Cikkünk frissült!
A könyves piacvezető cég, a Libri-Bookline Zrt. tavaly 33,5 milliárd forint árbevételt mutatott ki, ami csaknem 10 százalékkal több az előző évinél, a nyeresége viszont csökkent – az 1,667 milliárd forint adózott profit durván 600 millióval marad el a 2022-es adattól. A mérlegből annyi látszik, hogy nőttek a működési költségek, a személyi jellegű ráfordítások egymilliárd forint körüli összeggel emelkedtek, és a bérelt ingatlanok üzemeltetési költsége is megszaladt mintegy 300 millió forinttal.
A részvényesek azonban ebből nem látnak semmit, mert nem szavaztak meg a profitból osztalékkivétet, ugyanis a május elején tartott közgyűlésen arról döntöttek, hogy a pénzt az eredménytartalékba helyezik. Ez elég nagy változás, hiszen a 2022-es év után – az eredménytartalékban felhalmozott pénzt is bevetve – csaknem 4,2 milliárd forintot fizettek ki a részvényeseknek.
Az idén május 8-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve szerint a leadott szavazatok az alaptőke 99,76 százalékát képviselték. Ez praktikusan a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány érdekeltségét jelentette, a mintegy 50 kisrészvényes ugyanis nem kapott meghívót az eseményre – tudtuk meg Dióslaki Gábortól, a TEBÉSZ (Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége) elnökétől.
A Libri 2023-ban került a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány többségi tulajdonába, miután az Axialis Holding Zrt. kivásárolta az SQ Invest Kft. 67,48 százalékos részesedését. Ezzel a „janicsárképzőként” is emlegetett MCC-é lett – ahogy a mérleghez fűzött kiegészítésben fogalmaznak – a közép-európai régió legjelentősebb kulturális vállalatának szinte összes részvénye. A cégcsoportba tartozó legnagyobb leány a könyvkereskedő Libri Könyvkereskedelmi Kft., amely 28,1 milliárd forint forgalmat produkált tavaly, vagyis az előző évhez képest durván 2 milliárddal nőtt az árbevétele.
Dióslaki Gábor szerint szabálytalanul tartották meg a közgyűlést, ezért a TEBÉSZ a bírósághoz fordult, azt kérve, hogy érvénytelenítsék a kisrészvényesek nélkül hozott határozatokat. Hangsúlyozta: nem a mérleg adatainak valódiságát kérdőjelezik meg, csupán annyit akarnak elérni, hogy szabályos keretek között tartsák meg a részvényesek közgyűlését.
Korábban a kisrészvényesek amiatt emeltek szót, hogy nem kaptak vételi ajánlatot a részvényeikre a főtulajdonostól, holott 75 százalékos részesedésszerzés felett ezt törvény írja elő. A kistulajdonosok forgalmi értéken kérhetik a részvényeik megvásárlását a minősített többséggel rendelkező tulajdonostól. Dióslaki kérdésünkre azonban azt mondta, még mindig nem kaptak vételárajánlatot. Becslése szerint összesen 11–12 ezer részvény lehet a kisrészvényesek kezében, és a törvényes megoldás, azaz a forgalmi értéken történő felvásárlás 5–6 ezer forintos részvényenkénti piaci árral kalkulálva kijönne 60–70 millió forintból.
