár a költségvetési csalási ügyben a bíróság kimondta, hogy 2,6 milliárd forint kár érte a büdzsét. Kérdés, sikerül-e behajtani ezt a pénzt: a csigás cég felszámolása bő két éve tart, a kisvárdai ingatlanra és berendezésekre azonban eddig nem akadt vevő.

Amilyen érthetetlenül kezdődött a beruházás, olyan különös eredménnyel zárult a napokban a bíróságon a Bourgogne Gastronomie Kft., azaz a kisvárdai csigafeldolgozó története. A költségvetési csalás megtörtént, a büdzsét bizonyítottan 2,6 milliárd forint kár érte, az ítélet azonban messze nem az ebben a kategóriában kiszabható legsúlyosabb büntetés: az egyik vádlottat felmentették, a másik pedig felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta az esetet.

Mindig is kiemelten kezelték a Kisvárdán épült csigafeldolgozót, jellemző, hogy 2019-ben még a Fidesz helyi erős embere, Seszták Miklós egykori miniszter adta át a Bourgogne Gastronomie Kft. új üzemét. Arra azonban nem volt magyarázat, hogy miért forszírozták az óriásberuházást a Magyarországon nagy hagyományokkal nem rendelkező csigafeldolgozó üzletágban. Ráadásul úgy, hogy az eredetileg 20 millió euróra (6,3 milliárd forintra) tervezett projekt zömét állami támogatásból finanszírozták, a magánbefektető jóval kisebb részt vállalt a kockázatból. A projekt simán kapott 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, és a tetejébe – korábbi információk szerint – mintegy 5 milliárd forint kölcsönt a kormány pénzintézetétől, az Eximbanktól.

Balázs Attila / MTI Seszták Miklós

A magánbefektető a projekt finanszírozásának 26,3 százalékát vállalta, ám a szükséges 1,9 milliárd forintnyi önerővel – ami a hitel- és a támogatási szerződések feltétele volt – a kft. ténylegesen nem rendelkezett, derül ki az immár jogerős bírósági ítéletből.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik