A követeléskezeléssel foglalkozó EOS Csoport magyarországi leányvállalata több mint ötszázezer, 2023-ban Magyarországon kezelt fedezetlen ügyet vizsgált meg kutatásában. Az adatok szerint a magyar lakosság 43,2 százaléka telekommunikációs szolgáltatóknak, 38,6 százaléka bankoknak, 17,6 százaléka közüzemi szolgáltatóknak és 0,6 százaléka pedig egyéb szervezeteknek tartozik.
A befizetések módját vizsgálva kevesebb mint egy tized százalék érkezik készpénzben, míg a banki átutalások aránya már megközelíti a 84 százalékot (83,89%). A postai csekkes befizetések aránya országos szinten 16 százalék (15,68%) alá csökkent, azonban itt tapasztalható a legnagyobb szórás az egyes városok között.
A készpénzes befizetések aránya már 2022-ben is elhanyagolható volt, és a tendencia egyértelműen mutatja, hogy az elmúlt 5 évben a digitalizáció egyre nagyobb teret nyert magának. „A Covid járványt követően a társadalomba beépültek a digitális szolgáltatások, hiszen míg 2019-ben 66% volt a banki átutalások aránya, most országos szinten majdnem 84%” – kommentált a cég magyarországi ügyvezetője, Lencsés Tamás.
A kutatásukból kiderült még, hogy a postai csekkes befizetések aránya Heves és Tolna megyében a legnagyobb, meghaladja a 20 százalékot, míg Bács-Kiskun megyében a legalacsonyabb 13,5 százalékkal, országos szinten pedig évről évre egy folyamatos csökkenést figyelhetünk meg. Ennek oka egyrészt a digitális átállás a fejlettebb régiókban, másrészt, hogy több kistelepülésen csökkent a postai szolgáltatás kapacitása – vagy akár teljesen megszűnt –, így az emberek kénytelenek más módszerekhez folyamodni.
Fontosnak tartották megjegyezni, hogy minél később kezd neki az adós egy tartozás törlesztésének, annál nagyobb terhet jelent számára. Ha például egy 100 ezer forintos banki tartozást veszünk, amely évente 10% körüli késedelmi kamattal gyarapszik, úgy akár 80 ezer forintos egyéb, a követeléskezelőnél is jelentkező költséggel lehet számolni egy éves késedelem esetén – vázolták.
