Ősszel újabb lépést tenne a külföldi építőanyag-gyártók hazai piacról való kiszorítása érdekében a kormány, miután két éve bevezette, majd idén kiterjesztette a bányajáradékot, májusban elővásárlási joggal ruházta fel az államot egyes építőanyagokra, majd júliusban szén-dioxid kvóta adóval sarcolt meg számos, idehaza jelentős szereplőnek számító külföldi céget – írja vasárnapi cikkében a G7.
Mint írják, már előkészítési fázisban vannak, és őszre készülhetnek el azok a részletszabályok, amelyek alapján az államnak már nemcsak az építőanyagokra, hanem az azokat gyártó vállalatokra is A jogalkotási munkaterv szerint a szabályozást előkészítő Építési és Közlekedési Minisztérium októberben kezdheti meg a szabályozás egyeztetését, de a parlament elé idén még várhatóan még nem kerül kész törvénytervezet. A gazdasági portál szerint ugyan a dokumentumokban nem jelenik meg, ám a kormány egyáltalán nem rejti véka alá, hogy
Felidézik, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter július elején az Mfor.hu kérdésére elárulta: „vagy cégek direkt pénzügyi támogatásában vagy egyes jelentős külföldi szereplők felvásárlásának támogatásában gondolkodnak.”
A magyar kormány szándékaira a német sajtó is felfigyelt, több cikk is foglalkozott az elmúlt időszakban a kiszorítósdival. Áprilisban a Der Spiegel hosszú cikkben írt arról, hogy habár Orbán Viktor és kormányai mindig nagyon előzékenyek voltak a német cégekkel, ez a korszak lezárult. A cikkben idézi Gunther Krichbaum kereszténydemokrata politikust, aki szerint az Orbán-kormány maffiamódszerekkel igyekszik elérni a céljait. Először olyan intézkedéseket hoznak, amelyek megnehezítik és veszteségessé teszik a megcélzott cégek működését, majd megjelennek a kormányhoz közeli üzletemberek nehezen visszautasítható ajánlatokkal.
A cikk erre egy konkrét példát is hoz. Eszerint a váci és beremendi cementgyárakat üzemeltető Duna-Dráva Cement Kft. két német tulajdonosa, a Heidelberg Materials és a Schwenk Zement tulajdonosai tavaly egy „gyorsan bővülő cégcsoport” meg nem nevezett tulajdonosától kaptak levelet, melyben ajánlatot tett a leányvállalat felvásárlására, majd az együttműködésüket előre is megköszönve felajánlotta a személyes tárgyalások megkezdését. A Heidelberg egyik vezetője a lapnak azt mondta, egyértelmű, hogy a kormány azt szeretné, hogy adják el a céget.
A G7 szerint nehéz harc vár az érintett cégekre, ezt jelzik azok az intézkedések is, amiket eddig a kormány a pálya meredekebbé tétele céljából eddig meghozott:
- 2021 júliusa óta a kormány által meghatározott árnál drágábban értékesítő, 3 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező, főleg homok, kavics és cementgyártó vállalatoknak az e feletti bevétel 90 százalékát kiegészítő bányajáradék formájában le kell adózniuk;
- 2023. február közepe óta ez a különadó a tégla-, kerámia- és csempegyártókra is vonatkozik;
- májusban az állam a korábban bevezetett exportkorlátozást állami elővásárlási joggal egészítette ki 15 termék esetében, ami azt jelenti, hogy az exportra szánt terméket az állam az általa meghatározott áron átveheti, és az érintett cég a többletpénzt csak bírósági úton hajthatja be;
- júliusban pedig az év elejéig visszamenőlegesen szén-dioxid kvóta adót vezetett be a legnagyobb hazai szennyezőkre vonatkozóan, amelyet számos építőanyaggyártónak is meg kell fizetnie.
