Gazdaság

KSH: 7,9 százalék a novemberi infláció, de van, ami 50 százalékkal drágult

Kummer János / 24.hu
Kummer János / 24.hu

2023. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Októberben már hajszállal 10 százalék alatt volt a statisztikai hivatal jelentése szerint az infláció. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter értékelése alapján a 2 százalékos csökkenés újabb győzelem az infláció felett.

Októberhez viszonyítva átlagosan nem változtak az árak, azonban a járműüzemanyagok 3,6 százalékkal olcsóbbak lettek – írja a KSH legfrissebb közleményében. Az átlagon belül továbbra is vannak azonban durva drágulások.

Változások 12 hónap alatt, 2022. novemberhez viszonyítva

Az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább

  • a cukor (49,7%),
  • a csokoládé és kakaóé (19,1%),
  • az alkoholmentes üdítőitalok (17,9%), valamint
  • a büféáruk (17,0%) drágultak.

A termékcsoporton belül a tojás ára 24,4, a liszté 15,8, a sajté 10,4, a vaj és vajkrémé 9,9, a száraztésztáé 7,4 százalékkal csökkent. A KSH jelentése szerint a háztartási energia 18,1 százalékkal lett olcsóbb, ezen belül a vezetékes gázért 36,2, az elektromos energiáért 3,5 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,8, a palackos gázért 1,9 százalékkal többet kellett fizetni.

Inflációs kétségek

A KSH rezsiinflációs számítását számos közgazdász megkérdőjelezi egyébként, és az Eurostat is vizsgálja. A statisztikai hivatal szerdai közleményében határozottan visszautasította a vádakat, kiemelve, hogy az inflációs adatokkal kapcsolatos számításai „teljes mértékben összhangban vannak az európai statisztikai iránymutatásokkal”. Ugyanakkor a magyar statisztikai hivatal energiainflációt érintő számítási módszertana, a Portfolio csütörtök reggeli cikke szerint már a külföldi piaci szereplőknek is szemet szúrt.

  • A járműüzemanyagok ára 25,4 százalékkal nőtt.
  • A szolgáltatások 12,6 százalékkal drágultak,

ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 20,7, az üdülési szolgáltatás 15,8, a sport- és múzeumi belépők 14,1, a járműjavítás és -karbantartás 13,8 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.

A szeszes italok, dohányáruk ára 10,6, ezen belül a szeszes italoké 12,1 százalékkal nőtt. Az állateledelek ára 24,3, a mosó- és tisztítószereké 15,2, a testápolási cikkeké 7,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 3,3 százalékkal magasabb lett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,5 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútorok ára 9,4, a fűtő- és főzőberendezéseké 4,3, a szobabútoroké 3,7, az új személygépkocsiké 3,3 százalékkal nőtt.

1 hónap alatt, 2023. októberhez viszonyítva nincs változás átlagban

A változatlan átlagon belül októberről novemberre az élelmiszerek átlagosan 0,5 százalékkal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) árának 6,6 százalékos emelkedése következtében. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan nem változott. A baromfihús 2,0, az étolaj 1,9, a vaj és vajkrém 1,6, a cukor 0,8 százalékkal kevesebbe került. A járműüzemanyagok ára 3,6 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkek 1,2 százalékkal drágultak. A háztartási energiáért 1,2, ezen belül a vezetékes gázért 2,5, a tűzifáért 0,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Elemzői vélemény

Az infláció továbbra is a várakozásunknak (8,0 százalék) megfelelő csökkenő pályán mozog, ami támogatja a forintot és a kötvényeket – kommentálta a friss statisztikát az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, Kiss Péter. A gyors ereszkedés után azonban úgy véli, a landolás jóval elnyújtottabb lehet.

A novemberben tovább folytatódó inflációmérséklődést szerinte főként a bázishatások és a továbbra is gyenge lakossági kereslet okozta. A Covid-válság előtti tipikus szezonalitás szerint az év utolsó negyedévében meglódulnak az árak Magyarországon, ám ez a hatás most gyengének tűnik, ami arra utal, hogy a vásárlók visszafogott kereslete miatt a kereskedők árazási ereje gyenge maradt.

A szakértő hozzátette, az ex-post reálhozamok emelkedése tovább növelhetik a hazai deviza és kötvények vonzerejét a külföldi befektetők szemében. Összességében ezek a folyamatok továbbra is támogatják a kamatcsökkentési ciklus folytatását és az állampapírhozamok csökkenését a tipikusan alacsony likviditású év végi időszakban. Nem szabad azonban elfelejteni szerinte, hogy a bázishatások kifutása után jóval nehezebb dolga lesz a jegybanknak. Cégük várakozásai szerint az infláció jövőre nem fog ilyen gyors ütemben csökkenni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik