Január végén jött a jó hír a KSH-tól, hogy 2024 negyedik negyedévében a magyar gazdaság kilépett a recesszióból, azaz újból növekedett a GDP: az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal. Az Egyensúly Intézet
- 2025-re 2,0 százalékos,
- 2026-ra pedig 2,4 százalékos GDP-növekedést jelez előre.
A következő évek során a növekedés motorja a fogyasztás lehet szerintük: a háztartások 2024-ben visszaépítették az inflációs sokk idején elveszített megtakarításaikat, így a következő években várható reálbér-emelkedés teret ad a fogyasztás élénkülésének. Arra számítanak, hogy a 2026-os választások közeledtével a fiskális politika is a fogyasztás élénkítése irányába fog lépéseket tenni. Az import bővülése, valamint exportpiacaink gyenge kereslete és az éleződő kereskedelempolitikai feszültségek a külkereskedelmi egyenleg romlását fogják okozni.
Előrejelzésük szerint az infláció a 2025. januári tetőzés után az év közepéig lassulni fog, majd tartós emelkedésbe kezd. Úgy számolnak, hogy
- a 2025-ös átlagos áremelkedés 4,1 százalékos lesz,
- 2026-ban pedig 5,0 százalékra fog növekedni.
Az átmeneti csökkenés irányába hat szerintük a gyenge belső kereslet, a továbbra is inkább szigorú monetáris politika és a globális dezinflációs környezet. 2026-hoz közeledve ugyanakkor a kereslet élénkítését célzó fiskális és monetáris politika jelentős lökést adhat az áremelkedésnek.
Úgy vélik, a jegybank nehéz helyzetben van: bár a reálgazdaság állapota szükségessé tenné a kamatok további csökkentését, ez az árfolyam stabilitását veszélyeztetné (amelyre az MNB a korábban jellemzőnél nagyobb hangsúlyt fektet). Az Egyensúly Intézet ezért arra számít, hogy a jelenlegi jegybanki vezetés nem fog változtatni a kamaton, a 2025 márciusában felálló új vezetés azonban lazíthat a monetáris politikán.
Előrejelzésük szerint a forint egyre csökkenő mértékben, de továbbra is túlértékelt: a reálárfolyam az egyensúlyi szint felett helyezkedik el. Ez rontja az exportőrök és a fogyasztók helyzetét, így hűti a gazdaságot és elősegíti a dezinflációt. Arra számítanak, hogy a jelenlegi túlértékeltség fokozatos korrekciója, a vonzó kamatkülönbözet megszűnése, továbbá a magyar gazdaságpolitika iránti bizalmatlanság miatt
- 2025-ben az euró-forint árfolyam várhatóan a 409–422,
- 2026-ban pedig a 417–435 forintos sávban fog mozogni.
A reálgazdaság gyenge teljesítménye a munkaerőpiacon is érezteti a hatását: a tavalyi harmadik negyedévben a foglalkoztatás enyhén csökkent, a munkanélküliség pedig növekedett. Számos jel utal arra, hogy a munkaerőpiac feszessége jelentős mértékben enyhült. A következő években a konjunktúra várható beindulása miatt
- a foglalkoztatottság évi 0,0–0,1 százalékos növekedése mellett 2025-ben a munkanélküliség enyhe növekedésére számítanak.
2024 második felében számos jel arra utalt, hogy a reálgazdaság gyengélkedése a munkaerőpiacon is érezteti a hatását. A foglalkoztatottak száma 2024 negyedik negyedévében éves alapon 25,2 ezer fővel csökkent, ami 2021 első negyedéve óta az első számottevő visszaesés. A munkanélküliek száma éves alapon 9,1 ezerrel nőtt, ezzel a munkanélküliségi ráta elérte a 4,4 százalékot. A konjunktúra beindulása ezért csak mérsékelt hatást fog gyakorolni a foglalkoztatottak számára, emiatt számítanak 2025-ben és 2026-ban a foglalkoztatottság évi 0,0–0,1 százalékos növekedésére. A gazdasági növekedés várható beindulása ellenére úgy vélik, a munkanélküliség is tovább fog nőni, mielőtt ismét csökkenni kezdene – a 2024-es 4,4 százalék után 2025-ben 4,6 százalék, míg 2026-ban 4,2 százalék lesz a magyar munkanélküliségi ráta.
Az Egyensúly Intézet mindezek okán arra számít, hogy A gazdasági növekedés beindulása miatt 2025-ben és 2026-ban is a bérnövekedés folytatódásával lehet számolni, de a munkaerőpiac feszességének enyhülése miatt egyúttal a növekedés ütemének lassulásával is.
- A versenyszférában 2025-ben 3,8 százalékos,
- 2026-ban pedig 3,4 százalékos medián reálbér-növekedés várható.
Bár a fogyasztás növekszik, a bővülés dinamikája továbbra is elmarad a reálbérek emelkedésétől – a háztartásokat magas megtakarítási ráta jellemzi. Bár 2025-ben kiugró mértékű állampapír-kifizetések várhatóak, ez az összeg előreláthatólag nem fog beépülni a fogyasztásba, aminek egyik oka az, hogy a legfelső jövedelmi decilisbe tartozó háztartások rendelkeznek az állampapírok túlnyomó részével. A reálbérek emelkedése miatt ugyanakkor a háztartások óvatossága 2025-ben fokozatosan enyhülhet, a 2026-os választási év közeledtével pedig a fiskális politika részéről a fogyasztást ösztönző lépések várhatók. A háztartások fogyasztása így növekvő pályán maradhat:
- 2025-ben a fogyasztás reálértelemben 3,9, majd
- 2026-ban 3,7 százalékos növekedésére számítanak.
A tanulmány elkészítése során a 2025. február 3-ig beérkezett adatok kerültek be a gazdasági előrejelző modellbe.
