Ursula von der Leyen szerdán az unió állapotát értékelő strasbourgi beszédében bejelentette, hogy szubvencióellenes vizsgálatot indít a kínai elektromos járműgyártók ellen. A vizsgálat elindítását Franciaország hetek óta követelte, brüsszeli pletykák szerint pedig ez az ára annak, hogy Emmanuel Macron támogassa Von der Leyen újraválasztását a bizottság élén – tudta meg a portál uniós forrásoktól.
Ugyanakkor Németországban is egyre erősebb a nyomás a német gyártókon, hogy ejtsék kínai partnereiket, a kormány pedig agresszívan védje meg az uniós piacot a kínai termékektől.
A bejelentés üzenet Kínának és az EU-n belüli gazdasági partnereinek, szövetségeseinek arról, hogy az európai unió már nem hagyja tovább saját gazdasági érdekeinek megsértését, belföldi gyártóinak veszélyeztetését az államszövetség belső piacán.
A szubvencióellenes vizsgálat során eleinte csak a kínai e-autók behozatalánál nézik meg az árakat, a gyártók állami támogatásait, valamint azt, hogy mely uniós országokat ér a kínai támogatások miatt jelentős kár. Viszont a Portfoliónak nyilatkozók szerint átfogó lesz.
amelyekről úgy vélik, hogy az állami támogatások miatt tisztességtelen előnyben részesülnek.
Magyarországnak nagyon fájhat
A portál bizottsági forrásai jelezték, hogy a vizsgálat a járműgyártásban részt vevő beszállítókra is kiterjeszthető, sőt várhatóan eleve célba veszi majd az alkatrészgyártókat is, mivel a kínai állami támogatások hatása ott is érződik, tehát aggódhat az akkumulátoripari nagyhatalmi álmokat dédelgető Magyarország is.
A probléma lényege az, hogy amíg az európai autógyártók szinte semmilyen állami támogatáshoz nem juthatnak a szigorú uniós szabályok miatt, addig a kínai szereplők kutatás-fejlesztésre, gyárbővítésre is szinte korlátlan pénzcsapokhoz férnek hozzá, de Peking gyakran hatalmas központi megrendelésekkel javítja a financiális helyzetüket. A vizsgálat által lefedett három területről pedig már most tudható, hogy vannak olyan kínai szereplők Magyarországon – például a CATL és a szintén Debrecenben bővítő Semcorp –, melyek hazájukban jelentős támogatásokhoz jutottak.
Ahogy pedig azt most több az ügyre rálátó személy megerősítette a helyszínen: ahogy a magyar kormánytól kapott 800 millió eurós támogatást eleve vizsgálta a bizottság, már a mostani bejelentés előtt egy másik eljárás megindítását is tervezték a júliustól hatályos uniós Foreign Subsidies Regulation értelmében a CATL kínai állami feltőkésítése miatt.
Az, hogy a kínai autógyártók és beszállítók azért tudják csökkenteni az áraikat, mert állami támogatással fedezik a veszteségüket vagy finanszírozzák a bővítéseiket, olyan előnyt jelent az európai piacon is, amely még Európában is kivéreztetheti az iparági szereplőket.
A másik trükk, amit vizsgálhat a bizottság, és az Orbán-kormány gazdasági elképzeléseit is felülírhatja, hogy a kínai szereplők úgy próbálják meg lefaragni a vámköltségeiket, hogy az akkumulátor és egyéb alkatrészgyáraikat az EU-n belülre telepítik.
Leegyszerűsítve,
