Az éves szaldóelszámolás megszüntetésének hírét nagy felzúdulás kíséri, Lantos Csaba videós bejelentkezése óta dőlnek a szerkesztőségünkbe a kormány kiszámíthatatlan szabályozását ekéző, a családok által beruházott milliók megtérülését reklamáló levelek. Az Energiaügyi Minisztérium (EM) tegnap annyit reagált a kiserőmű-tulajdonosok felháborodására, hogy mindenkinek megtérül a beruházása, támogatják majd a családokat a napelemes rendszerek megtérülő telepítésében, és a közlemény azt is tudatta:
Brüsszel várja el a napelemes bruttó elszámolás bevezetését.
A bruttó elszámolást az újonnan belépők számára nem vitatta senki, a felháborodás nem is ennek szól. Évek óta ismert volt, hogy a 2024. január 1-je után a hálózatra csatlakozók számára nem lesz már éves elszámolási lehetőség, a bruttó elszámolásban a napelemes termelő a hálózatból vásárolt és az általa megtermelt, azonnal el nem fogyasztott energia egységárát külön-külön határozzák meg. Az idevágó uniós irányelv – amelyre hivatkozik a tárca – 2019-es, négy év volt a felkészülésre, beleértve a tarifarendszer kalkulálását. Hogy milyen eladási és vételárak lesznek, azt még nem tudni, a minisztérium közlése szerint most folyik a finomhangolás.
Más a helyzet a már hálózatra kapcsolódott napelem-tulajdonosokkal, számukra az egyelőre videón bejelentett havi elszámolás alapvetően fordítja fel a beruházás megtérülését. Úgy számoltak, amikor döntöttek a beruházásról, hogy egy évben egyszer összevezetik a felhasznált és a megtermelt árammennyiséget: ha többlet van, fizet az áramszolgáltató, ha a háztartás fogyasztott többet, akkor befizeti a különbözetet, ehhez méretezték az invesztíciót. A termelés lefutása a napsütéses órák számát követve május és szeptember között magas, a téli hónapokban csekély, a havi szaldó így azt jelenti, hogy a fűtési szezonban jellemzően venni kell az áramot, elbúcsúzhat a tulaj a nullás áramszámlától, dobhatja ki például a hőszivattyúra optimalizált megtérülési számításait.
Az EM közleménye ugyanakkor az éves szaldó megszüntetéséről nem ír konkrétumot, a szövegben általánosságban „elkerülhetetlen változások jövő évi életbe lépése” szerepel, valamint az, hogy „a 2024. január elsejétől hatályos uniós rendelkezésekhez igazodó hazai szabályozás fő elemei a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tavalyi döntései nyomán már eddig is ismertek voltak”. Ezzel alighanem az energiahivatalnak az amúgy a rendszerhasználati díjakra vonatkozó tavaly novemberi rendeletére utaltak, ám ez a szakértők számára sem volt egyértelmű. A havi szaldó hírére most Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke úgy nyilatkozott, hogy a bejelentés váratlanul érte az iparágat. Bár tavaly egy rendeletmódosítás utalt valami hasonlóra, de gyakorlati szemmel az pontosan nem volt értelmezhető. Sok fogyasztó, különösen azok, akik tavaly októberben kérelmezték a csatlakozást, most úgy érzik, megtévesztették őket ezzel a hirtelen változással – reagált a szakember.
Úgy látszik, valóban nem lehettek annyira egyértelműek a döntések, legalábbis arra az októberi kormányzati bejelentésre, miszerint a 2022. október 31-ig hálózatra csatlakozási igényt bejelentők számára marad az éves szaldóelszámolás, a lakosság rohammal válaszolt. A napelemek elterjedését látványos eredménnyel ösztönözte a kormány, a közlemény is rekordokról számol be: az ipari és lakossági napenergiás kapacitások minden várakozást meghaladó ütemben bővültek Magyarországon. A tavalyi rekordévben mintegy 1100 megawatt új teljesítmény épült ki, az idén már az első nyolc hónapban ennél több kapacitás csatlakozott a hálózatra. A minisztérium gondolatmenetéből az rajzolódik ki, hogy bár az emberek tisztában voltak azzal, hogy rájuk az éves elszámolás helyett a számukra jóval kedvezőtlenebb havi szaldó vonatkozik majd, mégis egyre vehemensebben igyekeztek beruházni.
Ebben nem sok logika volna, és a szerkesztőségünkbe érkezett levelek, az ezerszámra írt kommentek sem erről tanúskodnak.
