Gazdaság

Cafeteria 2025: kiütheti a SZÉP-kártyát ez az új juttatás

Getty Images
Getty Images
Az új lakhatási támogatás bevezetésével tovább bővült azoknak a cafeteria lehetőségeknek a köre, melyeket lakáscélokra lehet fordítani. A 150 ezer forintig kedvező adózású lakhatási támogatás mellett ugyanis vannak más új, illetve régebbi béren kívüli juttatások, amelyeket felújítási célokra, jelzáloghitel törlesztésre, vagy bérleti díj fizetésre lehet fordítani. Fata László juttatási szakértő az újonnan bevezetett eszközök kapcsán részletezte a Pénzcentrumnak, hogy pontosan milyen lehetőségek vannak jelenleg a dolgozók és munkáltatók számára.

Több változás is történt az utóbbi időszakban a béren kívüli juttatások terén. 2025-ben egyrészt az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások bizonyos részét lakhatási célokra is lehet fordítani (hiteltörlesztésre, önerőként lakáshitelhez, korszerűsítésre, felújításra, bővítésre, telek vásárlásra, építésre).

Az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarításokat részben saját, részben a munkáltatók által cafeteriaként adott összegek teszik ki. A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetőségének részleteit már ősszel kihirdették.

Másrészt bejelentették az új lakhatási támogatást. A munkáltató béren kívüli juttatásként nyújthat kedvező – a SZÉP-kártyáéval megegyező – adózási feltételekkel havi 150 ezer forintig támogatást bérleti díj fizetéséhez vagy jelzáloghitel törlesztéséhez. Ez a lehetőség ugyancsak 2025-től él.

Nem szabad elfelejteni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári lehetőségen, az új lakhatási támogatáson, és a SZÉP-kártya összegek lakáscélú felhasználásán túl eddig is volt egy lehetőség, amely által a cafeteriát, illetve a saját megtakarítást jelzáloghitel törlesztésre lehetett fordítani. Ez pedig az (egészség- és) önsegélyező pénztárakon keresztül történt, a lehetőséget évről évre egyre többen fedezték fel a hazai egészségpénztárak.

A lakhatási költségekre adható cafeteria lehetőségekből sokkal több lett 2025-re.

Az egyik ilyen az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználása lakáscélra. Ez nem új munkáltatói juttatási lehetőség, hanem a már meglévő nyugdíjpénztári egyenlegük terhére a dolgozók élhetnek ezzel az új felhasználási móddal. A másik újdonság, hogy a Széchenyi Pihenő Kártyákon lévő, 2025. január 1-je előtt feltöltött összegek felét el lehet költeni jellemzően lakásfelújítási célokat szolgáló termékekre. A harmadik új lehetőség pedig a lakhatási támogatás: ezáltal éves szinten 1 millió 800 ezer forintig nyújthat a munkáltató albérlet-, illetve hiteltörlesztési támogatást béren kívüli juttatásként – mondta a portálnak Fata László, a Cafeteria TREND magazin alapítója.

A szakértő kitért az egészség- és önsegélyező pénztári lehetőségre is, mely által a dolgozó lakáscélú jelzáloghitel törlesztésére is fordíthatja – legalább 180 napja a számláján lévő – pénztári egyenlegét. 2025-ben legfeljebb havi 43 620 forint fordítható erre a célra, a minimálbér 15%-a.

Az egészségpénztáraknál a szülési segély igénybevétel kevésbé, a beiskolázási támogatás és a lakáscélú jelzáloghitel támogatás pedig egyre népszerűbb az utóbbi években.

Akár a munkáltató, akár a dolgozó által befizetett egyenleg így jelzálog alapú lakásvásárlási, lakásfelújítási vagy lakásépítési hitel törlesztésére fordítható. Ennek nagy előnye, hogy a pénztári számlákra befizetett összegek után 20%-os szja-visszatérítés igényelhető, legfeljebb évi 150 ezer forintig. (Ez azt jelenti, hogy a maximális adóvisszatérítést 750 ezer forintnyi éves befizetéssel lehet elérni, vagyis átlagosan havonta 62 500 forintos befizetéssel.)

Az önsegélyező pénztár esetében a munkáltató kétféleképpen is befizethet a munkáltató számlájára: célzott szolgáltatásként, vagy munkáltatói hozzájárulásként. Előbbi esetben kedvezőbben, utóbbi esetben viszont jövedelemként adózik az összeg – mondta el a szakértő.

A lakhatási támogatás lehet az új SZÉP-kártya?

A szakértő szerint az új lakhatási támogatás rendkívül népszerű lehet 2025-ben. Egy, a munkáltatók körében végzett felmérésük előzetes eredményei szerint a munkáltatók jelentős része hajlandó lenne ilyen formában támogatást nyújtani a dolgozóknak. Fata László szerint

a támogatás népszerűsége kiemelkedő, főként ahhoz képest, hogy egy teljesen új cafeteria elemről van szó.

Szerinte hozzájárul ehhez a népszerűséghez, hogy a dolgozók jelentős része is költ ilyen célra. A jogalkotónak pedig sikerült egy olyan törvényt hozni, amely a munkáltatóknak is több okból vonzó: az adminisztráció egyszerűbb lett az előzetes elképzelésekhez képest, és az adózási felelősség nem a munkáltatót terheli. Az új lakhatási támogatás esetében a kockázatot a munkavállaló vállalja: ha a támogatást jogosulatlanul kapta – pl. ha megszűnt a bérleti szerződése, vagy végtörlesztette a hitelét -, akkor a plusz adót a NAV felé a dolgozónak kell befizetnie.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik