Vizsgálni kell a nyugdíjkorhatár további emelését is a nyugdíjba vonulók számának emelkedése miatt – az ATV szerint ez szerepel abban a reformjavaslatban, amit a kormány az Európai Unió felé beterjesztett. A nyugdíjreform várhatóan 2025-ben lépne életbe, de az ezt megalapozó nemzetközi tanulmányt már az idei év végéig elkészítenék. A Nyugdíjas Parlament és az MSZP szerint is téves út a nyugdíjkorhatár emelése.
A kormány reformjavaslata előzetesen leszögezi, hogy az intézkedések tervezésénél vizsgálni kell a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét is, hiszen a 2030-as évek közepén a GDP-arányos kiadások – a nyugdíjba vonuló sok „Ratkó-unoka” és a javuló élettartam-kilátások miatt – várhatóan emelkednek.
A Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály szerint ez rossz irány.
Ez nagyon-nagyon téves, hiszen ha belegondolunk, ma az egészségben eltöltött idő a férfiak esetében 61,5, a nők esetében pedig 62,8 év. Tehát, amire a mai nyugdíjkorhatár alatt eléri az ember ezt a nyugdíjkorhatárt, már krónikus betegségekkel, rendkívül sok örökölt vagy munkahelyi panasszal küzdenek.
Az MSZP szakpolitikusa, Kórozs Lajos szerint sokkal inkább azzal kéne foglalkozni a kormánynak, ami valóban előrébb vinné a gazdaságot: a hatékonyság növelésével a magasabb hozzáadott értékű munkák Magyarországon való meghonosításával, a képzettség emelésével, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel.
A kormány által az uniónak megígért reform első lépéseként 2023 év végéig készít egy nemzetközi tanulmányt, amely megalapozhatja a 2025-ben várható, a nyugdíjrendszert módosító jogszabály előkészítését.
