Gazdaság

Európai minimálbér: akár hátra is dőlhet a kormány

Kummer János / 24.hu
Kummer János / 24.hu
Olyan szabályozást alkottak, hogy a kabinetnek ne legyen teendője.

Ami a hazai béreket illeti, három markáns cél körvonalazódott a jövőre nézve. A kormány szeretné, ha

Ezen kívül a kabinetnek van egy kötelezettsége is:

  • az Európai Unió minimálbér-direktívájához igazodva el kell érni, hogy a minimálbér legalább az átlagkereset fele legyen.

Mi a realitása annak, hogy ezek a célok egyszerre teljesüljenek, vagyis ez a három törekvés 2028-ra „összeérjen”?

Így tervez az NGM a minimálbérrel és az átlagkeresettel

2010-ről 2024-re jelentősen, 3,63-szorosára emelkedett a bruttó minimálbér. Az éves növekedésben jelentős eltérések voltak – kis híján 3 és közel 20 százalék volt a két véglet –, átlagban pedig 9,32 százalékos növekedés jött ki évente. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2030-ig előrevetített bérterve alapján a minimálbér 2028-ra 419 815 forint lenne – vagyis majdnem 420-as árfolyammal számolnak. Ez úgy jönne ki, hogy a következő időszakban évente 12 százalékkal emelkedne a minimálbér, ami tehát nagyjából 3 százalékkal intenzívebb növekedés a 2010 óta tartó folyamathoz képest.

A bruttó átlagkeresetnél is látványos, 3,2-szeres a növekedés 14 év alatt. Az éves növekedés 1,38 százalék és 17,54 százalék között mozgott, ami a minimálbérnél kicsivel alacsonyabb, 8,29 százalékos éves növekedést jelentett átlagban. Az NGM 970 797 forintos átlagkeresetet vár 2028-ra. Ahhoz, hogy a terv teljesüljön, a következő évekre rendre 10 százalékos emelést várnak a bruttó átlagkeresetnél, ami szintén intenzívebb növekedést feltételez, mint amennyi 2010 óta az átlag.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az átlagkeresetnél évente 2 százalékkal mérsékeltebb emelést állítottak be, mint a minimálbérnél.

Legalább az átlagkereset fele legyen a minimálbér

Az EU direktívája a tagállamokra bízza a döntést, hogy melyik alternatívát választják a szociális szempontokat is figyelembe véve a minimálbér meghatározására. Magyar részről a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF) az a megállapodás született, hogy 2027-től a tárgyalásokat megelőző 12 hónap rendszeres bruttó átlagkeresetének 50 százalékát kell elérnie a tárgyalt év minimálbérének.

Mi a különbség a kereset és rendszeres kereset között?

A KSH módszertanában azt írja, hogy a rendszeres keresetben benne van az alapbéren kívül a bérpótlék és a kiegészítő fizetés is, a keresetben pedig emellett még a prémium, a jutalom és az esetleges 13., illetve további plusz havi fizetés is. Ezért kevesebb a rendszeres bruttó átlagkereset, mint a bruttó átlagkereset.

2027-ben tehát a 2028-as minimálbérről fognak tárgyalni a felek, vagyis a „tárgyalt év” kitétel 2028-ra vonatkozik. Ezek szerint a 2027-es bértárgyalásokon a megelőző 12 havi rendszeres átlagkeresetet kell majd figyelembe venni – annak legalább a felét kell elérnie 2028-ban a minimálbérnek. Október 24-én megjelent a kormányrendelet, amely rögzíti a többi között azt, hogy miként kell az EU-s irányelveknek megfelelően kialakítani a jövőben a minimálbért. A jogszabályban írják azt is, hogy a jövőben október 15-én el kell kezdeni a minimálbérről is szóló bértárgyalást a VKF-en, és megfelelő számú ülés beiktatásával törekedni kell arra, hogy december 1-jéig megállapodás legyen a következő évi minimálbérről és a bérminimumról.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik