A Népszava azt írja, több közgazdász is kételkedik abban, hogy októberben valóban 10 százalék alá csökkent volna az infláció. Pontosabban kizárólag a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – vitatott – módszertanának tudják be, hogy a mutató 9,9 százalékra csökkent.
Ha a KSH a korábbi években használt módszertan alapján számította volna ki az energiaárak változását, akkor Ezt a lap szerint elsőként Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, a Párbeszéd országgyűlési képviselője vezette le egy cikkében. Mint írják, hasonló megállapításra jutott Katona Tamás statisztikus is, aki korábban szintén volt a KSH elnöke. Számítása szerint 11 százalékon ragadt volna az infláció októberben, ha KSH az energiaárakat változatlan súllyal és módon vette volna figyelembe a fogyasztásban.
A gondot még mindig rezsicsökkentés csökkentése okozza. Hivatkoznak Mellár Tamás a Hirklikk.hu-n megjelent cikkére, amelyben levezette, hogy októberben a KSH számítása szerint a energiaárak 16,1 százalékkal csökkentek, miközben a lakosság egy fillérrel sem fizetett kevesebbet az energiahordozókért.
Katona Tamás a lapnak elmondta, a KSH tavaly választott módszertana szerint a gáz és az áram adott hónapra jutó árát annak megfelelően határozzák meg, hogy a lakosság milyen arányban fogyasztott az olcsóbb és a drágább termékből. Azaz a lakossági fogyasztás csökkenését árcsökkenésként veszik figyelembe. A KSH közlése szerint a vezetékes gáz ára a múlt év októberéhez képest 33,5 százalékkal, míg az áramé 3,4 százalékkal csökkent. És mivel a gáz súlya a fogyasztásban 3 százalék, az elektromos energiáé 2,5 százalék, ezért Katona Tamás szerint.
Róna Péter közgazdász szerint is a régi módszertannal számolva. Megemlítette, a KSH elmúlt években hozott módszertani döntései felkeltették az Eurostat figyelmét is, és tudomása szerint megvizsgálják a kérdést.
Lapunknak a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa, Petschnig Mária Zita mondta el nem régiben, mit gondol az energiaár-statisztikáról. A hivatalos magyarázat szerint nőtt az energiamegtakarítás, így az előző hónaphoz képest csökkent az ár, mert egyre többen kerültek a kedvezményes tarifaszint alá. Ám ez szerinte nem árindex, hanem súlyindex, mennyiségi, nem pedig árváltozás. Neki is az a véleménye, hogy ez
