848,8 millió euró, azaz mintegy 328,5 milliárd forint érkezett a kormány „nagybevásárló” cége, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. számlájára, amivel az állam megszerezheti a Budapest Airport Zrt. részvényeit. Pontosabban a repülőtér-üzemeltető anyavállalatának, az Airport Holding Tanácsadó Kft. 80 százalékának megvásárlásáról van szó – derül ki a Corvinust felügyelő nemzetgazdasági tárca alapítói határozatából, amelyet közvetlenül karácsony előtt írt alá Nagy Márton miniszter.
A változást január 19-én be is jegyzete a cégbíróság, bár abból, hogy mindössze 1000 forinttal, 18 007 704 000 forintra módosult a Corvinus alaptőkéje, nem látszik, hogy ez a lépés a valaha volt legnagyobb és – ahogy Nagy Márton emlegeti – legösszetettebb állami bevásárlási akciójához tartozik. Úgynevezett ázsiós tőkeemelést hajtottak végre, ami azt jelenti, hogy egy darab, névértéken mindössze 1000 forintos részvényt jegyez le az állam a Corvinusban, ez jelenik meg az alaptőkében, ám ennél sokkal több pénzt, 848,8 millió eurót bocsátanak a zrt. rendelkezésére. A névérték (1000 forint) és a kibocsátási érték (848,8 millió euró) különbözete megy a tőketartalékba, így gyarapítja a Corvinus saját vagyonát.
Az Orbán-kormány jó ideje vissza akarja vásárolni a repülőteret, amelyet 2005-ben rekordáron, 464,5 milliárd forintért privatizált 75 évre a Gyurcsány-kormány. A legutóbbi próbálkozás alkalmával, 2021-ben 4,44 milliárd eurós ajánlatig jutottak, de végül a költségvetés állapota miatt nem ütötték nyélbe az üzletet. Nem tettek le azonban a reptérszerzésről, a kormányfő tavaly Nagy Mártont bízta meg a tárgyalásokkal, és úgy fest,
Az eseménysor részletesebben:
- 2023. szeptember 5.: Magyarország hivatalos ajánlatot nyújtott be a Budapest Airport többségi tulajdonrészének megvásárlására, a Bloomberg 4 milliárd eurósra becsülte az ügyletet. A magyar állam 51 százalékos tulajdonrészt szerezne, a fennmaradó 49 százalékot egy másik repülőtér-üzemeltető szerezheti meg.
- Szeptember 14.: Kiderül, hogy a francia Vinci SA lesz a magyar állam befektetőtársa a reptér visszavásárlásban. A Telex arról cikkezett, hogy a külföldi partner kisebbségi tulajdonos lesz, de a tulajdoni arány fölötti finanszírozással szállna be.
- Október 2.: Nagy Márton egy konferencián azt mondta, a repülőtér megvásárlását csomagban finanszírozzák, mely költségvetési forrásokat, fejlesztési banki pénzeket, valamint nem stratégiai eszközök értékesítését tartalmazhatja.
- November 20.: Az Európai Bizottság engedélyezte, hogy a francia Vinci SA és a Corvinus Zrt. közös irányítást szerezzen az Airport Holding Tanácsadó Kft. felett.
- December 12.: Nagy Márton arról beszélt, hogy a Liszt Ferenc-repülőtér megvásárlása után a Katari Befektetési Hatóságot is bevonnák az ügyletbe, pénzügyi vagy stratégiai befektetőként.
- December 21.: Orbán Viktor a Budapest Airport megvásárlásáról nemzetközi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy befejezett ügy, csak a technikai részleteket kell lezárni.
- 2024. január 2.: A szerződéskötésre 2024 tavaszán kerülhet sor – közölte a Nagy Márton vezette minisztérium.
- Február 2.: Már februárban megszülethet a megállapodás a ferihegyi repülőtér visszavásárlásáról – nyilatkozta a gazdasági miniszter.
Arról, hogy pontosan mekkora részesedést ad át a magyar állam a közel-keleti befektetőnek, eddig nem volt szó, legfeljebb sejteni lehet abból, hogy a Budapest Airport három jelenlegi tulajdonosa – a német repülőtér-üzemeltető AviAlliance (55,44 százalék), a szingapúri befektetési alap tulajdonában álló Malton (23,33) és a Caisse de dépot et placement du Québec kanadai nyugdíjalap (21,23) – a saját pakettjét három részvénycsomagra darabolta. Ebből 51:29:20 százalékos tulajdonosi arány körvonalazódik, vagyis – ahogy induláskor beharangozták – a magyar állam birtokolná a többséget, és ha marad a Vinci SA 20 százalékos tulajdonrésze, akkor a katariak 29 százalékos csomagot kaphatnak az állami részből. Az sem kizárt persze, hogy nem egyszerű részvénycsomag-vásárlásról lesz szó, hanem a harmadik terminál beruházásával kapcsolják össze az üzletet.
A vételárról eddig nem nyilatkozott Nagy Márton, annyit tudni, hogy az ügylet nagysága meghaladja a Vodafone-bevásárlásét, amely összességében 660 milliárd forintot tett ki. Ha a Bloomberg által becsült 4 milliárd euróból indulunk ki, és abból, hogy a Budapest Airport egykori privatizációs vételára miatt durván 1,5 milliárd euró hitelt is át kell vállalni, akkor 2,5 milliárd euró körül lehet a teljes részvénycsomagért fizetendő ár. Ennek a 80 százaléka 2 milliárd euró, vagyis a faék egyszerűségű számolásból az jön ki, hogy (a jelenlegi árfolyamon) mintegy
(hacsak nem állapodtak meg arról, hogy a Vinci SA a tulajdoni arányánál többet fizet).
Ami a forrásokat illeti, a Corvinusnál bőven áramlanak a milliárdok: az állam tavaly háromszor is megtolta a befektetési társaságot a cikk elején említetthez hasonló ázsiós tőkeemelésekkel. Az alaptőkében mindössze háromszor 1000 forint látszik, valójában azonban 2023. január óta közel 700 milliárd forint érkezett a cégbe állami tőkeemelés formájában. Ezek közül azonban csak a 848,8 millió eurós injekciónál jelezték, hogy a repülőtér megszerzése érdekében történik.
A konkrét forrásokról karácsony előtt Nagy Márton tárcája azt közölte, hogy a Corvinus Zrt. sikeres vagyonértékesítéseket hajtott végre a Budapest Airport visszavásárlása érdekében, összesen több mint 700 millió euróért, azaz csaknem 270 milliárd forintért értékesített vagyonelemeket.
- Eladta az Erste Bank Hungary Zrt.-ben lévő 15 százalékos
- és a Yettel Magyarországban lévő 25 százalékos tulajdonrészét,
- valamint a Vienna Insurance Group (VIG) biztosítócsoport magyarországi társaságaiban lévő részesedését 45 százalékról 10 százalékosra csökkentette.
- Azt is közölték, hogy a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben lévő 66,9 százalékos állami tulajdonrészt is értékesítik.
Azt viszont cáfolták, hogy az állami energiaóriás, az MVM nyereségéből elvont 309 milliárd forint osztalékelőleg is a ferihegyi bevásárlásra kellett volna.
A Nagy testvérek bizalmasa végzi a jogi munkát
Érdekes szála a történetnek, hogy a Nagy Márton felügyelte Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. a reptérvásárlást érintően a PK és Társai Ügyvédi Társulást hatalmazta meg a cégügyek teljes körű jogi képviseletének ellátásával. Ennek a csoportosulásnak a vezetője a névadó PK (Pete és Kiss) Ügyvédi Iroda, amelynek vezetőjéről és többségi tulajdonosáról megírtuk, hogy szorosan kötődik a nemzetgazdasági miniszterhez és testvéréhez.
Pete Judit az az ügyvéd, aki átvette Nagy Márton testvérének ügyvédi irodáját. Nagy Szilárd éppen öccse miniszteri kinevezése napján szállt ki a Nagy és Kiss Ügyvédi Irodából, amelynek 99 százalékos tulajdonrészét Pete vette át, az ügylet eredményeként az iroda új néven működik tovább. Az adásvétel fontos körülménye volt, hogy a korábban kötött, nem ritkán százmilliós értékű állami szerződéseket is ez az ügyvédi társaság viszi tovább. Nagy Márton pedig a hivatalba lépése utáni első intézkedései között Pete Juditot delegálta a Közbeszerzési Tanács tagjának.
Az ügyvédnő és a miniszter testvére közt fennálló szoros kapcsolatot nem csupán az támasztja alá, hogy irodáik székhelye egyaránt a Szabadság téri Bankcenter hatodik emeletén van, hanem az is, hogy szeptemberben lefotóztuk, amint Pete Judit egyik reggel 7 óra előtt egy Porschéval távozott abból a II. kerületi ingatlanból, ami a cégnyilvántartás szerint Nagy Szilárd lakcíme.
A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. honlapján elérhető szerződések szerint a Pete és Kiss Ügyvédi Irodával többször is szerződött a Nagy Márton alá tartozó állami szervezet. A legutóbbi – jelenleg is hatályos – határozatlan időre kötött szerződés szerint évente 50 millió forintot fizetnek Pete irodájának. Továbbá kötöttek egy négy évre szóló megállapodást Pete Judit egy másik cégével is: a BPP Best Practice Procurement Zrt.-vel közbeszerzési tanácsadásra szerződtek tavaly áprilisban. A társaság – bár a nyilvántartás nem teljesen egyértelmű – feltehetően havi egymillió forintos keretösszeg erejéig ad tanácsokat a Corvinusnak.
Egyébként nem a Corvinus az egyetlen Nagy Márton felügyelete alatt működő állami társaság, amely szerződött a Pete és Kiss Ügyvédi Irodával. Azután, hogy az ügyvédnő átvette a miniszter testvérétől az irodát, mások mellett több mint 362 millió forint értékben kötött szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel és 262 millió forintért szerződött vele az Eximbank is.
