Gazdaság

Véleményt mondott a magyar kormányról az Audi Hungaria vezetője

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Interjút adott az Indexnek Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke. A cégvezető egyebek közt elárulta, mi a véleménye Nagy Mártonról, Szijjártó Péterről és Lázár Jánosról. Arról is beszélt, mekkora kihívást jelent a szegedi BYD és tágabb értelemben a kínai lendület az elektromobilitásban, illetve, hogy épül-e akkumulátor-összeszerelő üzem a győri telephelyen.

Németország Magyarország legfontosabb gazdasági, kereskedelmi partnere, de azért voltak, vannak kisebb-nagyobb súrlódások a német vállalatok és a hazai gazdaságpolitikai döntéshozók között. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2024-es konjunktúrafelmérése szerint például a német cégek egyre kevésbé elégedettek a hazai jogbiztonsággal, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával, valamint a támogatásokhoz való hozzáféréssel.

Michael Breme a felvetésre úgy reagált, csak a járműipar, azon belül is az Audi Hungaria szemüvegén át látottakról beszélhet, de ezen a területen egyelőre nemhogy nagyobb konfliktust, kisebb feszültségforrást sem tapasztal. Ez egy egészséges, normális partneri viszony a magyar kormánnyal, azóta, hogy a konszern betette a lábát az országba. Elárulta: korrekt a viszonya azokkal a miniszterekkel, akikkel már kapcsolatba lépett, így Nagy Mártonnal, Szijjártó Péterrel és Lázár Jánossal is.

„A magyar autóipar további sikereire összpontosítunk ezeken a megbeszéléseken, ami közös érdekünk. Rossz szájíz nincs, konstruktív megbeszélések annál inkább” – fejtegette a portálnak a cégvezető.

Bíznak az elektromobilitásban – lesz-e akkugyár Győrben?

A Szegeden gigantikus elektromosautó-gyárat építő kínai BYD kapcsán elmondta: az új autóipari szereplők magyarországi megjelenésére egészséges rivalizálásként tekintenek az Audinál. Abban a formában már versenyeztek a céggel, hogy a legújabb járműipari beruházó hazai piacán, Kínában eddig is értékesítették járműveket, méghozzá kiemelkedően magas darabszámban. Magától értetődő, hogy Európán belül is termelni akarnak, de az Audinál bíznak abban, hogy jobbak a termékeik. Nemcsak a vásárlók megőrzése a cél, hanem az elektromos autók vonatkozásában új vevők bevonzása is – magyarázta.

„Hiszünk az elektromobilitásban. A járműveink ciklusterve és az új modellkínálatunk is következetesen erre épül, ez egyrészt szükséges is ahhoz, hogy a szén-dioxid-kibocsátási követelményeket teljesítsük, másrészt, ha Kínában úgy döntöttek, hogy a villanyautóké a jövő, és továbbra is labdába szeretnénk rúgni ott, akkor vonzó kínálatra van szükségünk. Világos az előttünk álló út, az pedig, hogy egyfajta kijózanodást tapasztalunk most a vevők részéről az elektromos autók kapcsán Európában, inkább átmenetinek tekinthető” – értékelt.

Szerinte a nehézségeket tetézi, hogy Németországban az állami támogatást meglepő módon beszüntették, ami elbizonytalanodást okoz. Európa-szerte kétségkívül sok feladat van még az infrastruktúrában a töltőhálózat bővítésével, de ezek megugorható akadályok.

„Bízom benne, hogy az Európai Unió hamarosan ösztönzi a töltőinfrastruktúra kiépítését, ennek előmozdításához azonban több országnak össze kell fognia. Jól felfogott érdeke lehet az uniós döntéshozóknak is, hogy a most megválasztott képviselők a 2024–2029-es parlamenti ciklusban ezzel a kérdéssel kiemelten foglalkozzanak. A gyorstöltés technológiai megközelítésből mára kifogástalanul működik, de lehetőséget is kell teremteni rá, célzott támogatás megkönnyítené az átállást” – mondta.

Michael Breme leszögezte:

sem az Audi, sem a Volkswagen nem épít akkumulátorgyárat Győrben. 

Amennyiben a későbbiekben Győrben is lesz tisztán elektromos hajtású autó gyártása, nagy valószínűséggel, hasonlóan az Audi más gyártóbázisaihoz, a kész és máshol gyártott akkumulátorokat/akkumulátorcellákat itt fogják összeszerelni és beépíteni majd az autókba. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem akkumulátorok gyártásáról, hanem kész akkumulátorok/cellák összeszereléséről beszél.

Az Audinál idén 24 hónapos bérmegállapodást írtak alá: ennek elemei közé tartozik a 6 százalékos alapbéremelés 2024. április 1-jétől és a 4 százalékos alapbéremelés 2025. április 1-jétől. A növekedés üteme ezzel jelentősen elmarad a 2023-as bérmegállapodásban foglalt egységes 17 százalékos alapbéremeléstől.

Ennek kapcsán Michael Breme úgy reagált: ha konszernben gondolkodunk, ügyelnünk kell arra, hogy a VW-konszernen belül komoly vetélytársaink vannak és meg kell őriznünk például a pozsonyi Volkswagen-gyárral szemben is versenyképességünket. Kiélezett a helyzet nemcsak a jármű-, hanem a hajtásgyártásban is, ahol Kelet-Közép-Európában több telephellyel állunk versenyben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik