Április végén egyik pillanatról a másikra elérhetetlenné vált az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által üzemeltetett cégbetekintő, az elektronikus ügyintézési portál online szolgáltatása, ahol eddig bárki ingyenesen hozzáférhetett a magyarországi gazdasági társaságok cégirataihoz.
Ez az a nyilvántartás, ami tartalmazza a cégbírósági bejegyzéseket megalapozó dokumentumokat, így a közgyűlési jegyzőkönyveket, a tulajdonosváltásról szóló döntéseket vagy éppen a fizetésképtelenség megállapítását. Az ingyenes online rendszer előnye volt, hogy az adatokat akár otthonról, a nap 24 órájában el lehetett érni, nem kellett elmenni az illetékes a cégbíróságra, és annak nyitva tartásához igazodni.
A cégiratok helyett most ez a szöveg fogad az oldalon:
Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy az Elektronikus Ügyintézési Portál E-cég betekintés szolgáltatását biztosító Országos Bírósági Hivatal (OBH) és Igazságügyi Minisztérium (IM) közötti együttműködési megállapodásban rögzített fenntartási időszak megszűnt, ezért az E-cég betekintő nem érhető el.
Az OBH lapunk megkeresésére azt közölte: „az IM igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára (Gyimesi Tamás Ferenc – a szerk.) 2023. december 11. napján kelt levelében az E-cégbetekintés alkalmazás további fenntartását nem tartotta indokoltnak”.
A posztot 2018 óta betöltő Gyimesi arra hivatkozott, hogy
a fenntartására vonatkozó üzemeltetési kötelezettség lejárt, és a gazdálkodó szervezetek cégiratainak bárki által, ingyenesen történő letölthetőségét nem írja elő sem hazai, sem nemzetközi jogszabály, irányelv vagy kötelezettség.
Mindez azért említésre méltó, mert a rendszert európai uniós forrásból, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében fejlesztették 2009 és 2011 között. A Cégbírósági és céginformációs rendszerek továbbfejlesztése és korszerűsítése elnevezésű projektre
Az OBH közlése szerint az „E-cégbetekintés” szolgáltatás fenntartására vonatkozó ötéves üzemeltetési kötelezettség 2016-ban járt le. Tehát hivatalosan már ekkor lekapcsolhatták volna a szolgáltatást, ami egyébként a koronavírus-járvány idején tett szert nagyobb népszerűségre, 2020 márciusától a rendszer az Elektronikus Ügyintézési Portálon közvetlenül is elérhetővé vált. Ezt megelőzően egy felhasználó 24 órán belül legfeljebb öt keresést indíthatott a felületen. A világjárvány miatti lezárásokra tekintettel e korlátot felemelték, egy felhasználó 24 órán belül már száz keresést indíthatott.
Ilyen előzmények után döntött úgy az Igazságügyi Minisztérium, hogy a rendszert – előzetes tájékoztatás nélkül – lekapcsolják. Megkerestük az ügyben a Tuzson Bence vezette tárcát is kérdéseinkkel, ám nem válaszoltak.
Ugyanakkor az OBH nem zárta ki, hogy a rendszert újraindíthatják. Úgy fogalmaztak: „A szolgáltatás megújításához szükséges feltételek meghatározása jelenleg folyamatban van az IM Céginformációs Szolgálat, a Microsec Zrt. és az OBH közötti egyeztetéseken, mely megbeszélések érintik a szolgáltatás fenntartásának költségeit, és azok viselésének módját is.”
Ingyenességről nincs szó
A Fővárosi Törvényszéktől tudakoltuk, hogyan férhetnek hozzá mostantól a cégiratokhoz a felhasználók. Sok jó hír nincs ezen a fronton: ingyenesen csak személyesen, a cégbíróságokon van mód iratbetekintésre, online lekérés létezik ugyan, de csak díjfizetés ellenében lehetséges, iratonként és kilobyte-onként is fizetni kell.
Az idevágó, a cégnyilvánosságról szóló 2006. évi V. törvény szerint teljeskörűen nyilvánosak a cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok. A cégjegyzék és a cégiratok nyilvánossága azt jelenti, hogy azokba a jogosultág, jogi érdek igazolása vagy valószínűsítése nélkül mindenki betekinthet, azokról feljegyzéseket készíthet, hiteles és nem hiteles másolatokat kérhet. Nem kell indokolni, hogy miért szükséges valamely cég adatainak vagy cégiratainak a megismerése.
A nyilvánosság kiterjed a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési (változás-bejegyzési) kérelemre, illetve az ahhoz csatolt iratokra is – részletezte a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya.
