Kaotikus a helyzet, a polgármesterek sem tudják, melyik településen mi lesz a postával

A Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere, Szabó Gellért nem tud arról, hogy a Magyar Posta küldött-e levelet a postahivatallal rendelkező összes 1500 fő alatti településnek azzal, hogy májustól bezárnák a postájukat, ha az önkormányzat nem veszi át az üzemeltetést. A Magyar Faluszövetség napokban tartott közgyűlésén azonban a polgármesterek beszámoltak hasonló levelekről. A hallottak alapján Szabó Gellért úgy látja, jelenleg a teljes kiszámíthatatlanság a jellemző,nemcsak a polgármesterek, de a postai középvezetők és dolgozók is bizonytalanok, nem tudják, mi lesz a postákkal. Tervezhetetlen, kaotikus a helyzet, mert nem tudni, a posta vezetése mikor miről döntött, későn értesülnek az érintettek, nem ismertek a határidők, nem tudni, melyik postát miért zárják be (tudomása szerint nincs lakosságszám szerinti limit).

Megemlítette, előfordult, hogy a falu polgármestere megegyezett a posta régióvezetőjével, hogy a járdaépítésbe bevonják a falu postájához vezető részt is, aztán egy hónap múlva kapta az értesítést, hogy bezár a postahivatal. Az ideiglenes bezárások előtt és azóta is zártak be postákat – tette hozzá. Hosszabb távon úgy látják, leépülés van folyamatban, de nem tudják, hogy ez meddig tart, kit érint. Ha van 1500 fős lakossági limit a bezárásokhoz, ugyanígy lehet ennél magasabban is a határ, ha nem most, később – jegyezte meg.

Az látszik, hogy szimplán üzleti megfontolások jellemzik a Magyar Postát, az alapján döntenek, hogy mi hoz bevételt, profitot, és mi nem. Ezen megütközni nem lehet, mert bár állami vállalatról van szó, mégiscsak haszonérdekelt a cég. A gond csak az, hogy a postabezárásokkal egy lakossági szolgáltatás szűnik meg, illetve a mobilpostákra szűkül – jegyezte meg.

Megfontolandónak tartja a Települési Önkormányzatok Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő levelét, aki óvja a településvezetőket attól, hogy az önkormányzatok a Magyar Postával partneri szerződést kössenek a posták üzemeltetésére.

Schmidt Jenő ezt írta a polgármestereknek: „A postai szolgáltatás biztosítása állami feladat, egy település életét jelentősen befolyásolja, hogy működik-e postahivatal, vagy megszűnt. A postai szolgáltatás biztosítása nem tartozik az önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatok közé. A TÖOSZ – támogatva, hogy a postai szolgáltatást biztosítani köteles állami tulajdonú cég, a Magyar Posta Zrt. a helyi vállalkozásokkal tárgyaljon a megszűnt postai szolgáltatások újraindítására, de – a települési önkormányzatoknak azt javasolja, hogy ez ügyben – az állami feladat önkormányzat részéről önként vállalt feladatkénti átvállalására – ne tárgyaljanak a Magyar Posta Zrt.-vel. Ahogy kezeli a Magyar Posta Zrt. a postai szolgáltatások biztosításának kérdését, az a települési önkormányzatok számára nem alternatíva, nem lehet tárgyalási alap.

A postai szolgáltatások Magyar Posta Zrt. általi megszüntetése egyik pillanatról a másikra nem elfogadható, hosszabb átmenet szükséges a postai szolgáltatások ellátásának megújítására.

A TÖOSZ ezért tárgyalást kezdeményez a Magyar Posta Zrt. vezetésével és az illetékes szaktárcával.”

De mit lehet tenni?

Szabó Gellért szerint nehéz ma megmondani, mikor jár el felelősen egy önkormányzat. Akkor, ha belemegy egy bizonytalan dologba, és emészti a közösség pénzét, vagy akkor, ha kívül tartja magát a folyamaton? Az egy dolog, hogy a polgármester felveszi a kapcsolatot a posta képviselőjével és próbálnak közösen megoldást keresni. De önkormányzati eszközöket, pénzt beáldozni kétes kimenetelű ügyletekre, nagyon megfontolandó szerinte.

A polgármesterek többségének véleménye szerint a települések szenvedik meg azt, hogy a posta próbál profitábilisabb lenni, és átrendezi a szolgáltatásait. Ezt nehéz tudomásul venni, mert a bezárások egzisztenciákat érintenek, családokat, és minden helyben lakót. Az emberek persze végül, jobb híján beletörődnek abba, hogy nem lesz posta. Ami önmagában veszteség, de vannak járulékos nehézségek is. Például az, hogy ahol megszűnik a posta, ott gyakran a készpénzfelvételi lehetőség is megszűnik, vagy szűkül. Ez nehézséget okoz például a mezőgazdasági vállalkozóknak, akik naponta készpénzben fizetik az idénymunkásokat. Vidéken sok helyen jellemző, hogy volt korábban ATM, de leszerelték a bankok. Szabó Gellért az MNB ATM-telepítési programja kapcsán még nem hallott olyan településről, ahova visszakerült volna az elvitt bankjegykiadó automata. A mobilpostánál egyébként elvileg van készpénzfelvételi lehetőség, de csak abban a szűk időtartományban – Beziben például 8.30 és 11 óra között –, amikor a mobilpostás éppen a településen végzi a feladatát.

Pozitív példaként említette saját községüket, a mintegy 2000 lakosú Szentkirályt, ahol az egyik helyi vállalkozó a Magyar Falu Programon nyert boltbővítési támogatást felhasználva az üzletében alakított ki egy szerződéses postahelyet. A községben egyébként már tavaly nyáron (a novemberi országos ideiglenes bezárások előtt) megszűnt a postahivatal. A helyiek szeretik a boltban kialakított postát, különösen, hogy szombaton is üzemel, mivel a bolt is nyitva van. A korábbi szolgáltatások az értékpapírvásárlás kivételével mind elérhetők.