„A Vasas Szakszervezeti Szövetség területén számos idei bérmegállapodásunkat úgy zártuk le, hogy július táján megnézzük, mennyire voltak elégségesek a korábbi bérfejlesztések. Ennek megfelelően folyamatosan tárgyalunk évközi kompenzációkról” – mondta megkeresésünkre a szakszervezet alelnöke. László Zoltán hozzátette, van ahol már le is zárták a tárgyalásokat, és sikerült kiegészítő bérfejlesztésről megállapodni.
A béremelés mozgatórugója máskor általában az, hogy a cégek megtartsák, motiválják a munkaerőt, és jobbára költségként tekintenek a bérre. A csak lassan mérséklődő infláció és a bérek vásárlóértékének csökkenése viszont most olyan helyzetbe hozta a munkavállalók jelentős részét, hogy a bértárgyalás nem arról szól, a munkáltatók hogyan őrizzék meg, illetve javítsák a versenyképességüket a bérezés terén, hanem inkább szociális kérdés.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a reálkeresetek 2022 szeptembere óta mínuszban voltak az infláció miatt, leginkább 2023 februárjában, amikor a nettó reálkereset –19,6 százalékon állt 2022 szeptemberéhez képest.
A munkáltatók érzik, hogy tenniük kell valamit, mert kiürült dolgozóik pénztárcája, ami komoly, akár a munkavégzést is veszélyeztető kihívásokat okozhat. Ilyen lehet például, hogy aki tömegközlekedéssel nem, csak autóval tud bejutni a munkahelyére, az nem képes kifizetni az üzemanyagköltséget, így ellehetetlenülhet a bejárása – a szakszervezethez már érkeztek ilyen panaszok.
Adódik a kérdés, nem megy-e a jövő évi minimálbér-emelés rovására, ha az utolsó negyedévben lesz valamekkora emelés. László Zoltán szerint nem kizárható ilyen hatás, de
mindenképpen kell valamit lépni még ebben az évben, mert katasztrofális helyzetben van rengeteg dolgozó ember.
Szerinte az államnak is be kellene szállnia a béremelés előteremtésébe, „aki ezt nem érti, az inkább ne kormányozzon”. Akár adó-, akár járulékkedvezmény formájában, de segítséget kell adni a minimálbér-emeléshez, hogy az ne kerüljön pénzbe a kkv-knak, máskülönben a szektor jó része belerogyhat. És ha így lesz, százezrek munkahelye szűnhet meg – folytatta.
Lehet, hogy egy újabb idei minimálbér-emelést be akarnak majd számítani a januári emelésnél, de az majd egy következő tárgyalás lesz, ahol szintén keményen kell fellépni – tette hozzá.
Ha nincs a dolgozó embereknél pénz, ha nem tudnak költeni, akkor rövid úton bajban lesz a kiskereskedelem, a helyi ipar, a szolgáltatások, a kkv-k működése. Ha nincsenek rendben a bérek, akkor a gazdaság szinte minden szegmense szenved. Most pedig egyértelműen látszik, hogy elfogyott az emberek pénze, romlott a fizetések értéke, ugyanis a munkáltatók nem tudtak vagy nem akartak lépést tartani az inflációval. Miközben számos munkáltató rekord nyereséget termelt tavaly, és jól indult az idei éve is – igaz, a jó profitú, illetve nagyobb cégek jellemzően nem minimálbéren foglalkoztatnak.
László Zoltán hozzátette, a versenyszférában zajlanak a bértárgyalások, és nem is feltétlenül az infláció oldaláról közelítenek, hanem azt becsülik meg, hány forinttal emelkedhetett a bevásárlás havi költsége, és ebből kiindulva adnak bruttó 25–28 ezer forintos béremeléseket az alacsonyabb keresetűeknek, már augusztustól, szeptembertől.
Összevont minimálbér?
Az európai minimálbér elvéhez igazodva a munkavállalók javasolták a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), hogy legyen Magyarországon is egységes minimálbér – mondta lapunknak László Zoltán. Az EU-ban egyébként van, ahol ágazati minimálbérek vannak, máshol régiósak, de
Mint arról az Economx.hu is beszámolt, úgy képzelnék el az összevonást, hogy a jelenlegi bérminimum (bruttó 296 400, nettó 197 ezer forint) szintjéhez emelnék fel a minimálbért (bruttó 232 ezer, nettó 154 ezer forint), illetve annál kicsit feljebb (bruttó 312 ezer, nettó 207 500 forintra), hogy a bérminimumosok is kapjanak emelést. Ez a minimálbérnél 34, a bérminimumnál 5 százalékos emelést jelentene a mostani szinthez képest. (A cikk szerint 250–300 ezer minimálbéres, és mintegy 800 ezer bérminimumos lehet.)
László Zoltán nem tudja, mennyire reális ez az elképzelés, de abban biztos, hogy a jelenleg legnagyobb hiányt elszenvedő szűkebb rétegnek, a minimálbéreseknek mindenképpen kellene egy nagyobb emelés, a népesebb bérminimumos rétegnek pedig egy valamivel kisebb. És, mint említette, a minimálbéreseket foglalkoztatóknál állami segítség kell az emeléshez.
Ha a bérek nem emelkednek, akkor az infláció mérséklődésétől a kispénzű dolgozóknak, akik mára komoly bajban vannak, nem lesz jobb, nem fognak tudni a megélhetésükhöz elégséges mennyiséget vásárolni a fizetésükből – jelentette ki. Ilyen helyzetben egy felelős államnak be kell avatkoznia, úgy, hogy ne tegyen tönkre senkit, se a kis fizetésű dolgozókat, se azokat a foglalkoztatókat, akik képtelenek több bért fizetni. Szerinte a munkáltatók és a munkavállalók kompromisszumkészek – fontos lenne, hogy a kormány is az legyen.
A szakszervezetek szerint egyébként a nagyobb minimálbér-emelés kapcsán fellépő bértorlódást is ki lehetne védeni – egy bizonyos nettó bérszintig jövedelemadó-kedvezményt kellene adnia az államnak. Ezzel biztosítva lenne a munkavállalóknál a nettó növekedése, egyben valamelyest tehermentesítenék a munkáltatókat is.