A cégnyilvánosság biztosítása mellett súlyos érveket sorol a törvény preambuluma, úgymint
- a vállalkozók alkotmányos jogai,
- a gazdasági forgalom biztonsága,
- a hitelezői érdekek vagy más közérdek védelme.
Nem szorul magyarázatra, hogy a biztonságos üzletmenethez, a szerződő partnerek ellenőrzésére (például van-e egyáltalán aláírási joga az illetőnek, nem áll-e felszámolás alatt az a társaság, amellyel éppen üzletet kötünk), vagy éppen sokmilliárdos közbeszerzésen induló cégek adatainak ellenőrzéséhez hiteles és könnyen elérhető céginformációkra van szükség.
A törvény szövege alapján teljeskörű nyilvánosságot kell biztosítani, tehát mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a cégnyilvántartás adatait. Nincs szó azonban arról, hogy ezt ingyenesen vagy díj ellenében kell nyújtani. És bár a cégeknek az adatszolgáltatásokat hosszú ideje elektronikusan kell benyújtaniuk, a cégtörvény nem ír elő olyat, hogy a nyilvános hozzáférést elektronikus úton kellene biztosítani. A szöveg szerint „közvetlenül” is lehet.
A cégnyilvánosságot a jogszabályok alapján
- a cégbíróság,
- az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálata,
- valamint a Cégközlöny biztosítja.
A cégbíróságokon ingyenes az iratbetekintés, de igazodni kell az ügyfélfogadás rendjéhez, a fővárosban például a honlapon megadott időszak naponta 11 óráig tart, illetve szerdán 15:30-ig lehetséges az iratbetekintés. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy csak az adott vármegyei cégadatok tekinthetők meg. Vagyis ha egy budapesti ügyfél egy debreceni akkumulátorgyárról akar informálódni, akkor a debreceni cégbíróságon keresgélhet. Ez akkor is így van, ha tudjuk, hogy a cégbíróságok össze vannak egymással kapcsolva, és néhány percen belül megérkeznek hozzájuk az adatok bármely cégtől, országos keresésre nincs mód, kivéve, ha – mondjuk – az akkugyár korábbi székhelye Budapesten volt.
A cégiratokhoz elektronikus úton az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálata (Cégszolgálat) révén lehet hozzáférni, ez azonban fizetős szolgáltatás. Szerződni kell a Cégszolgálattal, valamint a Microsec Zrt.-vel is, a cégadatokért, cégiratokért felszámított tarifákat az IM rendeletben határozta meg, a többi költségelem az ÁSZF-ekben található. Nettó 12 ezer forint havidíjról indul a számláló, a lekért dokumentumokért pedig iratonként és az adatmennyiségtől is függő díjat kell fizetni, amire rájön még a letöltés díja is. Ránézésre százezres nagyságrendű számla is kijöhet ebből, de ha sok és nagyméretű adatot kér a kuncsaft (hosszabb vagy bonyolultabb előéletű cégeknél erre jó esély van), akkor milliókra is duzzadhat a kiadás.
Ingyenes lehetőségként említik a Cégközlönyt, ami az igazságügyi tárca hivatalos lapja, nem hasonlítható azonban a cégbetekintőhöz, kódokkal kell vesződni, és a felhasználók tapasztalata szerint messze nem tartalmazza az összes cégiratot.
Először a Cégközlöny ment a levesbe
Fél éven belül ez már a második érvágás a cégvilágban tájékozódni akaró vállalkozásoknak, illetve a közhiteles információkat kereső felhasználóknak, például az oknyomozó újságíróknak. Tavaly október-novemberben szüntették meg a Cégközlöny hetente CD-n megjelenő változatát, korszerűtlenségre és az előfizetők kis számára hivatkozva. Hirtelen történt a váltás, annyira, hogy meg sem várták az előfizetések lejártát, az értesítést azzal küldték meg, hogy akinek csak az év végén jár le a szerződése, annak visszatérítik a pénzét.
Negyedévenként bruttó 52 807 forintért lehetett előfizetni, és ezért az összes friss cégbejegyzést (új cég alakulása, tulajdonosváltás vagy éppen felszámolási hirdetmény megjelenése) végigböngészhette bárki. A helyébe sokkal korszerűbb digitális szolgáltatás lépett, de sokszoros az ára is: havi 572,5 ezer forint plusz áfa, és ha valaki a cégek közvetlen közleményeinek lekérdezésére is igényt tart, akkor további 114 500 plusz áfát kell fizetnie. Az évi bruttó 200 ezer forintos szolgáltatás megszűnt, helyébe évi bruttó 10 millió forintnál is drágább digitális megoldást tud ajánlani az állami Közlönykiadó.