A korábbi kormányzati kommunikáció ugyanis egyértelműnek tűnt ebben a kérdésben, és abból az derült ki, hogy az új uniós szabályozás nem követeli meg a hálózatra korábban csatlakozott napelemesek éves szaldóelszámolásának megszüntetését. Az energetikáért korábban felelős, Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium máig fellelhető hivatalos közleménye szerint
az uniós szabályozással összhangban 2024. január 1-jétől nem lehet szaldóelszámolásra jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni. A 2023 végéig megkötött hálózathasználati szerződéssel rendelkező, vissza nem térítendő támogatásban nem részesülő háztartási méretű napelemes rendszerek esetén a jelenleg hatályos elszámolási szabályok (szaldóelszámolás) változatlanok maradnak.
A már említett, új EU-irányelvek ismeretében tehát azt közölte a Palkovics-féle tárca, hogy kizárólag a 2024 után belépők számára változik az elszámolás, ám azok számára, akik ezt megelőzően kapcsolódtak a hálózatra, és teljes egészében önerőből telepítették a rendszerüket, nem lesz változás.
„Brüsszel nem követeli meg, hogy a 2024 előtt megvalósult beruházások éves szaldóelszámolását megszüntessék, az EU-irányelvek nem írnak elő semmit a meglévő éves szaldóelszámolásokkal kapcsolatban. Napelemügyben annyit írnak elő, hogy jövő januártól az új belépők számára bruttó elszámolással történhet a hálózatra kapcsolódás” – válaszolta kérdésünkre Szolnoki Ádám.
Az Új Nemzeti Energiastratégia kiemelt célként jelölte meg a háztartások saját energiafogyasztásának részleges vagy teljes kiváltására termelő napelemes rendszerek telepítését. Szűk három éve még úgy fogalmaztak, hogy „a dokumentumban rögzített ambiciózus törekvés, hogy a következő évtized elejére legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kilowatt teljesítményű, háztetőre szerelt napelemmel”. Azóta annyi változott, hogy a házi feladat teljesült, 2030 helyett már idén túl voltunk a 200 ezer telepítésen, az EU-nak felmutatandó tervteljesítéshez nincs szükség újabb háztartási kiserőművekre.
Kétségtelen, hogy az energiahivatal részéről tavaly érkeztek jelzések, hogy célszerű lenne átalakítani az elszámolási rendszert, a havi elszámolás gondolata is felvetődött, de nem az uniós irányelvek, hanem a hálózat túlterhelése miatt. A kormány vagy az EM részéről ugyanakkor nem érkezett olyan bejelentés, ami az éves szaldóelszámolást Palkovicsék közléséhez képest felülírta volna.
Tavaly december közepén, mikor ismét felhabzott a kérdés a 2024 előtti beruházások éves szaldóelszámolása ügyében, kérdéssort juttattunk el a minisztérium sajtóosztályának. A többi között azt firtattuk, hogy:
- mikortól szűnik meg az éves szaldóelszámolás, pontosan mikortól nem köthető ilyen tartalmú szerződés? A helyreállítási tervben is szereplő 2024. január 1. dátumtól vagy más a céldátum? llletve lesznek-e kivételek?
- A korábban telepített, tehát az éves szaldóelszámolás eltörlése előtt üzembe állított kiserőműveknél meddig alkalmazzák az éves szaldóelszámolást?
- Milyen kondíciókra számíthatnak azok, akik 2022. október 31-ig leadták a háztartási napelemrendszer telepítési/hálózatra csatlakozási igényüket az áramszolgáltatónál? Áll még a kormányzati ígéret, miszerint az október végéig beadott igénylőkre az éves szaldóelszámolás vonatkozik? Meddig számíthatnak erre az elszámolásra? 2024. január 1-jéig? 10 évig? Semeddig?
- Elképzelhető, hogy a lakossági beruházásokat a jövőben nem fogják ösztönözni, inkább a kereskedelmi célú naperőművek létesítését szorgalmazzák, a lakosság pedig saját termelés helyett inkább a hálózatról vételezzen áramot? Ez mennyivel lenne gazdaságosabb?
Bő nyolc hónapja elküldött kérdéseinkre azonban hiába vártuk a válaszokat, az Energiaügyi Minisztérium nem élt a lehetőséggel, nem tisztázta a napelemesek elszámolását érintő változásokra vonatkozó kérdéseket. Ilyen tekintetben az előd, a Palkovics László vezette tárca sem volt készségesebb: az új EU-szabályozás kapcsán, ugyanezen témakörben 2020 októberében elküldött kérdéssorunk is megválaszolatlan maradt.
